Kék kabátban vonultak a megemlékezők

A szervezők mintegy 12-15 ezer ember részvételét jelezték - számolt be a helyszínről Kocsi Zsolt, a MTVA szerkesztője az MTI-nek. A 26. alkalommal megrendezett menetben a nemzetek közül idén a magyar zarándokok haladnak az élen, emlékezve a magyarországi holokauszt 70. évfordulójára. Köztük voltak holokauszt-túlélők, középiskolás fiatalok, zsidók és nem zsidók, valamint a roma holokauszt áldozataira emlékezők. 

A menetben haladt többek között Székely János esztergom-budapesti segédpüspük, valamint Israel Meir Lau, Izrael egykori főrabbija, jelenleg Tel-Aviv főrabbija. 

A vonulók öltözete egységes: a több mint tizenkétezer zarándok mindegyike kék kabátot kapott, utalva a béke színére. Érkeztek zarándokok Kanadából, Dél-Afrikából és Brazíliából is, akik saját nemzetük zászlóját vitték magukkal. 

Az Auschwitzba zarándoklók délelőtt az egykori haláltáborból kialakított múzeumot járták be. A nemzetközi Élet menetének elindulására az addigi esős idő után a nap is kisütött a dél-lengyelországi városba. 

A magyarországi Élet Menete Alapítvány minden évben elzarándokol Auschwitzba, idén mintegy hatszázan érkeztek a megemlékezésre. Ők a magyarországi holokauszt 70. évfordulójának rendezvényei után különvonattal utaztak ide. A Budapestről indulókat diplomaták - mások mellett Ilan Mor izraeli és Karin Olofsdotter svéd nagykövet - is kísérik. 

A zarándokok a hagyományok szerint gyalog teszik meg a két tábor közötti mintegy három kilométeres utat. 

Áder: Auschwitz Magyarország legnagyobb temetője

Ez a hely Magyarország legnagyobb temetője - mondta Áder János köztársasági elnök az auschwitzi munka- és megsemmisítő táborról az ott tartott Nemzetközi Élet Menete megemlékezésen, hétfőn.

Az államfő a lengyelországi eseményen arra emlékeztette a jelenlévőket: mintegy félmillió honfitársa lelte itt halálát. Auschwitzban minden harmadik áldozat magyar zsidó volt - idézte fel Áder János -, azok, akiket Magyarország német megszállása után a magyar állami szervek közreműködésével zártak gettóba, majd deportáltak. 

Az emlékezés és az emlékeztetés fontosságára is figyelmeztetett az államfő, „mert fokozhatatlan tragédiájukat nem tetézhetjük a feledés bűnével" - mondta. Vértanúságuk örök időkre szóló tanulságot jelent Európának és az emberiségnek - fűzte hozzá -, „1944 tragédiájának a megértéséhez önmagunkkal kell szembenéznünk" - hangsúlyozta.

Úgy fogalmazott: máig ható fájdalom, hogy a magyar állam nem szegült szembe „a német megszállók ördögi tervével", a végső megoldás kikényszerítésével, sőt annak kiszolgálójává vált. „Az 1944. március 19-én megszállt Magyarország nem védte meg polgárait" - szögezte le. Áder János szerint erre sem mentségként, sem magyarázatként nem szolgálhat, hogy ez Európa sok más országában is így történt, az áldozatokat ugyanis senki nem adhatja vissza nemzetünknek.

A történteket a ma élő magyarok és az jövő nemzetékek közös veszteségének, fájdalmának, közös gyászának nevezte, „közös a sorsunk, közös a sorstalanságunk" - mondta. "Akik zsidó honfitársainkat megalázták és halálba küldték, azok a magyar nemzetet is megalázták" - hangsúlyozta.

Mint fogalmazott, mindegy, hogy náci németként vagy a hitleri ideológiákat kiszolgáló magyarként tették, amit tettek. Nincs bocsánat arra, ha egy állam a saját polgárai ellen fordul - hangzott el. 

Áder János arra kérte a jelenlévőket: egy perces néma csenddel emlékezzenek az áldozatokra, felfoghatatlannak nevezve, hogy ha Auschwitz minden egyes áldozatának egy perces néma főhajtással adóznának, „a minden lelket megszólító csendnek három esztendőn át kellene tartania".

A köztársasági elnök emlékeztette a jelenlévőket a vasárnap szentté avatott II. János Pál pápa tanítására is, arra, hogy Karol Wojtyła több alkalommal hitet tett a zsidógyűlölet és a kereszténység összeegyeztethetetlensége mellett. Felidézte: ő volt az a pápa, aki a haláltáborokban történteket az ördög diadalának és a történelem legsötétebb fejezetének nevezte, és ő figyelmeztetett a rasszizmus, a kirekesztés az idegengyűlölet rémképének leküzdésére is.

Áder János szerint ezzel minden erkölcsös ember egyetért a világon, a bűn mentegetését, relativizálását pedig erkölcstelenségnek nevezte az államfő.

A megemlékezést megelőzően ötvennégy ország képviselőinek részvételével, a magyar zarándokokkal az élen vonult végig a Nemzetközi Élet Menete az auschwitzi egykori haláltáborból a mintegy három kilométerre lévő birkenaui emlékhelyre. Altorjai Anita, a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtóigazgatója az MTI-vel azt közölte: a repülőgép meghibásodása miatt az elnöki delegáció gépkocsival ment Birkenauba -, így sajnos a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt az államfőnek nem volt lehetősége arra, hogy az Élet menetével tegye meg az utat Auschwitztól Birkenauig.

Auschwitz-Birkenauban ért véget a menet

A sófár hangjára meginduló menetet idén a magyar delegáció vezette, amely, tekintettel a magyarországi deportálások 70. évfordulójára hatszáz fővel, külön vonattal érkezett Auschwitzba - írta honlapján a magyarországi Élet Menete Alapítvány.

Az út a hírhedt „A munka szabaddá tesz" feliratú kaputól a kettes számú táborig vezetett. A résztvevők a mintegy három kilométeres utat nagyjából másfél óra alatt tették meg.

Kocsi Zsolt a lengyelországi eseményről adott telefonos interjújában elmondta, hogy az esemény narrátora Greg Masel, az izraeli központú Keren Hayesod segélyszervezet ügyvezető igazgatója volt.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök videoüzenetet küldött a rendezvény alkalmából. A menet résztvevői megemlékeztek Raoul Wallenberg egykori svéd diplomatáról és Szenes Hannáról, a második világháborúban hősi halált halt költőnőről is.

Ezután Israel Meir Lau, Izrael egykori főrabbija, jelenleg Tel-Aviv főrabbija beszélt, majd elhangzott a magyar zsidó hagyományban rendkívül fontos, Szól a kakas már című népdal.

A rendezvény végén meggyújtották az emlékezés mécseseit, ezt a zsidó halotti ima, a közös kaddis, majd pedig Izrael himnusza követte.

Az Élet menete és az auschwitzi tábor története

Az izraeli oktatási minisztérium és az Élet menete nemzetközi szervezet első ízben 1988-ban szervezte meg az Élet menetét. 1996 óta már minden évben, a holokauszt emléknapjához időzítve szervezik meg az eseményt, magyar csoport először tíz évvel ezelőtt vett részt rajta. 

A lengyelországi Oswiecim - német nevén Auschwitz - külvárosában - a náci Németország 1940. május 20-án hozta létre az I-es tábort, amely az azt követő években gyors ütemben bővült. Az első - lengyel - áldozatok 1940. június 14-én érkeztek ide, az iparszerű népirtás 1942 elejétől folyt a holokauszt szimbólumává vált táborban. Különböző becslések szerint 1940 és 1945 között 1,1-1,5 millió embert deportáltak a nácik ide, túlnyomó többségük zsidó volt és a tábor gázkamráiban pusztult el. Magyarországról 1944. május 15. és július 9. között zajlottak a deportálások. Az emberek többségét Auschwitz-Birkenauba szállították, ahol legtöbbjüket megölték. 

A lengyel parlament 1947 júliusában döntött arról, hogy a koncentrációs tábor fennmaradt részén, Auschwitz I és II. területén létrehozza az Auschwitz-Birkenau Állami Múzeumot. Az UNESCO 1979-ben nyilvánította a világörökség részévé a helyet.