Futás. „…állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő pályát.” (Zsid 12,1) Ebben a szakaszban a szerző úgy ábrázolja a futókat, hogy ők egy nagy stadionban versenyeznek, ahol a lelátón a korábbi hitvallók ülnek. Ők „a bizonyságtevők fellege”. Pál apostol 1Kor 9,24.26-ban ír így: „Nem tudjátok-e, hogy akik versenypályán futnak, mindnyájan futnak ugyan, de csak egy nyeri el a versenydíjat? […] Én tehát úgy futok, mint aki előtt nem bizonytalan a cél…” Róm 9,16-ban pedig így mutat rá arra, hogy a legnagyobb emberi teljesítmény sem mérhető Isten kegyelméhez: „…nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené.”

Ökölvívás. „…úgy öklözök, mint aki nem a levegőbe vág, hanem megsanyargatom és engedelmessé teszem a testemet, hogy amíg másoknak prédikálok, magam ne legyek alkalmatlanná a küzdelemre.” (1Kor 9,26–27) Pál apostol ezzel természetesen nemcsak a sportszerű, hanem a Krisztus-szerű életmódra is figyelmeztet.

Kardvívás. A már idézett Zsidókhoz írt levél az ugyancsak ősi sportnak számító vívásból vett képpel szemlélteti Isten igéjének erejét, amely szerinte „élő és ható, élesebb minden kétélű kardnál” (Zsid 4,12). A Biblia utolsó könyvében pedig a megdicsőült Krisztus mutatkozik be vívóként, ugyancsak az ige hatalmára utalva: „…harcolok ellenük számnak a kardjával.” (Jel 2,16) Péterhez, Jézus tanítványához azonban korántsem jelképesen tartozik a kard, hiszen a Mester elfogása körüli zűrzavarban ezzel vágja le egy szolga fülét (Mt 26,51).

Úszás. Ugyanez a forrófejű tanítvány a feltámadott Jézussal találkozva képtelen kivárni, hogy hajójukkal a partra jussanak, ezért beleveti magát a tengerbe, hogy úszva minél hamarabb Jézushoz érjen (Jn 21,7). Horgászat. Ez ugyan nem olimpiai szám, de tudvalevő, hogy Jézus tanítványainak az életében milyen fontos szerepet játszik a halfogás. Mint sok más sportoló, ők is megismerik a kudarc ízét. Edzőjük ezért sportágváltásra készteti őket: „Jöjjetek utánam, és én emberhalászokká teszlek titeket.” (Mt 4,19) 

Vitorlázás. A Genezáreti-tavon a tanítványoknak alkalmuk van egy népszerű olimpiai sportág űzésére is. Pál apostol zordabb körülményeket él át: vitorlás hajójukkal nem képesek a széllel szemben haladni, és csak sodortatnak a nyílt tengeren (ApCsel 27,15–19).

Gyaloglás. Ez a sportág is szerepel a Bibliában! Az emmausi tanítványokról még azt is följegyzi az evangélista, hogy ők milyen távot tesznek meg. A Lk 24,13-ban feltüntetett hatvan sztadion tizenegy kilométernek felel meg.

Lovaglás. A versenyeken mindig kínos, ha a ló ledobja a lovasát. Vélhetően ez történt Pál apostollal is a damaszkuszi úton, ezúttal azonban nem a ló vagy a lovas hibájából, hanem a feltámadott Jézus akaratából. Az ApCsel 9,4-ben ugyan csak azt olvassuk, hogy Pál „a földre esett”, számos képzőművészeti ábrázoláson azonban a ló is ott áll mellette.

Céllövészet. Némi rugalmassággal idesorolhatjuk Dávid hősiességét, amint parittyájával eltalálja és megöli Góliátot (1Sám 17,49–51). Mindez arra is példa, hogy az esélytelennek tartott versenyző is győzhet, még akkor is, ha ellenfelével nincs egy súlycsoportban.

Gerelyhajítás. Ugyanez a Dávid egy másik sportág részese is lehet, ami majdnem végzetes eredménnyel jár számára: a rá féltékeny Saul király elhajított dárdával akarja őt falhoz szegezni (1Sám 18,11).

Birkózás. Erre az ugyancsak népszerű antik sportra Jákób és az angyal küzdelmében láthatunk példát (1Móz 32,23–26). A küzdelem hevében Jákób csípőjének forgócsontja kificamodik, így őt sérülés miatt le kellene léptetni. Megtörténik azonban az a csoda, amelynek mindmáig tanulsága van, az angyal e szavak kíséretében mégis őt hirdeti ki győztesnek: „…küzdöttél Istennel és emberekkel, és győztél.” (1Móz 32,29)

Labdarúgás. Lázár Ervin Foci című kedves novellájában egy olyan Istent ismerünk meg, aki kész együtt játszani a gyerekekkel. „Fociznak a srácok a téren, egy rosszul eltalált labda nagy ívben repülne az autók közé, de ott jön egy elegánsan öltözött úr, diplomatatáskával, hopp, egy fantasztikus légstoppal leveszi a lasztit, a jobb lábáról átteszi a balra, dekázik egy kicsit, bámulatos a technikája, az égbe rúgott labda pontosan a vállára esik, vállal veszi le, egy kicsit egyensúlyozza, »fölvállazza« a fejére, pörgeti a homlokán, aztán le a térdére, pattogtatja, dekázik. Nincs mese, ez egy labdaművész. […] Asrácok szájtátva állnak, ilyet még nem láttak. Az idegen meg már nincsen sehol. »Mi volt rajta olyan furcsa?« – kérdezi az egyik fiú. »Nem láttad, fénylett az arca!«” Ha készek vagyunk a fenti sportokra, talán mégsem marad el az idei olimpia. 

A cikk az Evangélikus Élet magazin 85. évfolyam, 27–28. számában jelent meg 2020. július 19-én.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.