Urbán Gyula

„Vallásos költemények kétségkívül még ma is írattatnak – bár majdnem mindig némi feszélyezettséggel. Tudva, hogy nem igazán comme il faut; régimódi, talán kicsit vidékies. De azért a nem túl harcias maiak is elfogadják, hogy létezhetnek ilyen gondolatok, érzések is; és kinek kedve van hozzá, miért ne önthetné versbe azokat. Urbán Gyulánál föl sem vetődik, hogy ilyen is van. Mert ha van ilyen, akkor az mindenkor és mindenütt van. Akkor az mindennel párbeszédre lép, ami csak létezik az ember életében. Hol barátságos, hol küzdelmes párbeszédre” – írja Urbán Gyula Úrvacsora című verses imakönyvéről Zalatnay István református lelkész a kötet utószavában.