irodalomtörténész

Ady Endre halálának századik évfordulójára

Nagytarcsa – Dr. Reisinger János irodalomtörténész Ady Endre költészetéről tartott az elmúlt héten előadást Nagytarcsán. Az irodalomtudomány kandidátusa (MTA) 35 éve tart ismeretterjesztő előadásokat a Kárpát-medence különböző településein, bemutatva a magyar költészet és képzőművészet legjelesebb darabjait vagy kellőképpen nem méltányolt alkotásait. Ady Endre halálának évfordulóján ezzel az előadással emlékezünk a költőre, és az Evangélikus Élet magazin témába vágó cikkét is közreadjuk.

Tanulhatunk a régiektől

Szabó András irodalomtörténész, egyetemi tanár idén két elismerést is átvehetett: az Emberi Erőforrások Minisztériumától az Apáczai Csere János-díjat, valamint a Károli Gáspár Református Egyetemtől az Év Publikációja Díjat. A Károli-egyetem professzorával Apáczairól, a wittenbergi diáktársaságról és a régi magyar irodalom folyamatosan felbukkanó forrásairól beszélgettünk.

Jelen vagy múlt idő? – 1848 kultusza

Budapest – A nemzeti ünnep 170. évfordulójának előestéjén a forradalmi eseményekről és nemzetközi összefüggéseikről, a márciusi ifjakról és utóéletükről, 1848 kultuszáról beszélgettek az Asztali beszélgetések résztvevői, Kalla Zsuzsa irodalomtörténész, Csorba László és Hermann Róbert történészek.

Perényi Péter, a hányatott sorsú óriás

Budapest – Perényi Péter, a 16. század egyik legjelentősebb államférfija hányatott, személyes sorsának megpróbáltatásaira ismert rá a Biblia egymással összecsengő, ó-, illetve újszövetségi történeteiben – állítja dr. Téglásy Imre. Az irodalomtörténésznek a Budavári Evangélikus Szabadegyetemen (BESZ) tartott előadását a régi zenét autentikus hangszereken megszólaltató Tabulatúra együttes muzsikája gazdagította.

A reformáció 500 éves öröksége: Luther bibliafordítása és a német irodalom

Budapest – A Magyarországi Luther Szövetség és a Magyarországi Evangélikus Egyház Reformációi Emlékbizottsága szervezésében jubileumi előadássorozatra kerül sor minden hónap utolsó csütörtökén a Deák téri Evangélikus Országos Múzeum előadótermében. 2017. október 26-án dr. Horváth Géza irodalomtörténész, egyetemi docens (Károli Gáspár Református Egyetem) tartott előadást Luther bibliafordítása és a német irodalom címmel.

Magyar diákok Wittenbergben – Beszélgetés Szabó András irodalomtörténésszel

Budapest – Kálvin tér, májusi délelőtt. Megállok a templom előtt, a nagy reformátor szobránál. Ott áll a városi zajban, nézi a siető embereket. Azután megyek tovább, a Ráday utca csupa kávézó és étterem. Pár lépés csak, és benézek a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karára, a Bibliás könyvesboltba. Innen indulok Szabó Andráshoz, a bölcsészettudományi kar professzorához. A régi könyvekkel, képekkel teli szobában új kötetéről kérdeztem, amelyben a wittenbergi magyar diáktársaság szerepéről írt, a lázas mindennapokról. Legelőször a közelgő reformációi jubileumról faggattam, az eltelt ötszáz esztendőről.

„Egyre kulturálatlanabbá válik a világ” – Beszélgetés Szigethy Gábor irodalomtörténésszel

Nemrégiben jelent meg Szigethy Gábor irodalomtörténész Időtörés című könyve, amelyben megélt élményekről, találkozásokról, emlékekről vall, máskor családi dokumentum, öröklött kézirat, régi újság, plakát vagy színházjegy a titkokat őrző múltdarab. Esszéiben ismert vagy elfeledett személyekre terelődik a figyelem a sorsfordító 20. században. Az íróval beszélgettünk.

Győzelmes reformáció – 2. rész: Miért éppen 95 tételt szögezett ki Luther Márton? (1517. 10. 31.)

Budapest – Reisinger János irodalomtörténész Győzelmes reformáció címmel tart előadássorozatot a Benczúr utcában. 2015. október 31-én előadásának címe: Miért éppen 95 tételt szögezett ki Luther Márton a wittenbergi vártemplom ajtajára (1517. október 31.) volt. VIDEÓ!
Feliratkozás RSS - irodalomtörténész csatornájára