A városban az evangélikus oktatás története a trianoni döntést követő időszakig nyúlik vissza. A békediktátum következményeként Eperjes városa Csehszlovákiához került, ezért 1920. február 15-én az egyháztanács elnöksége az eperjesi evangélikus tanítóképzőt a miskolci egyházközséghez helyezte át. Az intézmény miskolci épületét 1928-ban avatták fel.

A képzés 1948-ban az államosítás miatt megszűnt, helyette az állam óvónőképzőt, majd gimnáziumot és szakközépiskolát működtetett az épületben 2001. augusztus 15-ig. Másnap újra a Magyarországi Evangélikus Egyház gondozásába került az épület, amelyet akkor D. Szebik Imre püspök, korábbi miskolci lelkész szentelt fel. Az első egyházi beiskolázásra a 2002–2003-as tanévben került sor. Az intézménnyel szomszédos Istvánffy Gyula Általános Iskola átvétele után pedig elindult az evangélikus szellemiségű alapfokú oktatás is a 2011–2012-es tanév első osztályosaival. A 2014–2015-ös tanévtől a Reményi utcai óvoda átvételével vált teljessé a többcélú intézmény.

A mintegy százötvenötezres városban körülbelül tizenkétezer evangélikus él; a Kossuth-iskola vonzáskörzete harminc-negyven kilométer, ilyen távolságból is járnak ide diákok.

Fontos a folytonosság

„Az iskola huszonkét középiskolai és tizennégy általános iskolai osztályában, valamint a négy óvodai csoportban jelenleg több mint ezer gyermeket nevelünk, oktatunk – mondja büszkén Tiborc-Kovács Kinga igazgatóhelyettes. – Miskolcon nincsen másik többcélú intézmény, amely az óvodától egészen az érettségiig el tudja kísérni a gyerekeket. Így a mi különlegességünk abban rejlik, hogy ezt meg tudjuk valósítani. Mivel a kollégák az intézményen belül összedolgoznak, a már megismert gyerekeket tudják továbbvinni.”

Két éve elkezdték kidolgozni az átvezetési stratégiát, amelynek a lényege, hogy az átmenetet meg tudják könnyíteni az intézményegységek között. „Fontos, hogy érezzék a szülők is a folytonosságot, és ne csak opcióként merüljön fel, hogy az óvodából a mi általános iskolánkba hozzák át a gyerekeket, hanem ez evidens döntés legyen” – magyarázza az igazgatóhelyettes. A vezetőség rendszeresen tart tájékoztatást a miskolci pályaválasztási kiállításon, emellett minden általános iskolát vagy óvodát felkeres, bemutatja az intézményt a döntés előtt álló szülőknek.

Az óvodában fontos szerepet kap a rajzolás-festés, a kézimunka, az ének-zene, a tánc, a vers, mese. Fakultatív foglalkozásként kínálja az óvoda a sakkszakkört, a robotikafoglalkozást, a dzsúdót, a néptánc-, az úszás-, illetve a korcsolyaoktatást. A kétezer-ötszáz négyzetméteres, jól felszerelt udvar lehetőséget nyújt a mozgásfejlesztésre, a szabad levegőn való játékra. Már az óvodában elkezdődik az idegennyelv-oktatás. Az Avas lábánál lévő épületben betekinthettünk az egyik foglalkozásba; az óvónő játékos formában éppen a számok és a színek neveit tanította a kicsiknek. 

Dajkaképzés, robotika

„Általános iskolánkban az első évfolyam egyik osztályában most Lego módszertan szerint folyik az oktatás. Ez egy algoritmikus gondolkodást és digitális kompetenciákat fejlesztő tanulási program. Elsőseink a WeDo 2.0 eszközön keresztül sajátítják el a programozás alapjait, felső tagozatban és középiskolában a robotikaszakkörrel mélyítjük tovább az ismereteiket. A párhuzamos osztály a Sakkpalota program alapján tanul. Felső tagozaton szakkörök működnek, igyekszünk minél szélesebb kínálatot adni – mondja Tiborc-Kovács Kinga az általános iskoláról. – A gimnázium három osztál - lyal működik, magyar, angol, német, biológia és általános tagozattal, valamint külön csoportban integráltan oktatjuk a sajátos nevelési igényű tanulókat; az ide járó gyerekek szakvélemény alapján kerülhetnek az intézménybe. Iskolánk a Euroexam International vizsgaközpont partnerintézménye lett; a tagozaton nyelvet tanuló diákok számára tanórai keretek között biztosítjuk a nyelvvizsgára való felkészítést.”

A felvételi vizsgákról az igazgatóhelyettestől megtudjuk: „A központi felvételinek megfelelően magyar és matematika tantárgyból van írásbeli, illetve a tagozatok függvényében elbeszélgetés. Magyarból és matematikából minden évben szervezünk előkészítőket, a saját diákjainknak ezeket térítésmentesen biztosítjuk.” „Két pedagógiai szakgimnáziumi osztályunk van, az ide járó diákoknak lehetőségük van óvodaidajka-képzésről OKJ-s végzettséget igazoló bizonyítványt szerezni – veszi át a szót Rózsa Erzsébet tanítónő és pedagógia szakos tanár. – Érettségi után, a 13–14. évfolyamon egy-egy osztállyal gyógypedagógiai segítő munkatárs végzettséget adó képzés folyik, és van szociális szakgondozói képzés is.”

Evangélikus hajóban eveznek

A nyolcvankét fős nevelőtestület törekszik az oktatás-nevelés színvonalának folyamatos emelésére. Fontos feladatuknak tekintik a diákok kompetenciáinak fejlesztését: a 9. és a 10. évfolyamon már három éve van az órarendbe építve kompetenciafejlesztő óra.

„A tanulók képességeinek jobb megismerése érdekében kielemezzük diákjaink korábbi eredményeit az úgynevezett FIT elemző szoftver segítségével. Ezután egyéni fejlesztési tervet készítünk számukra, és differenciálunk közöttük. Kitűzött célunk, hogy a FIT elemző programban elért tanulói eredmények alapján minden tanuló egy képességszintet ugorjon a 10. évfolyamos országos mérésen” – mondja az igazgatóhelyettes. Sok tantárgyat csoportbontásban tanulnak a gyerekek, így a matematikát, magyart, sőt az idegen nyelveket is – teszi hozzá.

Nem is maradnak el az eredmények, a díjak. „Tavaly az országos pedagógiai ágazati szakmai tanulmányi versenyt iskolánk tanulója nyerte. A Neumann János számítástechnikai versenyen országos elsők lettek a hatodik–hetedik osztályosok, de a Bolyai természettudományi csapatversenyen is előkelő helyezést értünk el” – sorolja a pedagógus.

Rózsa Erzsébet maga is kitalálója és szervezője egy versenynek. „Büszkék vagyunk az Evező verseny népszerűségére – árulja el. – »Ev«, mint evangélikus, az »ező«-t pedig esszenciálisabban így értelmezzük: »ez ő«. Szimbolikus jelentéstartalommal is bír az evező, hiszen a hajó a keresztyén egyház egyik jellegzetes szimbóluma, amelynek kereszt alakú árbóca a győzelem jele. És ez a hajó biztosan nem süllyed el, ha maga Jézus Krisztus irányítja az evezőit. Ezen a hittanalapú természetismereti vetélkedőn egyházi iskolák csapatai versenyeznek. A teremtésvédelemhez kapcsolódik az alapgondolat, de nemcsak az evangélikus iskolák körében, hanem tágabban, az egyházi iskolák számára is meghirdetjük, illetve hittancsoportok is pályázhatnak. Évről évre egyre nagyobb az érdeklődés” – tudjuk meg.

Számos lehetőséget kínál az intézmény a gyerekeknek a szabadidő hasznos eltöltésére is. „Nevelési céljaink között kiemelt helyet foglal el a sport fontosságának a felismertetése, az egészséges életmódra nevelés – magyarázza Rózsa Erzsébet. – Van színjátszó körünk, énekkarunk is, kirándulni is járnak a diákok. A futball-, kosárlabda-, vívás-, úszásoktatás terén jelentős sikereket értünk el. A szabadidős programok szervezésében nagy szerepet vállal a diákmozgalmat is összefogó diáktanács.”

Alapítványi támogatás

Az intézmény az egyszázalékos kampányban bemutatkozik majd egy kisfilmmel is, amely a Facebook-oldalán, illetve a honlapján (Klevai.hu) is látható lesz. Ebben azt mutatják be, milyen tevékenységeket támogat az iskolában működő három alapítvány a bevételeiből.

„A szülőket az értekezleteken tájékoztatjuk arról, hogy az iskolai alapítványok a nekik adományozott összeget hogyan használják fel – mondja Tiborc-Kovács Kinga. – Nyelvoktatás, eszközvásárlás, kirándulásszervezés, futball, vívás, háziversenyek díjazása, farsang szervezése, úszásoktatás: ezeket szoktuk ebből a forrásból finanszírozni, de tehetséges, ám rászoruló gyerekeket is támogatunk. Szoktuk javasolni pedagógusainknak is, hogy személyi jövedelemadójuk egy százalékát az evangélikus egyháznak adják attól függetlenül, ők maguk milyen felekezetűek. Az egyházfenntartói járulékot tudják fizetni saját egyházuknak, de a jövedelemadó egy százalékának felajánlásával azt az egyházat támogassák, amely a munkaadójuk.”

Az iskolalelkész öröme

A rendszerváltás óta számos intézmény került különböző felekezetek fenntartásába, a miskolci példa is azt mutatja, hogy jól működnek az intézmények egyházi háttérrel.

„Befogadó és szeretetteljes közeget biztosítunk, nevelési tevékenységünk keresztény értékeken nyugszik – magyarázza az igazgatóhelyettes. – Már nincsen az a kezdeti ellenérzés az emberekben az egyházi intézményekkel szemben, amely néhány évtizede volt, nyitottá váltak, mert látják, hogy színvonalas és sokrétű az egyházi oktatás. Többcélú intézményként kiemelt fontosságú számunkra, hogy diákjaink végig evangélikus szellemben nevelkedjenek” – szögezi le Tiborc-Kovács Kinga.

Az előző tanév iskolalelkész nélkül telt, a hétfői áhítatokat beosztás szerint tartották az egyházmegye lelkészei, a csendesnapokat az igazgatóhelyettesek szervezték. 2018 augusztusától azonban Pethő Judit iskolalelkész segíti a munkát. A belvárosi evangélikus templom az intézmény főépületének közvetlen szomszédságában áll, így az iskolai ünnepségeket a templomban tartják, és a tanulók többször szolgálnak a gyülekezetben.

„Különös gyöngyszem számomra a Kossuth – vallja Pethő Judit iskolalelkész. – Amikor arról kérdeznek, hogy gyülekezeti lelkészből hogyan lettem intézményi lelkész, akkor rendszerint azt is elmondom, hogy nekem ők a gyülekezetem. Ezer fő, akikkel majdnem mindennap találkozom. Ezer fő, akik az első pillanattól nagyon igénylik mindazt, amit adni tudok nekik. Ezer fő, akik már tudják, hogy szeretek a szemükbe nézni, mert ott az igazi lényüket látom meg. Ezer fő, akik – az óvodások kivételével – hetente ott ülnek az áhítatokon, és hallgatják az evangéliumot.”

Annak érdekében, hogy minden gördülékenyen működjön a mindennapokban, profi, de érző szívű csapat munkálkodik a háttérben, amiért hálás a lelkésznő. „A többnyire láthatatlan vezetés és a technikai személyzet nélkül ez a »műsor« nem jöhetne létre. Hálás vagyok az Üllői úti központunk munkatársainak is, akik mindig szívvel-lélekkel segítenek nekünk. És végül hálás a szívem a hitoktatásban részt vevő kollégáimnak, akik áldozatos munkával nevelik és növelik evangélikus hittanon a ránk bízottakat: Sándorné Povazsanyecz Gyöngyi, Sándor Frigyes, Buday Barnabás és Gerlai Pál lelkészeknek, valamint Koltai Anna hitoktatónak.”

A lelkésznő elmondja azt is, hogy az utóbbi időben szinte minden diák úgy ment el hozzá lelkigondozói beszélgetésre, hogy visszaidézett valamit, amit egy igehirdetésében hallott. „Hatalmas lehetőség, hogy ennyi embert lehet hétről hétre megszólítani – meséli. – Hatalmas élmény, hogy tényleg nem üresen koppannak a prédikáló szavak, hanem dolgukvégzetten térnek vissza Istenhez. És hatalmas felelősség rám nézve, hogyan tudok alkalmatlanul is alkalmas lenni. Időről időre reggelente odaállok valamelyik épületünk bejárata elé vagy áhítat előtt a templom elé, és mindenkinek köszönök. Szeretem ilyenkor a reggeli »kómából« felébredő mosolyokat. Szeretem a hatalmas »jó reggel, Jucus néni!« köszönéseket. Szeretem az egymás szívébe vésett »erős vár a mi Istenünk!« mondatot. Szeretem azt, hogy mindenkivel találkozhatok. És szeretem azt, hogy a téli hidegből felébredő természet ismét egyre többször teszi ezt lehetővé.”

A cikk az Evangélikus Élet magazin 84. évfolyam, 11–12. számában jelent meg 2019. március 24-én.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.