Természetesen üzleti fogásnak sem volt utolsó ez a program, de az eredménye őszintén elgondolkodtat. Jézus példaként állítja elénk a hamis sáfárt, hogy mint a világ fiainak eszességéből, úgy okuljunk az ő viselkedéséből is. Mi vajon tényleg bölcsen kezeljük a megvetett, kínos bűnökben érintett, „cikis” embereket a környezetünkben?

Csakis négyszemközti beszélgetésben el-elsírja magát egy-egy édesanya: a gyereke homoszexuális, most mit tegyen? Beengedje, vagy azzal már bűnrészessé vált? Ó, hogy is jut eszünkbe ilyen?! Ki lesz a támasza egy fiatalnak, ha a szülei elfordulnak tőle? Olykor fiatalok is vallanak hasonló gondról. Szívesen járnának gyülekezetbe, de amikor megpróbálták bevallani ezt a vonzódásukat, kiátkozták, nyilvánosan kidobták őket. Mennyi sebet okoz oktalan büszkeségünk, megvetésünk, kemény szívünk!

Nagyon nehéz téma ez, tudom, de nem hiszem, hogy Jézus nem hagyott ránk útmutatást ezen a területen. Amikor prostituáltakkal, samáriaiakkal, vámszedőkkel beszélt, ő is a társadalom lenézettjeivel érintkezett. És nem is akárhogyan! Itt is kereshetjük azt az utat, amely neki tetszene. És igen, olykor tévedünk is, de szabad újragondolni, változtatni. Nem a trendek miatt, amelyeket a minket körülvevő orgánumok kiabálnak nekünk, hanem mert Urunkat szemlélve valahogy élesedett a lelki szemünk.

Norbi jól közelített: a kövér ember nem bűnös, pontosabban nem bűnösebb, mint mi, többiek. Megvetéssel, elzárkózással és lenézéssel még soha senkivel nem lehetett megtapasztaltatni a szeretetet. Márpedig ugyan mi hívna keresztény hitre valakit, ha nem éppen ez? És ahogy a súlyfölösleg rombolja, kínozza és gyötri az embert, ugyanígy a bűnök is. Hogy most éppen a homoszexualitás a sláger, ez tényleg trendfüggő. Nagyanyám még a fiúk hosszú haját és szűk farmernadrágját tartotta a legundorítóbbnak a világon. De volt már polgárpukkasztó sok más is. Pedig ezek csak külső jelei egy hatalmas belső szomjúságnak, keresésnek, valahova tartozni vágyásnak.

Én személy szerint borzasztóan iszonyodtam az egész témától, míg valaki, akit szeretek, nem lett érintett. Ezután különös változáson mentem keresztül. Irgalom ébredt bennem, és már nem azért imádkoztam, hogy büntesse meg őket halomra az Isten, irtsa ki az írmagjukat is, hanem hogy könyörüljön rajtuk – velem együtt. Idén, amikor a Pride ellentüntetése majdhogynem kudarcba fulladt, és egy videót tettek közzé, amelyben nevetségessé tesznek tényleg különösen rossz bőrben lévő fiatalokat, már nem azt éreztem, hogy megvetem őket, hanem hogy hordozom.

Tudjuk, a túlsúly se nem szép, se nem egészséges. Mégis – van itt-ott egy kis genetika is amögött, amikor valaki elhízik. Ha nincs, és csak bánatában ette magát hájasra egy ember, azon sem valószínű, hogy az arcába ordítva lehet segíteni a legjobban. Valószínűleg gyógyító segítségre is szorul az illető, és a legtöbben próbálkoznak is ilyen-olyan módszerekkel, hogy elfogadható alakjuk legyen. Ám kövér büszkeség napja még sincs. Talán mert ma már a suliban is tudják a gyerekek, hogy nem hívunk senkit „daginak”, „dundinak”, „hájgolyónak”, hiszen ezenkívül annyi más tulajdonsága is van egyegy testesebb társunknak.

Hogy büszkén kellene homoszexuálisnak lenni, azt nem hiszem, de ha semmi más módon nem tudta valaki magára felhívni a figyelmet, az bizony a mi szennyesünk is. Ránézek arra, akivel beszélek? Érdekel az, akit tanítok, vagy akivel együtt dolgozom? Hagyom szóhoz jutni a mellettem ebédelő, utazó, lakó embert? Szánok időt arra, hogy a gyerekem, társam, rokonom, keresztgyerekem ki tudja mondani, mi van vele igazából?

Ezek a kérdések fogalmazódtak meg bennem, és ezeket szeretném megosztani azokkal, akik hajlandók felelősséggel együtt élni azokkal, akik éppen most lakótársaik a földi életben. Legyünk jelen, legyünk elérhetők, hogy tüntető büszkélkedés nélkül, őszintén lehessen beszélgetni a problémákról velünk – legyenek akár ilyen intim természetűek is. 

A cikk az Evangélikus Élet magazin 84. évfolyam, 33–34. számában jelent meg 2019. augusztus 25-én.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.