Böjte Csaba hangsúlyozta, 1543-nyarán Miskolcon ugyanebben a templomban tartott előadást egy másik Déváról jött ferences szerzetes, Dévai Bíró Mátyás, az első magyar reformátor. Az akkori beszéd nagyon nagy hatással volt a miskolci emberekre, a Kárpát-medencei református közösség születésére. Böjte Csabával Csíkból és Sóvidékről érkeztek gyerekek, akik elhozták Bethlen Gábor zászlaját. Böjte Csaba ugyanis a 400 évvel ezelőtt Kolozsváron megválasztott erdélyi nagy református fejedelem zászlaját szerette volna kibontani a csodálatos ősi templomban, azzal a mélységes hittel, hogy csak együtt, kiengesztelődve, közösen tehetjük a Kárpát-medencét keresztény szóhasználattal, a Miatyánkban is kért Isten országává, evilági kifejezéssel Tündérkertté, melyre mindannyian vágyunk. Hozzátette, nem csak az egyházaknak kell közeledni egymáshoz, létkérdés az összefogás, megbocsátás, kiengesztelődés, Jézus példáján keresztül szólt arról, Isten mennyire bízik az emberiségben.