holokauszt

Hogy lehetett túlélni… – A megrendülés könyve

„Álmodtam, de valóság volt” – fogalmaz egy New Yorkba elszármazott magyar túlélő a holokauszt borzalmairól. A nemrég elhunyt Hermann Ildi fotóművész emigráns holokauszttúlélők visszaemlékezéseit gyűjtötte kötetbe, fotóival illusztrálva. A Hiányzó történetek – New York-i magyar zsidók történetei szívbe markoló, felkavaró olvasmány.

Nyolc ló, negyvennyolc ember vagy százötven deportált – Hetvenöt éve indultak a vonatok Auschwitzba

A napokban Fahidi Éváéknál jártunk feleségemmel. A 94 éves asszony elmondta nekünk, hogy szinte napra pontosan hetvenöt évvel ezelőtt indult el velük, zsidó családokkal a vonat. A debreceni téglagyárnál zsúfolták be őket a marhavagonokba. Szelíden és indulat nélkül beszélt, tényszerűen idézte fel emlékeit. Elmondta, hogyan kattogtak a vonat kerekei, miként ölelték át egymás csatakos testét. Rettenetes hőség volt akkor is. A gyermekek hamar kiszáradtak.

Remete László, a templomból elhurcolt és meggyilkolt lelkész

74 éve az adventvasárnapi istentiszteletről hurcolta el, majd 1945. január 9-én gyilkolta meg a Gestapo Remete László evangélikus lelkészt, vallástanárt, a magyarok és szlovákok Bonhoefferét. Remete László hiteles ember volt, aki egyszerre lelkész, embermentő, partizán és áldozat. Ismerjük meg a mindössze 34 évet élt mártír életútját.

Egy iskolai szakkör minikutatása: Fókuszban Trianon és a holokauszt emlékezete

Aszód – Kik emlékeznek jobban a 20. századi magyar történelem két meghatározó eseményére, Trianonra és a holokausztra: a hat évfolyamos képzésre járó, azaz a történelmet egy cikluson át tanuló gimnazisták vagy a históriát kétszer négyéves bontásban (5–8. osztály általános iskola, 9–12. évfolyam gimnázium) tanuló diákok? Ezt a kérdést próbáltuk megvizsgálni egy kérdőív segítségével egy szakkör keretein belül az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium diákjaival.

Holokauszt-túlélőkkel találkoztak Berlinben

Holokauszt-túlélőknek rendeztek találkozót Berlinben. Lebovits Imre és családja is részt vett ezen a találkozón. Élményeit az alábbi beszámolóban osztotta meg szerkesztőségünkkel.

A szalézi szerzetesrend előtt tisztelegtek a holokauszt-emléknapon

Budapest – A szalézi szerzetesek embermentő munkájára emlékeztek április 15-én a holokauszt-emléknap alkalmából a Terror Háza Múzeum előtt.

Keresztény-zsidó párbeszéd Kertész Imre életművéről

Budapest – Az Asztali beszélgetések sorozat keretében Darvas István rabbi és Fabiny Tamás evangélikus püspök beszélgetett a kertészi életmű egy-egy idézete alapján a holokausztról és az emlékezet kérdésköréről a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

A holokauszt magyarországi áldozataira emlékezünk – VIDEÓ!

Budapest – Az Országgyűlés 2000-ben született döntése értelmében 2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása. A Zákeus Média Centrum filmjében Poór János a zsidó családok hitbeli segítéséről mesélt.

Az emlékezés mint lehetőség – A holokauszt nemzetközi emléknapjára

Budapest – „Elfelejtettek, mintha meghaltam volna, olyan lettem, mint egy kallódó tárgy.” (Zsolt 31, 13) Az ENSZ Közgyűlése január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította. 1945-ben ezen a napon szabadult fel Auschwitz-Birkenau, a legnagyobb és leghírhedtebb náci haláltábor.

Megtalálták a zsidómentő skót misszionáriusnő végakaratát

London – Évekig rejtve maradt egy padláson, de végül napvilágra került néhány Jane Haining-dokumentum. Jane Haining az egyetlen skót, akit hivatalosan is kitüntettek, amiért életét adta, hogy a zsidóknak segíthessen. Haining 1944-ben halt meg az auschwitzi koncentrációs táborban. A feljegyzéseket és a fotókat a skót egyház edinburgh-i székhelyének tetőterén találták, most a Skót Nemzeti Könyvtárba helyezik át.

Oldalak

Feliratkozás RSS - holokauszt csatornájára