19. század

Az evangélikus felekezet életében különösen fontos szerepet kapott az írásbeliség. Az alfabetizáció magas foka szorosan összefüggött azzal, hogy az evangélikus hittételek főleg a városi lakosság körében váltak népszerűvé, vagyis olyan környezetben, ahol az iskolák elterjedtebbek voltak. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy más társadalmi rétegek nem lettek evangélikus hívekké, gondoljunk például a felföldi megyék vegyes nemzetiségű lakosságára. A városi társadalom körében pedig természetes módon nagyobb arányban fordultak elő olyanok – a férfiak és a nők között egyaránt –, akik az írásbeliséget a mindennapokban gyakorolták. A 19. századra tehát már korántsem számított szokatlannak, ha egy nő tollat ragadott.

Budapest – Az evangélikus egyház az állami elvárások és a nemzetiségi identitástörekvések kereszttüzében a XIX. század második felében címmel tartott előadást tavasszal az evangélikus iskolák kutató tanárainak első konferenciája alkalmával dr. Guóth Emil, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium történelemtanára. Kutatásának kérdéseiről beszélgettünk vele. Szöveg és fotó: Galambos Ádám