„A Híd negyedévente megjelenő evangélikus missziós magazin. A 2016. IV. szám egyik kiemelt témája a nemzet fogalma volt. Ebben a Charta szellemiségével egyező gondolatokat olvashattunk, ezért kértük fel a főszerkesztő urat, hogy mutassa be számunkra ezt a méltatlanul kevesek által ismert magazint és a decemberi számot” – írták a rendezvény meghívójában.

Az eseményen Szeverényi János, az evangélikus missziós Híd magazin főszerkesztője arról beszélt: minden egyház híveit, de a „hinni nem tudókat, hinni nem akarókat” is megszólítják, négy és félezer példányban megjelenő magazinjuk pedig a legnagyobb nyomtatott evangélikus kiadvány ma Magyarországon.

A Kárpát-medencei megbékélésért dolgozóknak fontos tudniuk, hogy nincsenek egyedül - mondta Surján László, a szervezet elnöke. A kereszténydemokrata politikus hangoztatta: sok olyan kedvező folyamat zajlik térségünkben, amelyekről nem tudunk, mert „nem üti át az oda nem figyelés falát”. Példaként említette, hogy nemrég jelent meg Dagmar Babcanovának, Szlovákia volt szentszéki nagykövetének a tanulmánya a szlovákok viszonyáról Esterházy Jánoshoz. Ebből Surján László szerint kiderül, hogy akik együttműködtek a kommunista rendszerrel, „megszokták, hogy az igazságtalanság büntetlenül marad”, és ez nehezíti a felvidéki magyar politikus rehabilitálását, mert a szlovákok az ő „áldozatvállalása iránt máig közönnyel viseltetnek, illetve szálka a szemükben”.

A kereszténydemokrata politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy egy romániai közvélemény-kutatás szerint a románok 44 százaléka választana magyar polgármestert, 37 százaléka államfőt, míg 47 százalék magyar parlamenti képviselőt, és ugyanekkora azok aránya, akik elfogadnák, hogy legyen magyar családtagjuk.

Ugyanakkor a románok csaknem kétharmada szerint a kisebbségek csak a saját érdekeiket nézik, és törekvéseik nem találkoznak a többség törekvéseivel - tette hozzá Surján László a Kárpát-medencei és a magyar kezdeményezéseket bemutató rendezvényen.

Kiemelte azt is: a nemzetiségek számára kedvezőtlen új ukrán nyelvtörvény tervezete ellen indított aláírásgyűjtéshez nem csupán magyarok és ruszinok, hanem kárpátaljai ukránok is csatlakoztak. 

A Kárpát-medencei Magyarok Kulturális és Hagyományőrző Egyesületének képviseletében Fejér Tamás arról beszélt, hogy nyolc országban fejtik ki tevékenységüket, amelynek egyik fontos eleme az önszerveződés, hiszen szinte bárki létrehozhat náluk öntevékeny tagozatot.

A nagykovácsi Linum Alapítványt bemutató Szomolányi Attila azt hangsúlyozta: helyben, a településen élőket összefogva tevékenykednek, de már csaknem három évtizede lefektetett alapelveik között is szerepel, hogy „az együttműködésnek nincs alternatívája”.

A Kárpát-medencei megbékélési mozgalom 2010-ben indult, alapelveit a Charta XXI. elnevezésű nyilatkozat foglalja össze, amelyet eddig több mint 6600 ember írt alá. Tizenöt százalékuk nem magyar anyanyelvű. A honlapjukon (www.chartaxxi.eu) a Megbékélési nyilatkozat (a Charta XXI.) a régió minden nyelvén olvasható.