hit

„Ha az egyik ezt mondja: »Én Pálé vagyok«, a másik pedig azt: »Én Apollósé«, nem emberi módon beszéltek-e? Hát ki az az Apollós, és ki az a Pál? Szolgák csupán, akik által hívőkké lettetek; mégpedig ki-ki úgy szolgál, ahogy megadta neki az Úr. Én ültettem, Apollós öntözött, de Isten adta a növekedést. Úgyhogy az sem számít, aki ültet, az sem, aki öntöz, hanem csak Isten, aki a növekedést adja.” (1Kor 3,4–7)

A digitális bennszülöttek egész máshogy tartanak fenn kapcsolatokat, másként tanulnak, olvasnak, dolgoznak, mint az őket megelőző generációk. Életükben az offline és az online világ összekapcsolódik. Mi a helyzet a hittel és a spiritualitással? Hogyan élik meg a hitet az Y és a Z generációsok a digitalizáció, a robotok és a mesterséges intelligencia korában? Bereczki Enikő generációs szakértő írása a wmn.hu-n.

Szombat este van. Eszedbe jut, hogy holnap reggel templomba kellene menned, de lehet, hogy nincs kedved. A Hangolódó sorozat utazásra hív, melyben különböző zenei útvonalakon gondolkodunk Isten és ember viszonyáról. Néha személyes hangvételben, néha nagyon is közérthetően, de mindenképpen a vasárnapi események felé tekintve. Hangolódó sorozatunk legújabb válogatása a hit és a jazz kapcsolatáról szól. Sokunk első gondolata lehet, nincs sok köze egymáshoz ennek a két fogalomnak. Pedig, ha szívből-lélekből improvizál egy művész, a spiritualitás felső szintjére érkezhet el; sőt, az őt hallgató közönséget is magával viheti. Mint minden az életben, a jazz szintén akkor jó és értékes, ha igazán mély mondanivalója van. Lehet tehát összefüggés, kapcsolat az Isten felé fordulás, és az improvizációt középpontjába állító zenei stílus között, ám ebben a folyamatban nincs helye felületességnek és hatásvadászatnak, ezt igyekszik körüljárni ez az írás.

Beszélgetés dr. Szalai András metodista teológussal, az Apológia Kutatóközpont igazgatójával a Híd magazinban.

Pápa – A Gyurátz Ferenc Gondolkodókör idei utolsó összejövetelén Polgárdi Sándor, a Veszprémi Evangélikus Egyházmegye esperese tartott előadást Nyitott adventi ablakok címmel kedden az evangélikus látogatóközpontban. Az esperes elmondta, az idei évben havi két alkalmat szerveztek különféle területekről érkezett előadókkal egy kétéves EFOP-pályázatnak köszönhetően. 2019-ben hasonlóképp tervezik a folytatást.

Azt hittem, hogy agyonnyom az este komor, sötét levegője, amikor elhangzott a férjem szájáról, hogy mást szeret, és mással kíván együtt élni. Egy világ dőlt össze bennem. Azt éreztem, hogy mindennek vége: a testi-lelki szövetség eddig tartott. Becsapva és elárulva éreztem magam. Egész éjjel nem aludtam a megalázottság érzésétől, és ez így ment még nagyon hosszú ideig. Évekig nem tudtam kikeveredni ebből a lelki „másállapotból”. A későbbiekben bekövetkezett önmagamra találást és házasságunk évek múlva való végleges lezárását számos segítőnek, segítségnek köszönhetem. Talán hasznossá válnak ezek a sorok azok számára, akik most élik át azt az érzést, hogy itt a vég, nem érdemes tovább élni… Egykor én is így éreztem, mégis túléltem. Az alábbiak voltak a kapaszkodóim, hogy ne fújjon el a szél.

Budapest – A Magyarországi Luther Szövetség és az Evangélikus Országos Múzeum szervezésében került sor 2018. december 13-án az idei utolsó előadásra, amely a reformáció örökségét járja körül. Az ima és „tárgyai” címmel Mezei Emese tartott előadást arról, hogy a középkori művészet hagyatékát hogyan kezelte a reformáció a személyes vallásosság megélésben, illetve a liturgiában.

Amióta híre ment, hogy a kormány törvényi úton megszüntetné a társadalmi nemek tanulmánya elnevezésű mesterszakot az állami finanszírozású egyetemi képzésben, parázs vita alakult ki a keresztény közösségekben is arról, hogy pontosan mi ez a tudomány, egyáltalán beszélhetünk-e tudományról, és legfőképp: a jézusi utat kereső keresztényekként hogyan kell viszonyulnunk hozzá.

Amióta híre ment, hogy a kormány törvényi úton megszüntetné a társadalmi nemek tanulmánya elnevezésű mesterszakot az állami finanszírozású egyetemi képzésben, parázs vita alakult ki a keresztény közösségekben is arról, hogy pontosan mi ez a tudomány, egyáltalán beszélhetünk-e tudományról, és legfőképp: a jézusi utat kereső keresztényekként hogyan kell viszonyulnunk hozzá.

Moszkva – 2018. július 15-én, vasárnap Horvátország labdarúgó-válogatottja Franciaországgal mérkőzik a 2018-as futball-világbajnokság kupájáért, miután július 11-én legyőzték az angol csapatot. Médiabeszámolók szerint Horvátország válogatottjának a vezetője, Zlatko Dalić mély hitéből táplálkozva vezeti győzelemről győzelemre csapatát. Az edző korábban megvallotta, hogy jelenlegi sikerének záloga az istenhite, továbbá, hogy mindig magánál tartja rózsafüzérét, melynek elimádkozása mindig átsegíti a nehéz időkön.