Isten

A ma Budapesten fellépő Eddie Izzard brit humorista már a megjelenésével is bizonyára sokaknál kiverné a biztosítékot. Mivel számára semmi nem szent, még a kereszténység sem, fellépései során sokszor eljön az a pont, amikor az egyszeri hívő ember nagyon szeretné utálni, mégsem megy neki. Mit adhat nekünk egy ateista, transzvesztita humorista?

Az egyik legegyetemesebb emberi érzés a hazaszeretet. De a Biblia látószögéből nézve, mint minden, ez is rettenetesen kicsorbult. Valaha alapvető erkölcsi kategória volt a honvédelem. Egy minden tekintetben felhígult világban elborzadva láthatjuk, csak a határtalanul anyagiakra koncentráló, jólétre számító élet a cél. Minden más háttérbe szorult. Már nem számít a szülőföld, csak az, hol lehet jobban élni minél kevesebb munkából.

Isten vajon mit érez, és mit gondol, amikor ránk, emberekre tekint? Ha szeret minket, márpedig szeret, akkor iszonyúan szenved. Mi lenne, ha az Isten képmására teremtett ember egyszer csak valóban elkezdene Isten képmása lenni? Anyaként, apaként, munkahelyi főnökként, miniszterelnökként, kisállat tulajdonosként bárki mélységesen át tudja érezni Isten fájdalmát. Átélheted a tehetetlenséget. Azt, hogy a rád bízottak elfordulnak tőled, nem vesznek komolyan, szándékosan a céljaid és kéréseid ellenében cselekszenek, végül megtagadnak. Bartha István vitaindító írása az Istenképekről.

Ha keresztény fiatal vagy, biztos téged is többször felszólítottak már, hogy próbáld meg az evangéliumot hirdetni abban a környezetben, ahol időd nagy részét töltöd. Arra nézve azonban már szinte semmilyen iránymutatást nem kapunk, hogyan is kellene mindezt véghezvinni. Hogyan beszéljünk Istenről úgy, hogy aztán ne mi legyünk az „ijesztő hittérítő” vagy a „büdösgyerek”, aki mellé senki nem akar ülni a menzán? A KötőSzó blog egyetemista vendégszerzője ezt a kérdést feszegeti az új szemeszter kezdetén.

Az egyházi naptárban ma Szentháromság ünnepe van. A vasárnap evangéliumának középpontjában Nikodémus áll, aki csak éjszaka mer Jézushoz menni. De beszélgetni akar vele, útbaigazítást vár tőle. A nagytanács tagjaként nem vállalja a nyilvánosságot. Tekintélyes férfiúnak, ismert embernek számít. A közéletben szerepel, sőt a nagytanács – ma úgy mondanánk: az országgyűlés – tagja. A János evangéliumának 3. részében olvasható történet szerint Jézus szívesen fogadja Nikodémust. Időt szán rá. Nem mondja, hogy már késő van, ezért a képviselő úr szíveskedjék majd munkaidőben felkeresni. Ő elfogadja ezt a tétova közeledést is. Mert ő megbecsüli „a Nikodémusok óráját”.

Az alábbi írást Göllner Pál zuglói evangélikus testvérünk készítette, számos forrást felhasználva, eredetileg olyan testvéreinek, barátainak, akik komolyan veszik a szöveg tartalmát, lelkigondozói módon próbálják hasznosítani a körülöttük élők javára. Elkértük az evangelikus.hu oldalára, hogy másik is elolvashassák. A szöveget változatlan formában adjuk közre. Valószínűleg lesznek, akik másként gondolkodnak a témáról. Reméljük komolyan lehet beszélgetni a felvetett gondolatokról.

A kolduló szerzetes vagy vándor – barát, dervis – a keresztény és muszlim spirituális gondolkodásban, valamint a lelkiségi hagyományban és irodalomban felértékelt, áldott ember. A buddhista szerzetesek Thaiföldön gyakran élnek vándoréletet, a nevük is innen ered (dhutanga: „vándorolni, menni”). A dhutangák penzumai közé tartozik a napi táplálék koldulása házaknál (sapadánacárika). A keresztény világban elsősorban a kolduló rendek sugárzó szentjei és legkivált Assisi Szent Ferenc szakrális igénytelensége és eszköztelensége juthat eszünkbe.

II. János Pál pápa kezdeményezésére 1993-tól február 11. a betegek világnapja, melynek célja, hogy „Isten egész népe kellő figyelmet szenteljen a betegeknek, segítse elő a szenvedés megértését”. A fiatal szentendrei evangélikus lelkészt, lelkigondozót, Horváth-Hegyi Olivért kértük arra, Bibliával a kézben üljünk le beszélgetni betegségről, hitről, gyógyulásról.

Jn 3,16 – Ezt az igét biztos hallottad már. A világ legszebb mondata. Ma, a világ legszebb történésének éjszakáján, miért is ne hallhatnánk újból. Evangélium ez. Istenigazából jó hír, hiszen a testet öltött szeretetről szól, de csak annak, aki szeretné ezt feltörni. Hittel és elkötelezettséggel tudod csak feltörni, hogy tápláló beléhez hozzáférj. Így is nevezik keresztyén körökben ezt az igét. Evangélium dióhéjban. Most én ennek a szép mondatnak mégis csak egy szavát emelném ki. Mi mást mondhatnék karácsonykor mint ezt a szót: adni.

Budapest – A Pesterzsébeti Evangélikus Egyházközség 2015-ös evangélizációs sorozatának címe Jeremiás könyve 18. fejezetének alapján: „Menj le a fazekas házába” – volt. A Győri János Sámuel lelkész által szervezett alkalmakon Zsarnai Krisztián esperes hirdette Isten igéjét. VIDEÓK!