1870-ből eredő adatok szerint a rákosszentmihályi evangélikusokat a cinkotai lelkészek gondozták és egy elemi iskolában tartották az istentiszteleteket. 1911-ben azonban fiókegyházzá alakultak és gyűjtést szerveztek templomépítésre, Csák Gusztáv felügyelő vezetésével. Fordulópontot jelentett, amikor Zirmann János volt felügyelő özvegye végrendeletében az akkori Ferenc József, ma Hősök terén álló ingatlanait az egyházra hagyta, azzal a kikötéssel, hogy ott templom épüljön - tudjuk meg a templomi hirdetőtáblára kiszögezett, a templom előtörténetét bemutató, Kovács Mária által írt összefoglalóból.

Sándy Gyula kapta a megbízatást a tervek elkészítésére, id. Tóth-Szőllős Mihály lelkészsége idején. Az alapkövet 1933. október 8-án tették le, a kész templomot 1934. június 17-én szentelte fel Raffay Sándor püspök. A gyülekezet 1942-ben lett anyaegyházzá, Cinkotától elszakadva - erről a momentumról már Gáncs Péter elnök-püspök is megemlékezett a gyülekezethez intézett prédikációjában.

A Máté evangéliuma 12. fejezet 6. verse alapján (Jézus mondja: „A templomnál is nagyobb van itt”) tartott igei elmélkedésében a püspök sorra vette a templom egyes részeit, majd az oltárkép elemzésekor hangsúlyozta, hogy Spandraft Ágoston festménye, amely a kisgyermekeket magához hívó Jézust mutatja be tulajdonképpen a gyülekezet mai hozzáállását és missziói feladatát is híven mutatja be, hiszen Börönte Márta lelkésznő nyitottan állt mindig is a kisgyermekes családok felé. Mi sem bizonítja ezt jobban, mint hogy az istentisztelten is számos kisgyermek és fiatal család vett részt. A püspök prédikációjában hangsúlyozta, a templomi ünnepen túlmutatva, hogy nem egyszerűen az emberek templomba tereléséről, hanem Jézushoz vezetéséről kell szólnia istentiszteleteinknek.

Az oltári szolgálatban a lelkésznő mellett Fekete Gy. Viktor és a gyülekezet tagjai szolgáltak.

Az úrvacsorás alkalom után Radosné Lengyel Anna egyházkerületi felügyelőasszony, Krizsán Zoltán egyházmegyei felügyelő, valamint az önkormányzat részéről Mészáros Tibor kaptak szót. Az istentiszteleten jelen volt még Szatmári László országgyűlési képviselő és a gyülekezetben korábban több mint 40 évig szolgáló Karner Ágoston is. Az istentisztelet agapéval zárult.