A nemzetközi közösség minden évben december 10-én emlékezik meg arról, hogy az ENSZ 1948-ban elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. A nyilatkozat rögzíti a vallásszabadsághoz való jogot, ami magába foglalja a tanításhoz, a szabad vallásgyakorláshoz és istentisztelethez való jogot is.

A hit- és vallásszabadság előmozdításának ügye központi jelentőséggel bír a CEC emberi jogi munkájában, amibe beletartozik az istentiszteleti helyek és templomok védelme is. Ezek ugyanis kulcsfontosságúak a vallásszabadság szempontjából és kiemelkedően fontos szerepük van Európa kulturális örökségben. Jogi és politikai védelmük hozzájárul a társadalmi összetartás, valamint a befogadó és toleráns társadalmak megerősítéséhez. Európa szerte és a kontinensen túl is zarándokok tömegét vonzzák ezek a szent helyek, és elválaszthatatlan részei a vallási közösségek identitásának.

Lerombolásuk fegyveres konfliktusok és háborúk idején társadalmi eróziót, a közösség széttöredezését és elvándorlást von maga után. Az iraki és szíriai ősi szent helyek elvesztése a nemzetközi közösség figyelmét is ráirányította erre a kérdésre. Ezeknek a kultuszhelyeknek az elvesztése demoralizálja a közösségeket és veszélyezteti a különböző vallások és kultúrák békés együttélését. 

Arra buzdítjuk az európai intézményeket, hogy a hit- és vallásszabadság e fontos vetületét tartsák szem előtt és biztosítsák szolidaritásukról mindazokat, akik az istentiszteleti helyek jogi védelméért dolgoznak. A CEC 2017-ben is kiemelt figyelmet szentel ennek a kérdésnek emberi jogi munkájában.