Az idei nagygyűlés jelmondata: „Tanúim lesztek” (ApCsel 1,8). A tematikus program az igazságosság, a tanúságtétel és a vendégszeretet témáját dolgozza fel, ehhez járul hozzá a tematikus referenciacsoportok által előkészített 15 műhelyfoglalkozás is. Az esemény kiemelt témái között szerepel  Európa jövője, a migráció és az üldözött keresztyének helyzete. A nagygyűlés munkájáról és témáiról átfogó információ olvasható a 15. nagygyűlés kézikönyvében.

A műhelyfoglalkozások témái a szociális egyenlőtlenségek Európában; a digitalizáció és a munka világa a jövőben; a keresztyénüldözés, különös tekintettel a szíriai és iraki helyzetre; a vélemény- és vallásszabadság; a tanúságtétel a klímaváltozás kapcsán; a teremtett világ javainak igazságos elosztása; a kontinens egyházainak ökumenikus közössége; a vallásközi együttműködés az európai migrációval kapcsolatban; a menekültek védelme; az egyházkép a migráció korában; a demokráciát fenyegető populizmus; a vallások felelőssége az igazságos béke megteremtésében; aktuális bioetikai kérdések, illetve Európa jövője és az egyházi szervezetek együttműködése az Európai Unió döntéshozó testületeivel.

A kontinens ortodox, protestáns, anglikán és ókatolikus egyházainak delegáltjai a 2013. évi budapesti, alkotmányozó nagygyűlés után először találkoznak egymással Újvidéken. A „reformnagygyűlés” után most nyílik alkalmuk a küldötteknek, hogy a kontinens legnagyobb ökumenikus szervezetének munkáját értékeljék, és megválasszák az új vezetőtestületet, mely az elkövetkező hét évben felügyeli a CEC munkáját. A nagygyűlésen ugyanakkor számos kritikus kérdést vitatnak meg az európai egyházak. „Európa számos, korábban nem tapasztalt kihívással szembesül napjainkban, beleértve a Brexitet, a déli országok hosszan elhúzódó gazdasági válságát, a migránsok és menekültek hatalmas áradata okozta krízist, a békét és stabilitást fenyegető társadalmi folyamatokat, a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktust és az egyre erősödő feszültséget a különböző kultúrák és vallások együttélésében” – fogalmazott Heikki Huttunen főtitkár a kontinens helyzetével kapcsolatban.

Együttműködés az európai katolikusokkal

Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) és az Európai Egyházak Konferenciájának (CEC) közös bizottsága minden évben összeül, hogy a Krisztus melletti közös tanúságtétel aktuális kérdéseiről egyeztessenek. Idén február 20. és 2. között ülésezett Párizsban a kontinens legreprezentatívabb keresztyén testülete, hogy megemlékezzen a két szervezet közötti ökumenikus kapcsolat elmúlt negyvenöt évéről, és felvázolja együttműködésük jövőbeli irányait. Az eszmecserét meghatározta a jelenlegi társadalmi-politikai légkör, melyet a testület szerint az instabilitás és a reményvesztettség jellemez. A képviselők meglehetősen eltérő nézőpontokat fogalmaztak meg a jelenlegi helyzetre nézve, beleértve Európa jövőjét, a társadalmi és politikai változásokat, a gazdasági bizonytalanságot és a világméretű migrációval kapcsolatos számos kérdést. A megbeszélésen megfogalmazott álláspontok hűen tükrözték az európai egyházakon és az egész kontinensen belül képviselt sokszínű és eltérő véleményeket. A CEC nagygyűlésén és az Európa jövőjéről folytatott eszmecserében megfigyelőként a CCEE küldötte is részt vesz.

Az Európai Egyházak Konferenciája (CEC) 115 ortodox, protestáns, anglikán és ókatolikus egyház, valamint 40 nemzeti ökumenikus tanács és együttműködő szervezet Európa valamennyi országára kiterjedő közössége. A szervezetet 1959-ben alapították, irodái Brüsszelben és Strasbourgban vannak.

Együttműködés az európai intézményekkel

A CEC gyakorta a katolikus püspöki kari konferenciák európai vezetésével közösen tevőlegesen is igyekszik szerepet vállalni az európai, keresztyén értékek képviseletében, kiállva a hatékony és értékalapú Unió mellett, rendszeres párbeszédben az európai intézmények, az Európai Bizottság vagy éppen az Európa Tanács képviselőivel. „Ma a példátlan kihívások követelik a békéért, igazságért és szolidaritásért való munka megerősítését. Jobban hiszünk az európai közös munkában, mint valaha, és hisszük, hogy egy közös értékeken nyugvó út a legjobb út. Egy egyesült Európa békét hoz egy olyan világba, ahol a békét nem tekinthetjük biztosnak. Összefogva Európa szembe tud nézni a globalizáció társadalmi és gazdasági kihívásaival, beleértve a határain belüli társadalmi egyenlőtlenségeket is” – fogalmaztak a keresztyén egyházak képviselői a Római szerződés 60. évfordulója alkalmából. Korábban a magyar kormány küldöttsége is járt a CEC brüsszeli irodájában.

Kelet-európai hang

Az Európa jövőjéről folytatott nagyszabású párbeszédbe a CEC igyekezett a kontinens valamennyi régiójának véleményét bevonni. Így jött létre tavaly novemberben az a prágai találkozó, melyen a kelet-közép-európai egyházak vezetői és képviselői is jelen voltak.

A magyar egyházak válaszát a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának Szociáletikai Bizottsága fogalmazta meg. 
„A nyílt levél párbeszédre szólít fel bennünket, amelyben az egyik legfontosabb kérdésről, kontinensünk jövőjéről van szó. Üdvözöljük a levél nyitottságát, az Ökumenikus karta szellemében a közös útkeresését és azt a józanságot is, amelyben a levél kísérletet tesz a széttöredezettség feltárására. A dokumentum a közös ügy mellett felismeri a nemzeti érdekek legitimitását, az emberek kiábrándultságát és a közös értékekre vonatkozó kétségeket is. Nagyon fontos az az őszinteség is, amellyel megközelítjük ezt a mindannyiunkat érintő témát. A jövőről való keresztyén beszéd mindig kockázatos, de egyrészt magába kell foglalnia jelen helyzetünk értékelését, másrészt annak az eszkatológiai üzenetnek az értelmezését, amelyet a Szentírásból meríthetünk. Ebbe beletartozik az is, hogy helyzetünk »globális és nemzetközi megközelítésben« (3) Európa már nem játszik vezető szerepet, és más kontinenseknek sokkal nagyobb ereje és több eszköze van a jövőt alakító folyamatokat befolyásolni. Ugyanakkor fontos, hogy ha kisebbségben is, de jó példákat bemutatva, a közös jövőnk ügyében hallassuk hangunkat.” (Részlet a magyarországi tagegyházak válaszából.)

Magyar evangélikus és református részvétel

A nagygyűlésre a Magyarországi Evangélikus Egyház hivatalos küldötteként érkezik Kodácsy-Simon Eszter és Szabó B. András. Cselovszkyné Tarr Klára pedig az Európai Portestáns Egyházak Közösségének (GEKE) képviseletében vesz részt a konferencián.

Református részről a magyarországi és a helyi, délvidéki egyházi képviselők mellett Felvidékről és Kárpátaljáról érkeznek delegáltak. A Magyarországi Református Egyház küldöttségének tagjai lesznek Steinbach József püspök, a MEÖT elnöke és Bogárdi Szabó István püspök, a zsinat lelkészi elnöke, illetve Ódor Balázs külügyi irodavezető és Erdélyi Diána külügyi referens. Az Európai Egyházak Migrációs Bizottsága, mely a CEC társszervezeteként vesz részt a tanácskozáson, Balogh Róbert lelkipásztort fiatal szakértőként hívta meg az eseményre. A kontinens egyházainak ökológiai hálózata, az ECEN, valamint a CEC gazdasági és ökológiai igazságosság ügyét gondozó munkacsoport felkérésére Kodácsy Tamás szakértőként segíti a nagygyűlés munkáját. A magyar résztvevők között lesz Masri Mona Aicha, a KRE HTK diákja, akit fiatal szakértőként hívott meg a szervezet.

Élő közvetítés

A nagygyűlés online is követhető lesz a szervezet YouTube-csatornáján. A főelőadások, a plenáris ülések és a sajtótájékoztató élő közvetítését itt nézhetik majd az érdeklődők, a sajtótájékoztató alatt lehetőség nyílik kérdések feltevésére is.

A nagygyűlés előadói között szerepel Frans Timmermann, az Európai Bizottság első alelnöke, II. Aphrem Mor Ignatius szír ortodox pátriárka, Justin Welby canterburyi érsek, Meletis Meletiadis, a Görög Református Egyház elnöke, Luca Negro, az Olaszországi Protestáns Egyházak Szövetségének elnöke, valamint Petra Bosse-Huber, az EKD külkapcsolatokért felelős püspöke.

Fiatalok a nagygyűlésen

A nagygyűlés kiemelt figyelmet fordít a fiatal generációra és a nemzetközi ökumenikus programon való aktív részvételükre. Közel 80 fiatal érkezik Újvidékre ifjúsági delegáltként és tanácsadóként, köztük egy mintegy ötvenfős csoport stewardként segíti az esemény lebonyolítását. Az ifjúsági előtalálkozó lehetőséget nyújt a különböző egyházakból érkező fiatalok egymással való megismerkedésére és a nagygyűlés programjára való felkészülésre. A CEC tematikus területeiért felelős szakértők előadásain, beszélgetéseken és csoportmunkán keresztül kerül bemutatásra a CEC tevékenysége, illetve a nagygyűlés kiemelt témájáról, Európa jövőjéről is megosztják véleményüket a fiatalok. Az ifjúsági előtalálkozó emellett gyakorlati információkat is nyújt a nagygyűlés általános működéséről, hogy biztosítsa a fiatal felnőttek aktív részvételét.