emlékév

Budapest – Óriási élményben volt részük azoknak, akik 2014. március 29-én nem valamelyik politikai összejövetelt választották, hanem eljöttek a Deák térre, ahol a Magyarországi Evangélikus Egyház Reformációi Emlékbizottságának szervezésében villámcsődületre (flashmob) került sor. A cél az volt, hogy önkéntesek és kórustagok segítségével az „Erős vár a mi Istenünk” című Luther Márton éneket, zsoltárfeldolgozást együtt szólaltassák meg kicsik és nagyok. A szorgalmas próbák után elérték vágyukat: zengett a tér daluktól. Az akcióról filmfelvételt is készítettünk, amellyel az evangélikusság kulturális értékeit fogjuk népszerűsíteni. Szöveg és fotó: Horváth-Bolla Zsuzsanna

WEÖRES 25 – A Weöres Sándor 100 emlékév zárásaként is tekinthetünk 2014. január 22-re, hiszen ez a nap nemcsak a magyar kultúra napja, hanem Weöres Sándor halálának huszonötödik évfordulója is. A Credo – evangélikus folyóirat 2013/4-es tematikus száma a száz éve született Weöres Sándor életművével, szellemiségével foglalkozik. Kortárs írók, teológusok, irodalomtörténészek és publicisták emlékeznek Weöresre és (újra)értelmezik a weöresi gondolatokat. A Credo jóvoltából Pomogáts Béla kritikus, tanár, irodalomtörténész, az irodalomtudományok doktorának gondolatait tesszük közzé. Szöveg: Pomogáts Béla; fotó: Weöres Sándor és Szabó Lőrinc (pim.hu), kísérőszöveg: Galambos Ádám, forrás: Credo; 2013/4

WEÖRES 25 – A Weöres Sándor 100 emlékév zárásaként is tekinthetünk 2014. január 22-re, hiszen ez a nap nemcsak a magyar kultúra napja, hanem Weöres Sándor halálának huszonötödik évfordulója is. A Credo – evangélikus folyóirat 2013/4-es tematikus száma Weöres Sándor életművével, szellemiségével foglalkozik. Kortárs írók, teológusok, irodalomtörténészek és publicisták emlékeznek Weöresre és (újra)értelmezik a weöresi gondolatokat. A Credo jóvoltából Petőcz András, a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztjével kitüntetett József Attila-díjas író, költő gondolatait tesszük közzé. Szöveg: Petőcz András; fotó: pim.hu, kísérőszöveg: Galambos Ádám, forrás: Credo; 2013/4

Budapest – Az Evangélikus Országos Múzeum tudományos konferenciát szervezett a Reformáció és tolerancia évében a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban. Az Evangélikus-zsidó kapcsolatok történetéről az újkori Magyarországon címmel rendezett, 2013. november 25-én és 26-án zajló program Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök és Schweitzer József nyugalmazott főrabbi köszöntőjével kezdődött. Fotó: Kovács Tamás / MTI

Budapest – Békéscsaba – Dér Dettinek, a Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola, Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium diákjának a terveit fogadta el a Reformációi Emlékbizottság, a Reformáció és kultúra 2014-es emlékév plakátjának. Szöveg: evangelikus.hu

„100 év emberség” – ez a mottója a berlini Vilmos császár emléktemplomban január 14-én ünnepélyesen meghirdetett és megnyitott 2013-as Albert Schweitzer-évnek. Az 1875. január 14-én az elzászi Kaysersbergben született orvos, író, filozófus, teológus, orgonaművész, az istenáldotta tehetségű „nagy fehér doktor” születésnapján jelentették be, hogy az általa 100 éve alapított lambarénéi kórház javára 200 jótékonysági koncertet tartanak Németországban és szerte Európában. Mind a 200 helyszín olyan templom, ahol a béke Nobel-díjas Schweitzer egykor maga is adott orgonakoncertet afrikai kórháza támogatásának céljából. Forrás: epd.de; evangelisch.de; www.albert-schweitzer-100.de; www.albert-schweitzer-zentrum.de; Szöveg: dr. Békefy Lajos

Budapest – Időről időre szeretnénk összefoglalásokat készíteni arról, hogyan is állnak a reformáció 500. évfordulójának előkészületei a Magyarországi Evangélikus Egyházban. 2013 a reformáció és tolerancia tematikus éve lesz, ezenkívül pedig a Luther Márton művei sorozat kettő kötete is megjelenik majd – adott tájékoztatást szerkesztőségünknek dr. Fabiny Tamás, a Reformációi Emlékbizottság elnöke.

Budapest – Advent második vasárnapján a Fébé Anyaházban számolt be a diakonissza testvéreknek Kőháti Dorottya szerkesztő a Túrmezei Erzsébet-emlékkönyv szeptemberi megjelenése óta megtett „útjáról". Szöveg: Kőháti Dorottya