gyülekezet

„Lényeges kérdés, tudunk-e olyan erős kötődést megszilárdítani a fiatalokban, amely elősegíti a hitről való folyamatos tanulásnak a vágyát és igényét, vagy megmarad az, hogy a konfirmáció a tanulás folyamatának a lezárása” – mondja Pángyánszky Ágnes lelkész, egyetemi adjunktus. Előző lapszámunkban gyülekezeti lelkészek számoltak be a konfirmációval kapcsolatos tapasztalataikról, folytatásként ez alkalommal az Evangélikus Hittudományi Egyetem Gyakorlati Intézetének vezetőjét kérdeztük.

Tab, a szép somogyi kisváros központjában felújított, szemet gyönyörködtető épületegyüttes áll: a helyi „Insula Lutherana”. Hófehér temploma, napsárga gyülekezeti háza, parókiája, gondozott, virágoskertje hatalmas gesztenyefák ölelésében egy több mint háromszáz éves, lutheránus hitét őrző közösség lelki otthona. A két lelkész, Arató Lóránd és felesége, Arató Eszter Dóra e múltjára büszke, reményteljes jövőképpel bíró közösség életét mutatja be „1%-os” riportsorozatunk újabb állomásán.

Balatonszárszó – „Jézussal a tóparton” – ez volt a mottója az érdi gyülekezet balatonszárszói hétvégéjének. Több, mint nyolcvanan vettünk részt, gyermekek és felnőttek, a rendkívül gazdag alkalmon.

Azt szokták mondani, hogy utoljára a pénztárcánk tér meg. Kemény mondat, de ha magunkba nézünk, nem mindig jön szívből az a pénzbeli segítség. Egyáltalán, miért és kinek jó, ha adakozom? – kérdezhetjük. Mit mond erről a Biblia? A választ Pál apostoltól tudjuk meg.

Majdnem tíz évvel ezelőtt történt. Frissen ordinált lelkészként életem első lelkészkonferenciáján vettem részt férjemmel. Ismerkedtünk a többi lelkésszel, különböző szolgálati helyzetekkel. Az egyik sokat látott, tapasztalt lelkész mondta el szégyenkezve a kis csoportos beszélgetés közben, hogy hét éve nem keresztelt. Sem gyermeket, sem felnőttet. Belém égett ez a vallomás. A szégyen és a tehetetlenség szava. Megjelent előttem az elnéptelenedő települések, gyülekezetek mindennapi küzdelme. A krízisek azóta sem fogynak. A terméketlen évek száma még mindig sokkoló.

Hálásak lehetünk Győri Péter Benjáminnak, hogy számos evangélikus lelkészi és esperesi feladata mellett, komoly időt és szellemi energiát rááldozva, lefordította Timothy Keller amerikai presbiteriánus lelkész közel ötszáz oldalas könyvét, amelynek már a címe is fontos üzenetet hordoz: Gyülekezet a központban. Harminc évvel a rendszerváltás után egyre inkább érezzük, hogy szükségünk van egyfajta paradigmaváltásra, megújult szemléletre, amikor egyházunk missziói küldetésének új lehetőségeit, útjait keressük.

Budapest – Az egyházak várják a Magyar falu program pályázatait, új lendületet kaphat a hazai hitélet – írta szombaton a Magyar Nemzet, amely riportot készített a témában. Ebből kiderül az is, hogy az evangélikus gyülekezetek a program révén nyitnának a keresztény társegyházak és a világi civil szervezetek felé.

Megmutatni magunkat a nyilvánosságnak, önfeledten szórakozni és közben jótékony célra gyűjteni – így foglalhatnánk össze azokat a gondolatokat, amelyek az evangélikusokat motiválják farsang időszakában egy bál rendezésére. Evangélikus báli körkép.

Nagyveleg – „Ne mondd, hogy fiatal vagy, hanem menj, ahova csak küldelek…” (Jer 1,7) – Fiatalokat szeretnénk szolgálatba állítani, ezért indítjuk el képzésünket. Hiszen a konfirmáció után sok gyülekezet és lelkész küzd a fiatalokért, hogy eljárjanak ifjúsági órára, és hogy egyáltalán megmaradjanak a gyülekezet látókörében.

Hannover – Az egyház és a hit kérdése már régóta jelen vannak a világhálón. Lelkész magyarázza a Bibliát a YouTube-on, a hívők áhítatot tartanak a Twitteren, és a #digitaleKirche, azaz a „digitális egyház” hashtagre rákeresve magunk is nyomon követhetjük, hogy a hálón alakult gyülekezet miként gondolkodik a trendekről.