„Amikor Jézus meglátta, hogy ott áll anyja és az a tanítvány, akit szeretett, így szólt anyjához: Asszony, íme, a te fiad! Azután így szólt a tanítványhoz: Íme, a te anyád!” (Jn 19,26–27)

Nem szeretek bemutatkozni. Másokat megismerni, találkozni és beszélgetni szeretek, de bemutatkozni kevésbé. Jobban belegondolva az első találkozás, a bemutatkozás aktusát nem szeretem. Ahogy zavartan mosolygok, nyújtom a kezem és azon stresszelek, hogy nehogy belekavarodjak a saját nevembe. Közben elhangzik a másik neve is: Tamás vagy Balázs... A feleségével egyszerre mondjuk a nevünket, így nem hallom. Puszi vagy kézfogás?! Majd a gyermekeiket sorolják, míg én azon agyalok, hogy most mutassam-e be az én feleségemet, vagy már késő és csak kínosabb lesz?!

Különös, hogy akik a Názáreti Jézus közelébe léptek, sokszor szintén nem akartak bemutatkozni. Csak messziről hallgatták, titokban a ruhája szegélyét érintették vagy fára mászva csodálták. Mindennél jobban vágytak a közelségére, de különös félelem is töltötte el őket. Ha közelebb ért, szemlesütve szólították meg. Meg akarták ismerni, de a bemutatkozást kihagyták volna. Jézus ismerte az érzéseiket, és mégis mintha az ilyen emberek társaságát kereste volna. Elébük ment, néven szólította őket, náluk szállt meg éjszakára, és testvérként tekintett rájuk.

Mégis, ott a városon kívül, az úgynevezett Koponya-hely szikláin csak néhány, ismét magába roskadt ember állt a keresztek alatt. Ott volt Jézus anyja, nagynénje, női tanítványai és János, akit szeretett. A keresztre szegezett haldokló pedig rájuk nézett. Először édesanyjára, majd tanítványára, és megszólalt, hogy egymásra bízza őket. Összeköti anyját és legjobb barátját. Még ebben a végső, gonosz órában is az Isten új családjának születése történik. A kereszt alatt mutat be egymásnak az Isten, hogy akik Krisztusban találkoznak, azok soha ne felejtsék el egymás nevét. Hogy akiket Ő helyez egymás szívére, azok ne féljenek a másiktól. Hanem otthonukba fogadják egymást, hiszen éppen ott a városon kívül, a Koponya-helyen fogadta az Isten is otthonába minden szeretett gyermekét.