–  Mindenkit megragadott, milyen meghatódottan vette át a díjat. Azonban azt mondta, ezáltal nem tudta sokaknak megköszönni az elismerést. Azóta sikerült mindenkivel beszélnie, üzenetet váltania?

– A díjátadó óta eltelt időben olyan sok feladatom volt – többek között egy premier a Katona József Színházban –, hogy tényleg sok időbe telt a rengeteg gratulációt és elismerést lelkileg feldolgozni és válaszolni rájuk. Nagyon jóleső érzés volt, hogy ennyien jelezték, hogy gondolnak rám. Azt hiszem, vagyis remélem, hogy mindenkinek tudtam reagálni.

–  Kit emelne ki, akinek leginkább hálás? Miért?

– A film rendezőjének, Enyedi Ildikónak, hogy rám osztotta végül a szerepet, és végtelen türelemmel segítette Mária karakterének felépítését. Rengeteget beszélgettünk nemcsak a szerepről, hanem minden másról is. Bármikor, amikor találkozunk, legyen az akár a zürichi filmfesztivál, akár a Három Holló kávéház megnyitója, mindig jót beszélgetünk, és jó tanácsokat kapok tőle mind emberileg, mind szakmailag. Szeretek vele beszélgetni.

–  „Nagyon hálás vagyok, hogy a Jóisten megadta ezt nekem, és mégis ilyen igazságos az élet. Mert nekem van Istenem, akivel beszélgetek” – nyilatkozta az Indexnek. „Beszéltek” azóta? „Megbeszélték” az Európai Filmdíjat is?

– Mindennap beszélgetek vele.

–  Sokszor elfelejtünk hálát adni Istennek. Ön sokszor ad hálát valamiért? Vagy inkább többször kér?

– Azt gondolom, hálát adni, megköszönni mindig fontosabb. Azoknak is, akik jók velem, segítenek a magánéletemben és a pályámon, az a minimum, hogy megköszönöm a támogatást. De az ember ugyanakkor nagyon sokszor kér is, és ezt nem is akarnám letagadni. Mondjuk, azt is észrevettem már, hogy az a mondás: „Vigyázz, hogy mit kérsz, mert teljesül”, igaz, úgyhogy ezért veszélyes is. Így most már jobban átgondolom, mielőtt bármit is kérnék.

–  Ha nem probléma, megkérdezném: milyen felekezethez tartozik? Van-e valamilyen családi, gyerekkori kötődése, emléke, amely hatással van önre azóta is?

– Római katolikus vagyok. Gyerekkoromban nagyon fontos volt számomra egy pap, György Ferenc, akihez hittanórákra jártunk az iskolában. Megértette velem, mi a hit, és hogyan kell jónak lenni, de nem szigorral, hanem szeretettel. És mindig tett róla, hogy sokat nevessünk az óráin.

–  A berlini nemzetközi filmfesztiválon, a Berlinalén az ökumenikus zsűri is a Testről és lélekrőlt díjazta. Enyedi Ildikó erre úgy reagált egy nekünk adott válaszában: „Fontosabb, ami összeköt, mint ami elválaszt minket, és erről kevés szó esik.” Ő pedig a filmjében erre is fel szerette volna hívni a figyelmet. Most újra sok mozi játssza a filmet – hogyan ajánlaná azoknak, akik még nem látták?

– Nem véletlenül vették meg már több tucat országban a vetítési jogokat, és nyert számos díjat. Ráadásul minden emberre ugyanolyan erővel hat, kultúrától, kortól és nemtől függetlenül. És aki nem nézi meg, valami különleges dologról marad le.

–  Mit tapasztal, a generációja is jól fogadja ezt a mozit? Mennyire fogékonyak a fiatalok az effajta érzékeny alkotásra?

– A saját generációm tagjai, azok, akik a nyolcvanas években születtek, az elsők a rendszerváltás óta, akik újat szeretnének látni, és nem feltétlen lehet mindent eladni nekik. Vágynak az újra, de nem biztos, hogy tudják, hol keressék például az ilyen alkotásokat is. Pontosan ezért volt óriási jelentősége szerintem a rengeteg elismerésnek, amelyet a film kapott; ezekkel a forgalmazóknak érdekében állt megmutatni a mozikban és ráadásul marketinggel segíteni a hír célba érését. Úgy gondolom, sikerült is. Sokan látták már az itthoni mozikban is, ahogy hallom.

–  Úgy fogalmazott egy korábbi interjúban, hogy a kétkultúrájúságot, azaz hogy Szlovákiában nőtt fel magyar nemzetiségűként, adományként éli meg. Mit tart még adománynak az életében?

– A családomat és azt, hogy mostanra bebizonyosodott: nemcsak a szerencsétől függnek a dolgok, hanem attól is, hogy mennyi munkát rakunk bele. Bármilyen kapcsolatunkba.

–  Máté Gábor színész-rendező „híres” osztálya AlkalMáté Trupp néven minden évben előadja egy-egy osztálytárs életét. Máté Gábor „második leghíresebb osztályában” is nyomon követik egymás munkáját? Önök is összetartó csapat?

– Nem, sajnos. Mi nem igazán tudtunk csapatként működni, inkább egyénileg teljesítettünk magasan. Egyénileg voltunk erősek.

–  Azért gratuláltak az osztálytársak is a díjához?

– Igen. Már az első telefonhívások és sms-ek között is kaptam majd mindenkitől gratulációt.

–  Teljesen idegenek is, civilek is örültek a sikerének? Sokan írtak? Lájkoltak? Történt valami különleges, amit kiemelne?

– Például korábban is fenn voltam már a közösségi médiában, de azt vettem észre, hogy a díj hatására megnégyszereződött a rajongói bázis, és ahogy olvasom a kommenteket ott, velem örülnek a film összes elismerésének. Meglepetésemre volt már olyan is, hogy az utcán felismertek, és megállítottak, hogy gratuláljanak. Bevallom, ezek az esetek mind különlegesek számomra, hisz mindig nagy örömmel tölt el a nézők elismerő támogatása.

–  Sikerült már elhinnie, feldolgoznia az elismerést?

– Feldolgozás alatt van. Inkább próbálok neki örülni, és amikor eszembe jut, mindig mosolygok. Ebben nagyban segít az, hogy nem áll le körülöttem az élet. Folyamatosan próbálok, előadások vannak, és már forgatom a Drakulics elvtárs című filmet. 

–  A Katona József Színházban rendkívül sok arcát ismerhettük meg. Legutóbb Pintér Béla előadásában nyűgözte le különböző karakterekben a nézőket. A következő filmszerepe egy thrillerben lesz. Mi motiválta, mikor elvállalta?

– Egyértelműen a rendezőnő és az izgalmas forgatókönyv. Ráadásul a thriller az egyik kedvenc műfajom.

–  Január 23-án derül ki, hogy a legjobb kilenc külföldi film közül bekerül-e a legjobb ötbe, az Oscar-esélyesek közé a Testről és lélekről. Kapnak biztató információkat a tengerentúlról? Várja az eredményt, vagy nem foglalkozik vele?

– Ahogy korábban mondtam is, bízom benne nagyon, hogy benne leszünk a TOP 5-ben, és kijut a film Los Angelesbe. Nem mondanám, hogy nem várom azt a bizonyos telefonhívást Ildikótól, de addig sem pihenek. Hála a Jóistennek, sok a munkám, és nagyon élvezem!

A cikk az Evangélikus Élet magazin 83. évfolyam, 1–2. számában jelent meg 2018. január 14-én.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.

UPDATE:

Magyar idő szerint január 23-án kora délután jelentette be az Amerikai Filmakadémia az Oscar-jelöléseket. Enyedi Ildikó filmje, a Testről és lélekről bekerült az öt legjobb külföldi film közé, ezzel ő lett a mezőny egyetlen női rendezője.