nemzet

A tragikus trianoni békediktátum századik évfordulóján minden bizonnyal sokszor el fog hangozni a történetietlen, de mindenkit foglalkoztató kérdés: „Lehetett volna másként?” A nemzetiségek szerepe az első helyen fog előkerülni ebben a vitában, amelyből az 1848–49-es forradalom és szabadságharc sem maradhat majd ki. A szabadságharc történelmünk első olyan eseménye volt, amikor a Magyar Királyság honpolgárai nemzetiségi hovatartozásuk miatt fordultak egymás ellen, és követtek el akár véres atrocitásokat is. Valóban olyan fordulópont volt 1848–49, ahonnan szükségszerűen vezetett az út hetvenegy évvel később Trianonhoz? A háromnemzetiségű evangélikusság története árnyalja a lehetséges válaszokat.

Budapest – Március 15. a magyarok számára hegycsúcs, ahol tisztább a levegő, és ahonnan messzebb lehet ellátni, áttekinthető a mögöttünk és az előttünk álló út – hangoztatta az emberi erőforrások minisztere Budapesten kedden, mielőtt állami kitüntetéseket adott át a nemzeti ünnep alkalmából.

Budapest – A Krónika evangélikus hírlevél „mellékleteként” az Evangélikus Élet előfizetőihez is rendszeresen eljutó Híd missziói magazin legutóbbi, 2016/4. száma a nemzet fogalmát vizsgálta, természetesen keresztény szemmel. A drámai társadalmi világmozgások időszakában talán nem meglepő, hogy ez a tematikus lapszám szokatlanul élénk visszhangot keltett. A következő interjúban a Híd magazin főszerkesztője, Szeverényi János, egyházunk országos missziói lelkésze foglal állást néhány konkrét kérdésben.

Azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon a reformáció miként járult hozzá a nemzet, illetve a nemzettudat erősítéséhez, már szinte mindent elmondtak. Néhány történelmi adalék, illetve összefüggés felvillantása azonban mélyítheti ismereteinket.

Pátkai Róbert evangélikus lelkész, az 1956-os forradalomban való részvétele miatt hagyta el Magyarországot huszonhat évesen. Angliában telepedett le. Megszervezte az Angliai Magyar Evangélikus Egyházat, melyet negyven éven keresztül gondozott angol nyelvű szolgálata mellett. 1964–88-ig a londoni Cityben működő angol nyelvű evangélikus gyülekezet lelkésze, majd 1977-től huszonkét évig az Egyesült Angol nyelvű Egyház püspöke volt. Írásában a világban szétszórt magyarságról emlékezik meg.

Ha a kultúra, amiben élek, ha a közösség, amelyhez tartozom, azt sugallja, hogy a másfélét ne úgy kezeljem mint magamat, akkor annak a közösségnek a szokásai elválasztanak Istentől.

Bonyhád – A Határtalanul! program célja a magyar-magyar kapcsolatok építése, személyes kontaktusok kialakítása és elmélyítése.

Kolozsvár – Tartalmasak vagy formálisak erdélyi településeink határon átnyúló testvérvárosi kapcsolatai? Erre a kérdésre kereste a választ a Járosi Andor Keresztény Műhely és az Erdélyi Napló településvezetők és műépítészek részvételével rendezett közös kolozsvári vitaestjén. Forrás: evangelikus.net, Erdélyi Napló, szöveg: Makkay József, fotó: Fogarasi Szép Krisztina