„Építsetek utat a pusztában az Úrnak! Az Úr jön hatalommal.” Lázár Zsolt evangélikus esperes Ézsaiás próféta könyvéből (Ézsaiás 40, 3.10) vett igével kezdte adventi beszédét.

„A betlehemi láng nagyon fontos üzenetet hordoz. Az egyik, ami ennek az üzenetnek a lényege, hogy reménységet ad nekünk ez a láng. Reménységet ebben a reménytelen életben. Megmutatja, hogy a láng, ez a világosság bizony csodákra képes. Csodákra képes ebben a világban is. Elhozza nekünk a békességet” – mondta az esperes, majd megemlékezett azokról a keresztényekről, akik ezen a vasárnap utoljára mentek el templomba, utalt a világban történt eseményekre.

„Reménység, békesség és hit. Életünk sötétjében gyulladjon fel a reménynek a lángja, gyulladjon fel a hitnek a lángja, és találjuk meg, tapasztaljuk meg a békességet, azt a békét, amire minden embernek szüksége van. A betlehemi láng ezt hozza el közénk, hiszen ez a láng magát Jézust jelképezi. Jézust nem csak jelképekben találhatjuk meg, hanem a szívünkbe is be tudjuk őt fogadni. Így készüljünk a karácsonyra ezen az adventi úton, a hagyományok, a szokások a napjainkat, az éveinket díszíthetik, keretebe foglalhatják, de az egész életünket át tudja formálni az, hogyha Jézusra rátalálunk. Így lesz valóban reménységünk, hitünk és békességünk” – fejezte be ünnepi gondolatait Lázár Zsolt, hogy átadja a szót Csasztvan Andrásnak, aki a szentegyházi betlehemesek vezetőjének, György Lászlónak a kérésére szakértő magyarázattal készítette fel a nézőket, mit is fognak látni. Az Orbán Balázs gyűjtéséből Szentegyházán felújított, eredetileg 70 perces történetet 40 percesre zsugorították. Elhagyták belőle a történet mondóját, ami bizonyára nagyban segítette volna a látottak értelmezését.

„A teljes szálláskeresés, a Kisjézus születése, a pásztorok érkezése, az ajándékozás, maga a teljes történet megjelenik ebben az archaikus szentegyházi betlehemesben” – körvonalazta a játékot Csasztvan András. Igyekezett a tánc fogalmát is tisztázni, ami az egyetlen táncos Kárpát-medencei betlehemes játékban a keresztlépőket jelentette, ami csakúgy, mint a botok keresztezései, ill. a botütések is a kereszténység szimbólumait voltak hivatottak megjeleníteni.

A harmadik gyertyát Babák Mihály és Lázár Zsolt közösen gyújtotta meg a Betlehemből érkezett lángból, hogy a szarvasiak, illetve a környékbeli városok képviselői haza tudják vinni otthonaikba, településeikre.