A Biblia show című lemez Kováts Krisztának íródott, ahogy mondta: elfogultan nőpárti szerzők tollából. A művésznő így énekhangjával megjeleníti Évát, az első nőt; Ruthot, a hűség örök példaképét; Hágárt, akit Ábrahám szeretett; Lót feleségét; Salomét, akit gyilkos vágy emésztett; vagy a bűnös nőt, akire nem vet követ senki. „Az album előzménye tavalyi életműkoncertem, amelyen Flóra lányommal [Fábri Flóra csembalóművész – a szerk.] léptem fel. Először játszottunk együtt, s annyira jól sikerült, hogy új közös munkán kezdtünk gondolkodni. Az ő ötlete volt, hogy a Szentírásból, ebből a kiapadhatatlan kincsestárból merítsünk – idézte a kezdeteket a művésznő. – Férjem, Fábri Péter dalszövegíró tizenhat történetet választott ki. Wolf Péter zeneszerző ezekhez a javaslataihoz írt előbb zenét, s végül erre készültek el a dalszövegek.”

Keönch László, Baranyay Piroska, Kováts Kriszta, Fábri Flóra

Műfaji sokszínűség

Miért a színpadi világot idéző „show” a címe a bibliaismeretet adó és bibliaolvasásra ösztönző alkotásnak? (A kísérőfüzet minden dalcím alatt jelzi a vonatkozó textust.) „Szerettünk volna figyelmet kelteni és egyúttal jellemezni is a lemezt – mesélte Kováts Kriszta. – Egyrészt a daloknak más-más a zenei stílusa. Sokszínű album ez témájában is, zenei nyelvezetében is. Másrészt nem a bibliai kronológia szerint következnek a dalok. Olyan történetekből indultunk ki, amelyek ma is aktuálisak, nekünk szólnak.”

A tizenhárom ószövetségi és három újszövetségi ének a Biblia arányait is tükrözi. Az alkotók szándéka nem szakrális, hanem popzenei album volt. Mint a művésznő elmondta: „Az is érti a dalokat, aki nem ismeri a Szentírást. Úgy szól hozzá, hogy megérti, de jó, ha utánaolvas: ezért jelöltük meg a forrást is. Ki ne ismerné a betlehemi csillag, Nóé bárkája, Bábel tornya vagy József és a fáraó történetét?”

A bemutató idején már bő két hónapja hazánkat is elért járvány a művésznő szerint új dimenziót nyitott. „Első dalunk szövegén furcsán elgondolkozik most az ember, hogy a világ be van zárva. A Prédikátor szerint mindennek ideje van [lásd Préd 3,1]; jelen helyzetünk érdekes akusztikát ad értéknek, közelségnek, távolságnak. De felkiáltójel lehet az Egy igaz ember című dal is: az Úr és Ábrahám alkudozása Sodoma elpusztítása előtt. Vajon hány igaz ember van egy városban? S mi azok vagyunk-e? Szinte alig hisszük, hogy ez a lemez így születhetett meg.”

Bizalomban született dalok

A kulisszatitkokra térve Kováts Kriszta elmesélte: a felvett számok keverése furcsán alakult a karantén miatt. „Én így még nem készítettem lemezt, hogy ne együtt hallgassuk a dalokat. A neten küldözgettük őket – ez óriási bizalmat igényelt tőlem, elhittem, hogy Wolf Péter és Lakatos Gábor hangmérnökök is ugyanazt hallják, amit én. És nem csak a hanganyag készült már el. A Ha egy igaz embert mutatsz nekem és a Mindennek ideje van című dalhoz már elérhető klip a hivatalos Facebook-oldalamon.”

A művésznő kedvencére is kíváncsiak voltunk. „Szeretem a személyes történeteket. Több erős és hívő nőt alakíthattam pályám során [például Mária Magdolnát, Gizella királynét és Izabella királynőt – a szerk.], erről a lemezről pedig Ruth áll hozzám a legközelebb. A hűségről olyan ritkán születik dal! A nagy slágerek általában szakításról szólnak. Pedig a hűség egymáshoz, az értékrendünkhöz az életünk alapköve.”

Fábri Péter és Wolf Péter

Isteni sugallatra hangolódva

Ha a Rockszínház és sok musical ünnepelt sztárja a Bibliából énekel, másképp készül lelkileg? Mit ad és mit él át? „Természetesen elolvastam a történeteket és a hátteret. Viszont amikor előadom, már nem mint Szentírás ihlette szöveg van előttem. Ugyanakkor ráhangolódik az ember egy isteni sugallatra, egy áramlatba kerül, ihletett pillanatokat él át. Nem tudom másként mondani: ráfekszem erre a hullámra, visz magával. Az Az vesse rá az első követ például olyan, mint egy zsidó népdal.”

Fontos jellemzője az albumnak a hang­szerelés. „Klasszikus barokk trió: csembaló, cselló, hegedű szólal meg; ez nagyon speciális egy bibliai alapú, ám mégis popzenei albumnak. Fábri Flóra csembaló-, Baranyay Piroska cselló-, Keönch László hegedű-, ütőhangszeres és beatbox- [szájjal zenélés
– a szerk.], valamint Németh György gitárjátéka teszi teljessé a lemezt.”

Mit fog a világ tanulni?

A Lót-történet dalcímét – Ha visszanézel – kölcsönözve napjaink tanulságának levonása is szükséges. Egy érzékeny művész mit gondol erről? „Minden válságból tanulnunk kell. A sajátból is, és a világ válságából is. Az már most biztos, hogy jobban fogjuk értékelni a személyes találkozásokat. Milyen nagy dolog, hogy egymással kapcsolatban lehetünk! Amit máskor oly természetesnek veszünk, hogy van, most nincs. Ezen el kell gondolkodunk. Ez most nem olyan, mint az eddigi válságok. Elér gazdagot és szegényt, nincs különbség. Hogy mit fog a világ tanulni? Nem örülnék, ha bezárkóznánk. Fontos a nyitottság, az utazás, a kultúrák megismerése, az emberi találkozások. De nem ugyanaz a világ lesz már.”

Mit vinnél magaddal a bárkára, ha te lennél Nóé? – teszik fel a kérdést az egyik dalban a szerzők. Mi szükséges a túléléshez? Kováts Kriszta szerint a megírás idején a dalbeli tó, hegy, utca, szél, a kertünkből a fák, a gyerekek, az öregek ma más erővel hatnak ránk. S ha a történések felráznak minket, hogy lássuk az értékeket, hogy ha szükséges, ezek átrendeződjenek, az jó. „Elvinném a szavakat, a mosolyokat, nem kellene semmi más” – idézett a dalból.

Az album vége a szerkesztésnek köszönhetően vigasztaló, örömhírt adó magaslatokra ível. „Pál apostol Római levelének gondolata adja a végkicsengést: nem azé, aki küzd, nem azé, aki fut [lásd Róm 9,16] – folytatta Kováts Kriszta. – A tizenhatodik dal, a Zeng a szózat pedig egy gyönyörű himnusz a 29. zsoltár alapján arról, hogy milyen szép is lehetne a világ. Egy nyári hajnalról szól, amire ébredünk, a lombokon át betűz a fény. Fák, fű, föld, fény, élhetnénk így, gondolkodtat el a szöveg. A téli város, a szürke ég, a rossz emlékek messze tűntek, az ég kékje és a madarak dala a valóság. Hát nem csoda ez, ami körülvesz minket?! Hálás vagyok, hogy ez a dal is megszólalhat éppen most, amikor olyannyira vágyunk mindezekre.”

Nem lehetek magamtól ilyen

Kováts Kriszta értékteremtő pályaíve felveti a kérdést: milyen erőforrást tud az életében a stabil családi és művésztársakból álló háttér mellett? „Nem vagyok vallásos, de tapasztalom az életemben a felsőbb erőt. Leginkább a tehetségben látom meg ezt: amikor ihletett állapotban vagyok, úgy érzem: ott, akkor nem is én énekelek. Átfolyik, átjár valami erő. Aki átélt ilyet, érti, mire gondolok: az ember feloldódik benne, elvész, használja őt az az erő – mondta a művésznő. – A legjobb pillanataiban az ember tehetségesnek érzi magát, és akkor meg tud születni a csoda. Nehéz szavakba önteni, de annál egyértelműbb érzés: én nem lehetek magamtól ilyen. Majdhogynem súgják nekem, hogy mit kell tennem. Nem is az enyém ez a tehetség; kaptam, és úgy érzem, eszköz vagyok, amikor sikerül közvetítenem a színpadon vagy a stúdióban.”

Biblia show. Ének: Kováts Kriszta. Zene: Wolf Péter. Szöveg: Fábri Péter. Közreműködik: Baranyay Piroska (cselló, vokál), Fábri Flóra (csembaló, vokál), Keönch László (hegedű, ütőhangszerek, beatbox, vokál), Németh György (gitár). Megjelent a Gryllus Kiadó Kft. gondozásában 2020-ban. Élő lemezbemutatóval templomi turnéra, gyülekezeti közösségekbe is szívesen elmennek majd a művészek.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 85. évfolyam, 17–18. számában jelent meg 2020. május 10-én.
Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu(link sends e-mail) címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.(külső hivatkozás)