– Miért érezte fontosnak, hogy összegyűjtse és egy reprezentatív kötetben közreadja Békéscsaba építészeti örökségét?

– Kiskorom óta érdekelt az építészet, azon belül is sokat foglalkoztatott szülővárosom épített környezete. Könyvtárakban, levéltárakban kutatva egyre több érdekes információt, tervrajzot, leírást fedeztem fel Békéscsaba építészeti történetéről. Azt szerettem volna, ha a meghatározó városi épületeknek egy helyen dokumentálva lenne a története, így 2011-ben elindítottam a Csabai házak című blogot, ahol az egyes épületeket történeti és építészeti szempontból ismertetem. 2019 elején a Munkácsy Mihály Múzeum megkeresett, hogy nagy részben a blog alapján egy könyvet lehetne megjelentetni, mely kötet formában is megőrzi és közzéteszi Békéscsaba épített örökségét.

– Békéscsaba az 1700-as évek elején földművelő falu volt, majd az iparosodás hatására hatalmas átalakuláson ment át, mára pedig valódi városi jelleg érződik a településen. Mennyire őrizték meg 18. századi jellegzetességeit Békéscsaba épületei?

– Ahhoz képest, hogy megyeszékhelyről, nagyvárosról van szó, ma is látható Békéscsabán a mezőgazdasági múlt. Rengeteg, szinte csak Békéscsabára jellemző stílusban épült, úgynevezett podsztyenás parasztház maradt fent. Ennek a szlovák, illetve magyar hagyományokra támaszkodó építészetnek az a jellegzetessége, hogy a házaknak az utca felől is van tornáca. A parasztházakon kívül nagy számban maradtak fenn paraszt-polgár házak is, melyekben jómódú gazdák laktak. 1858-ban a vasút megjelenésével, majd az iparosodással egyre több jelentős középület és bérház épült. A 19. század második felére, a 20. század első éveiben Békéscsaba már valóban a nagyvárosi jelleget kezdte mutatni.

– A legtöbb falusi háznál az utcafront felé kis méretű ablakok a jellemzők. Békéscsabán ezzel szemben az utcai homlokzat elé előtornácok épültek. Mi ennek az oka?

– Ezt a háztípust megelőzte a simléderes, vagy más szóval „pletykaelejű” ház, melynél a nádfedél az utca felé félkörösen előre ugrott. Ez meglehetősen tűzveszélyes volt, ezért ennek az építését idővel be is tiltották. Sajnos mára már egyetlen ház sem maradt meg ebből az épülettípusból. Valószínűleg ez az előreugró tetőszerkezet maradt fent a podsztyenás házra jellemző utca felőli tornácban.

– Békéscsaba nem csak szlovák őseire, hanem evangélikusságára is büszke lehet. A felvidékről érkező szlovákajkú evangélikusok, mint az újranépesedő település lakói először 1718-ban vesszőből font, sárral tapasztott, meszelt templomot emeltek, majd nem sokkal később, 1745-ben építették első téglatemplomukat, a mai evangélikus kistemplomot. Utóbbi építéséhez még adókat is kivetettek…

– Id. Tessedik Sámuel, a gyülekezet akkori lelkésze minden követ megmozgatott, hogy a kistemplom felépülhessen. Tessedik az engedélyek beszerzéséhez Bécsbe is elment, a kalocsai érseknél is járt és a város földesurát, Harruckern Ferencet is felkereste. Az épületet 1745-ben kezdték el építeni, de hamar leállították a munkát, mert az a híresztelés terjedt el, hogy tornyot is szeretnének építeni hozzá. Miután tisztázták, hogy nincs szó toronyépítésről, tovább folytatódhatott a kivitelezés. Akkoriban nem engedték, hogy protestáns templomnak tornya épüljön. A kistemplomnak végül 1783-ban, II. József türelmi rendeletének köszönhetően épülhetett fel a tornya. Ez a negyven méter magas torony lett az első evangélikus templomtorony, mely a török uralom után épült az Alföldön.

– A 18. század végére a csabai evangélikusok lélekszáma meghaladta a tízezer főt. A gyülekezet számára kicsivé vált a templom, így újabb, több mint háromezer fő befogadására alkalmas templom építésébe kezdtek eleink.

– Több elképzelés is volt a nagytemplom megépítésére. Az első javaslat szerint a kistemplomot lebontották volna és a helyére építették volna az újat. Másik elgondolás szerint a falu két végén épült volna egy-egy evangélikus templom. Végül Miletz Mihály lelkész javaslatát fogadták el, így a kistemplom megmaradt és vele szemben épült fel az új nagytemplom. Ma is hálásak lehetünk a lelkésznek, hogy ezt a javaslatot tette, hiszen így megmaradhatott a város legrégebbi, ma is álló épülete, a kistemplom, és egyúttal felépülhetett a város egyik, ha nem legmeghatározóbb jelképe, a nagytemplom is. A nagytemplom építése nem csak a nagy méret miatt tartott sokáig; a napóleoni háborúk idején – a pénzromlás miatt – hosszú ideig állt az építkezés.

– A város harmadik evangélikus temploma az 1875-76-ban épült jaminai evangélikus templom.

– A jaminai templom azért épült, mert az ott lakók számára a két belvárosi templom nagy távolságra volt. Jamina lakossága gyorsan nőtt, így a nem sokkal korábban épített vályogtemplomot egy nagyobb téglatemplomra tudták cserélni. Ennek oka örömteli volt, az egyházi épületet ugyanis ott is kinőtte a gyülekezet. A kőtemplom nyolcszáz fő befogadására alkalmas, legutóbb 2018-ban újították fel.

– Békéscsaba a 18. század elején szlovák evangélikusokból állt, de idővel nem csak evangélikusok, hanem más felekezetűek, így többek között római katolikusok, reformátusok, zsidók és baptisták is éltek a városban. Mennyire határozta meg Békéscsaba arculatát a különböző felekezetek jelenléte?

– Békéscsaba és környékének újratelepítésekor az az elv érvényesült, hogy egy adott településre azonos anyanyelvű és azonos felekezetű lakosokat telepítsenek. Békéscsabát így az 1700-as évek elején szlovák anyanyelvű evangélikusok lakták. Évtizedekkel később már katolikusok és más felekezetűek is beköltöztek a városba. Büszkén mondhatjuk, hogy sem a felekezeti, sem a nemzetiségi sokszínűség soha nem okozott konfliktust a városban, itt a lakók ilyen értelemben mindig békességben éltek egymás mellett. A felekezetek templomaikkal és a különböző egyházi épületek építésével jelentősen meghatározták a településképet. Az evangélikusok esetében a városközpontban található két templom mellett áll az Alpár Ignác tervei alapján kivitelezett evangélikus gimnázium, mellette a régi algimnázium épülete látható és ott vannak az evangélikus lelkészlakok is. Ezek nem csak szakrális és oktatási épületek, hanem a város arculati elemei is. A városban található katolikus templomok, kápolnák és iskolák, a református és ortodox templomok szintén meghatározzák a város arculatát; a két zsinagóga is annak idején látványos és meghatározó eleme lehetett a városképnek.

– Az ortodox és a neológ zsinagóga épülete ma is áll, de sajnos szinte a felismerhetetlenségig átalakítva. Mire használják ma ezeket az épületeket?

– A neológ zsinagóga két tornyát és az oromzatait elbontották. Alumínium fedést kapott az egész épület. Ma bútorbolt üzemel benne. Az ortodox zsinagógáról – annak ellenére, hogy műemléki védelem alatt áll – a homlokzati elemeket eltávolították. Hosszú ideig raktárként használták, azt nem tudom, hogy jelenleg használatban van-e az épület.

– Békéscsaba arculatát nem csak a szakrális építmények, hanem számos középület és ipari épület is meghatározza. Melyek azok, amelyeket kiemelne, mint a város szellemiségét is kifejező épület?

– A korábban említetteken kívül egyik legmeghatározóbb épület a Sztraka Ernő városi mérnök tervei szerint épült városháza, melynek homlokzatát Ybl Miklós tervezte. Szintén Sztraka nevéhez fűződik a Fiume szálloda, melyhez az építész Ybl Miklós véleményét is kikérte, valamint Ádám Gusztáv neve is kapcsolódik az épülethez, mert ő volt, aki később a homlokzatot áttervezte. A város életében nem csak építészeti vonatkozásban van fontos szerepe a Jókai Színháznak, mely annak idején vigadóként épült. Ezen kívül a vasútállomás is szimbolikus épület. A vasút megjelenése ugyanis hatalmas impulzust adott a város fejlődésének. Más városokkal ellentétben – ahonnan sokszor elkergették a vasútépítőket – Békéscsabán támogatták a vasútépítést. A város munkásokat állított be az építkezésbe és téglafelajánlást is tett. Külön érdekessége a vasútállomásnak, hogy megmaradt az 1858-ban emelt állomásépület. Mellette áll az 1930-as években épült új felvételi épület, melynek különlegessége, hogy a két világháború között ekkora méretű felvételi épület nem épült máshol az országban. Meghatározó eleme a városképnek a tavaly kiégett, felújításra váró István malom, de kiemelhetjük a Munkácsy Mihály Múzeum és az Árpád fürdő épületét is.

– Kötetében egy népi mondást idéz, miszerint „ha egy csabai sokáig nem látja a nagytemplom tornyát, akkor megbetegszik”. Mennyire jellemző ez a fajta erős identitástudat ma Békéscsabára?

– A lakosságcsere és a szlovákság beolvadása a szlovákok arányának csökkenését jelentette, de a szlovák felmenőkkel rendelkező lakosságnak még ma is nagy az aránya. Több hagyományőrző egyesület is működik Békéscsabán, melyek egyrészt a nemzetiségi hagyományokat ápolják, másrészt a csabai hagyományokat védik. Szerencsére sokan vannak, akiknek ez ma is fontos.

– A Munkácsy Mihály Múzeum évkönyvében egy hosszú kutatómunka impozáns lenyomatát láthatjuk, azonban maradtak még csabai épületek, melyeknek története még publikálásra vár. Tervezi a folytatást?

– A blogot mindenképpen folytatni fogom, ahol továbbra is publikálom majd az új és újabb épületek történetét, valamint közzéteszem azokat a tervrajzokat, amelyeket a levéltárban kutatva találok. A könyvben kisebb hangsúly került Békéscsaba népi építészetére. A parasztházakat és a paraszt-polgár házakat a blogon tervezem részletesebben bemutatni. A Munkácsy Mihály Múzeumban márciusban nyílik egy kiállítás, amely a fel nem épült épületekkel, illetve az egykor állott, de mára már elpusztult vagy lebontott épületekkel fog foglalkozni. Ennek előkészítésében veszek éppen részt.

Dénes Attila: Csabai házak almanachja
Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve VII. – „Ami csabai…" múzeumi sorozat
Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba, 2019