ajánló

A Művészetek Palotája (Müpa) programjai örvendetes módon gazdagítják Budapest koncertéletét, ezen belül az orgonahangversenyek kínálatát is. A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem orgonája éppen tízéves. Ebből az alkalomból beszélgetünk Fassang László Liszt-díjas érdemes művésszel, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a párizsi Conservatoire tanárával, a Müpa saját szervezésű orgonás programjainak szerkesztőjével.

Az Evangélikus Életben három évvel ezelőtt jelentkeztünk utoljára bővebb beszámolóval a felvidéki magyarok között folyó misszióról Átlépett határok – Határtalan misszió a határon túl címmel. Azóta semmi sem úgy történt, folytatódott, ahogy elterveztük. Isten – hála neki – mindent másként gondolt és valósított meg…

Egyik legnagyobb költőnk, Berzsenyi Dániel születésének 240. évfordulóját ünnepeljük május 7-én. S mert ez év elején halálának (Nikla, 1836. február 24.) is kerek évfordulója volt, idén az egész esztendőben rendezvények, ünnepségek, elemző írások adóznak az evangélikus poéta életművének. Lapunkban annak a Rát Mátyás- és József Attila-díjas irodalomtörténésznek az esszéje nyitja a méltatások sorát, aki évtizedek óta maga is lakója Berzsenyi szülőfalujának, Egyházashetyének.

„Ha az embernek ilyen édesanyja van, mint az enyém, akkor egészen más kapcsolata van az Istennel” – mondja Pápai Erika. A csodálatos hangú színésznőt evangélikus kötődéséről, későn jött anyaságáról és a színészi szakma nehézségeiről is kérdeztük.

Az Evangélikus Élet „házi szerzőjének” novellái, tárcái ritkán hagyják érzéketlenül az olvasót. Aligha véletlen, hogy a Füller Tímea igaz meséiből összeállított és – a Luther Kiadó gondozásában – Tócsatükörben címmel megjelent kötetnek már a második kiadása is szépen fogy… Magazinunkban ezúttal anyák napjára küldött írását közöljük.

Budapest – Zászkaliczky Zsuzsanna szerkesztésében és a Luther Kiadó gondozásában megjelent a Credo magazin 201564. száma.

„Ilyen egyszerűen tanítsa reá a családfő a házanépét” – vezeti be Martin Luther doktor Kis kátéját, amelyet nem csupán lelkészek, hitoktatók, hanem a családfők számára is írt. Mint biztos alapot, kereszténységünk alapvető tanítását adta közre 1529-ben. Vagyis már Luther is arra törekedett, hogy rövid, világos és egyszerű formában írja le a tanítás summáját.

Aknay János Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész Jézus életének tizenkét fontos állomását emelte ki és rendezte sorozattá. A művész az angyali üdvözlettől Jézus megkeresztelkedésén át a keresztre feszítésig, végül a mennyei Jeruzsálemig vezet minket. Az utolsó vacsora című alkotásán Jézus a nézőnek háttal, kezét áldásra emelve, a tanítványok felé fordul. A ránézésre könnyen érthető kép azonban számos szimbólumot rejt.

Aki kézbe veszi, simogatja a könyvet, lapozgatja, aztán beleolvas, és énekelni kezd. A Régi Magyar Költők Tára XVII. századi sorozatának 17. kötete fekszik előttünk. A könyvben 255 darab, 1601 és 1700 között megjelent evangélikus és református éneket gyűjtöttek össze, köztük olyanokat is, amelyeket még ma is ismerünk és éneklünk. Mint kritikai kiadást forrásként használhatják új énekeskönyvek, szöveg- vagy énekgyűjtemények szerkesztői.

A szombathelyi Markusovszky-kórház gyermekklinikáján dr. Bohóc, azaz Vass Szilárd, a helyi Weöres Sándor Színház művésze minden hétfőn piros orrával és piros sapkájával lép be az épületbe, és megkezdi „rendelését”. Nem tudja meggyógyítani a gyerekeket, helyette inkább a lelkükkel törődik. A siker az, ha csak néhány percre is, de átsegíti a kicsiket azon a bajon, amellyel éppen viaskodnak.