egyház

Budapest – Tovább nő az egyházi alapintézmények működésére, valamint a személyi jövedelemadó 1%-ának kiegészítésére fordítható összeg jövőre. Míg 2018-ban 9,1 milliárd forintot fordítottak erre a célra, 2019-re 10,5 milliárd forintot terveznek.

Népegyház – diaszpóra – missziói terep címmel rendezett az Evangélikus Hittudományi Egyetem Egyháztörténeti Tanszéke műhelykonferenciát. Az előadások fókuszában az egyházkormányzati elvek és egyházszervezési modellek biblikus, történeti és rendszeres teológiai alapjai álltak. A konferencián elhangzott előadásokat a Lelkipásztor folyóirat közölte, tőlük kaptunk engedélyt az Evangélikus.hu honlapon való publikálásra. László Virgil előadása: Egyház, karizma és hivatal a páli teológiában.

Népegyház – diaszpóra – missziói terep címmel rendezett az Evangélikus Hittudományi Egyetem Egyháztörténeti Tanszéke műhelykonferenciát. Az előadások fókuszában az egyházkormányzati elvek és egyházszervezési modellek biblikus, történeti és rendszeres teológiai alapjai álltak. A konferencián elhangzott előadásokat a Lelkipásztor folyóirat közölte, tőlük kaptunk engedélyt az Evangélikus.hu honlapon való publikálásra. Fazakas Sándor előadása: A református egyházalkotmányok dinamikus jellege.

A vasárnapi perselypénz és az egyházfenntartói járulék összegének csökkenése vagy épp növekedése biztos fokmérője egy gyülekezet iránti elkötelezettségnek. Legalábbis volt eddig. Ugyanis bár a legtöbb közösségben a rendszeres adományok összege csökken, ma már ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy többen fordítanának hátat a templomnak, hanem inkább az adományozási szokások átalakulását jelzi.

Budapest – Kész újragondolni a személyi jövedelemadó (szja) egyházaknak felajánlható 1 százalékával összefüggő kérdéseket Semjén Zsolt tárca nélküli miniszterjelölt, aki erről kinevezés előtti meghallgatásán beszélt hétfőn a parlament igazságügyi bizottságában.

Budapest – Nemrégiben jelent meg magyarul is Helmuth David Baer Kompromisszum vagy kollaboráció – A magyar evangélikus egyház stratégiái a kommunista berendezkedés idején című könyve a Kairosz Könyvkiadó gondozásában. A szerző által vizsgált időszakban a Magyarországi Evangélikus Egyház egy ellenséges politikai rendszerrel került szembe, amely megkérdőjelezte hosszú távú létezését. Ezzel a fenyegetéssel szembesülve a magyar evangélikusok két alapvető kérdést tettek fel maguknak: „Hogyan élhetjük túl?” és „Hogyan maradhatunk meg egyháznak?” A két kérdés közötti feszültség és kölcsönhatás határozta meg az evangélikus tapasztalat morális körvonalait a magyar kommunizmusban, és formálta az evangélikus egyház kommunista államra adott válaszát.

Oslo – Mintegy hatvan oslói temploma közül kilenc bezárását tervezi anyagi okok miatt a norvég evangélikus egyház. Az egyre több hívőről gondoskodó oslói katolikus püspökség azt fontolgatja, hogy ezek közül szívesen átvenne egyet vagy akár többet is.

Miközben Krisztus nevében szolgálunk, partnerei akarunk lenni a magyar társadalomnak abban, hogy a közösség jobb minőségű életet tudjon biztosítani a fogyatékos, idős, rászoruló embereknek. Így összegezte az evangélikus diakónia talán legfontosabb célját Gregersen-Labossa György. A Magyarországi Evangélikus Egyház Diakóniai Bizottságának elnökét, szombathelyi lelkészt annak apropóján kérdeztük, hogy idén év elején újabb ápolási intézmények működtetését vette át az államtól az evangélikus egyház.

Ingolstadt – Az Ingolstadtban megrendezett német katolikus püspöki konferencia tavaszi gyűlésének egyik eredménye, hogy ezentúl a katolikus egyház egyes esetekben lehetővé teszi a felekezetközi házasságban élő házastársak számára a közös úrvacsora vételét – adta hírül Reinhard Marx bíboros.

Még a jól működő gyülekezetekben is törvényszerű, hogy bizonyos időszakokban néhányan kilépnek. Ha azonban arra vagyunk kíváncsiak, hogy ma miért hagyják el egyházunkat olyan sokan, a legjobban tesszük, ha őket magukat kérdezzük. Most a válaszok közül ötöt mutatunk meg.