Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter javaslatában felidézi, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) a közelmúltban megsemmisítette az egyházügyi törvény bizonyos rendelkezéseit, közte az elismerési eljárásra vonatkozó szabályokat. Az Ab alkotmányos követelményként határozta meg, hogy az egyházi jogállás megszerzése és az ahhoz kapcsolódó jogosultságok megállapítása tárgyilagos és ésszerű feltételek alapján, tisztességes eljárásban és jogorvoslati lehetőség biztosítása mellett történjen.
A március 11-én elfogadott negyedik alaptörvény-módosítással a Ház az alkotmányban rögzítette többek között azt, miszerint az Országgyűlés joga, hogy a vallási tevékenységet végző szervezeteknek speciális egyházi státuszt biztosítson. A vallási szervezetek egyházként való elismerésének feltételeként sarkalatos törvény huzamosabb idejű működést, társadalmi támogatottságot és a közösségi célok érdekében történő együttműködésre való alkalmasságot írhat elő - olvasható az alaptörvényben.
Balog Zoltán pénteken benyújtott indítványa mindezek alapján meghatározza a vallási tevékenység végzésének alanyi és tárgyi kereteit, újraszabályozza az elismerési eljárást, és rendezi az Ab-döntés által érintett vallási közösségek jogi státusát.
A törvénymódosítás értelmében - mint azt közleményében írta az államtitkárság - vallási közösségek Magyarországon vallási tevékenységet végző szervezetek és bevettegyházak lehetnek. A jövőben a vallási tevékenységet végző szervezeteket a bíróságok jegyzik be, míg a bevett egyházak elismerésének joga az alaptörvény felhatalmazása értelmében az Országgyűlés feladata. A bevett egyházként való elismerés kritériumai között szerepel egyebek mellett a legalább százéves nemzetközi működés, ennek hiányában pedig az, hogy az adott vallási szervezet legalább húsz éve szervezett formában, vallási közösségként működjön Magyarországon, és az ország lakosságának 0,1 százalékát elérő taglétszámmal rendelkezzen. Új feltétel lenne az alkalmasság a közösségi célok érdekében történő együttműködésre is.
A jogi jellegű feltételek fennállását a szakminiszter egyházjogászokból, -történészekből, illetve -szociológusokból álló szakértők bevonásával vizsgálja majd, és csak az ezeknek megfelelő kezdeményezést továbbítja az Országgyűlés vallásügyi bizottságának, amely előkészíti az elismerésre vagy az elutasításra vonatkozó törvényjavaslatot.
Azok a vallási tevékenységet végző szervezetek is, amelyeknek az Országgyűlés nem biztosítja a bevett egyházi státuszt, teológiai értelemben a saját belső szabályuk szerint egyházként, állami jogi szempontból pedig a törvényjavaslat által nekik biztosított sajátos jogalanyként az állami jogrend keretein belül működnek - olvasható az indoklásban.
A parlamenti döntést - elutasítás esetén - indokolni kell, és a jogorvoslat is biztosított. Az előterjesztés alapján ugyanis változna az Ab-törvény, megteremtve ezzel az Országgyűlés döntésével szembeni jogorvoslat lehetőségét. Így a testület felülvizsgálhatná a Háznak egy vallási szervezet egyházként való elismerését elutasító határozatát - az érintett szervezet indítványára.
Az előterjesztés több határidőt is bevezet az elismerési eljárásban: a miniszter vizsgálatára 60 napot, az elismeréssel összefüggő törvényjavaslat vallásügyi bizottság általi előkészítésére 30 napot, az Országgyűlés döntésére pedig 90 napot biztosítana. Továbbra is adott az elutasított kezdeményezés egy éven túli ismételt megindításának lehetősége.
A törvényjavaslat az Ab döntésére utalva rendelkezik az érintett vallási közösségek jogi státusának rendezéséről is. Ezeket a közösségeket az új elismerési eljárás keretein belül az egyházként történő elismerés kezdeményezésére hívja fel. Ennek elmulasztása vagy elutasítása esetén a vallási közösség vallási tevékenységet végző szervezetként működhet.
Az indítvány - amelynek benyújtását vallási közösségekkel való konzultáció előzte meg - „a lelkiismereti és vallásszabadságot teljes körűen biztosítja, ugyanakkor kiküszöböli az 1990-es egyedülállóan engedékeny szabályozás hibáit, melyek visszaélésekre adtak alkalmat" - közölte az egyházi kapcsolatokért felelős államtitkárság, amely szerint ha a parlament elfogadja az indítványt, a lelkiismereti és vallásszabadság jogának még szélesebb körű biztosítását eredményező átlátható, tárgyilagos és ésszerű szabályozás valósul meg Magyarországon.

 Az MSZP Országos Központ közleménye az egyházügyi törvényről

Budapest – Három éve, kétharmaddal kormányoz a Fidesz-KDNP pártszövetség, mégsem volt képes megnyugtatóan rendezni az állam és az egyházak viszonyát. A kormány az Alkotmánybíróság döntése után kénytelen volt benyújtani az egyházi törvény módosítását. Ez azonban nem orvosolja az alap bajt: azt, hogy a kétharmad politikusai döntik el a bíróság helyett, melyik vallási szervezet lehet bevett egyház. Gyógyszer helyett olcsó pótszert nyújtanak, ráadásul veszélyes mellékhatásokkal. Az Orbán-kormány a szokásos cinizmussal nem az alkotmányellenes helyzeten változtatott, hanem az alkotmányt változtatta meg: beemelte az alaptörvénybe a politika pallosjogát az egyházak felett. Az eddiginél is szemérmetlenebbül tette törvényessé az önkényes politikai elbírálást. Csak azokból a szervezetekből lehet bevett egyház, akik nemcsak a miniszteri vizsgálat alapján felelnek meg a mérhető kritériumoknak, de a parlamenti kétharmad saját politikai érdekei szerint "együttműködésre alkalmasak". Azok a szervezetek, amelyeket az Ab szerint törvénytelenül fosztottak meg egyházi státuszuktól, semmilyen kárpótlást nem kapnak, sőt újból végig kell menniük a procedúrán. Az Ab az új szabályok elfogadásával már csak az eljárás törvényességét vizsgálhatja, nem pedig annak tartalmát. Ahhoz képest, hogy a törvény eredeti indoka éppen a "biznisz" kiszűrése volt, a vallás szervezetek közül csak az „együttműködésre alkalmas" egyházak részesülhetnek az egyházaknak ajánlható 1 százalékból, az ő intézményeiknek jár a kötelező költségvetési támogatás, náluk adómentes a perselypénz. A többi szervezet iskolái és szociális intézményei az állam kegyétől függenek. Sovány vigasz, hogy az új szabályok szerint megőrizhetik az "egyház" elnevezést. Mindenki hívhatja magát Napóleonnak csak éppen marsallbot és hadsereg nem jár hozzá. Az MSZP még a törvény benyújtása előtt határozati javaslatot adott be a kisemmizett vallási közösségek érdekében.

Lendvai Ildikó és Nyakó István, az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság tagjai. Kiadó: MSZP Országos Központ

Lukács: Nem érdemes vallási közösségnek álcázott szervezetet alapítani

Szűkül annak a lehetősége, hogy az anyagi haszon reményében egy vallási közösségnek álcázott szervezet érdemtelenül előnyökhöz jusson - mondta az egyházügyi törvény módosítási javaslata kapcsán Lukács Tamás, a parlament vallásügyi bizottságának elnöke.

Az Alkotmánybíróság (Ab) minden feltételének megfelel az egyházi törvény módosítására tett javaslat, amelyet pénteken nyújtott be a kormány az Országgyűlésnek – mondta a 180 percben Lukács Tamás, a parlament emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnöke.

Az Ab a közelmúltban semmisítette meg az egyházügyi törvény bizonyos rendelkezéseit, közte az elismerési eljárásra vonatkozó szabályokat. Az Ab alkotmányos követelményként határozta meg, hogy az egyházi jogállás megszerzése és az ahhoz kapcsolódó jogosultságok megállapítása tárgyilagos és ésszerű feltételek alapján, tisztességes eljárásban és jogorvoslati lehetőség biztosítása mellett történjen.

Lukács Tamás a Kossuth Rádió műsorában emlékeztetett rá, időközben az alaptörvény rendelkezései is módosultak, hogy megfelelő alapot adjanak a törvény elkészítéséhez. A március 11-én elfogadott negyedik alaptörvény-módosítással a parlament az alkotmányban rögzítette többek között azt, hogy az Országgyűlés joga a vallási tevékenységet végző szervezeteknek speciális egyházi státust biztosítani. A vallási szervezetek egyházként való elismerésének feltételeként a sarkalatos törvény huzamosabb idejű működést, társadalmi támogatottságot és a közösségi célokért folytatott együttműködésre való alkalmasságot írhat elő.

Arra a felvetésre, hogy az Ab szerint adott kérelemről ésszerű időn belül kell dönteni, a KDNP-s politikus azt mondta, a határidőket és a jogorvoslati fórumot is szabályozza a pénteken benyújtott javaslat. Az előterjesztés több határidőt is bevezet az elismerési eljárásban: a miniszter vizsgálatára 60 napot, az elismeréssel összefüggő törvényjavaslat vallásügyi bizottság általi előkészítésére 30 napot, az Országgyűlés döntésére pedig 90 napot biztosítana. Továbbra is adott az elutasított kezdeményezés egy éven túli ismételt megindításának lehetősége. Lukács Tamás azt is hangsúlyozta, amely egyházak megkapták már az elismert státust, megtarthatják, a módosítás után nem kell újra kérelmezniük.

A bevett egyházaknak legalább a népesség 0,1 százalékát kell képviselniük, valamint az elismerés kritériumai között szerepel egyebek mellett a legalább százéves nemzetközi működés, ennek hiányában pedig az, hogy az adott vallási szervezet legalább húsz éve szervezett formában, vallási közösségként működjék Magyarországon.

Lukács Tamás emlékeztetett rá, hogy a Velencei Bizottság megállapítása szerint is vallásszabadság van Magyarországon, ezt a tételt az Ab sem kérdőjelezte meg. A testület a tisztességes eljárás szabályai kapcsán emelt kifogást. Ezek után a kabinet a mostani törvényjavaslatban a tisztességes eljárás szabályait fekteti le. Nagyon átlátható módon rendezi, hogy a vallási közösségek hogyan működhetnek, melyek kérhetik az egyházi státust, milyen a döntési mechanizmus, valamint rendelkezik a jogorvoslati rendszerről is – tette hozzá.

Lukács Tamás hangsúlyozta, az, hogy akár tíz ember egyesületi formában vallási közösséget alapíthasson, a vallásszabadság része. Mivel azonban csak bizonyos feltételek teljesítése esetén kaphat valaki elismert egyházi státust, leszűkül annak a lehetősége, hogy anyagi haszon reményében vallási közösségnek álcázott szervezet érdemtelenül előnyökhöz jusson. Így, miközben megmarad a vallásszabadság, nem lesz érdemes ilyen visszaélésekkel próbálkozni – jelentette ki a 180 percben Lukács Tamás, a parlament vallásügyi bizottságának elnöke.