1 A testvéri szeretet maradjon meg közöttetek. 

2 A vendégszeretetről meg ne feledkezzetek, mert ezáltal egyesek – tudtukon kívül – angyalokat vendégeltek meg.

A nemzetközi államközösség alkalmatlan arra, hogy európai és globális szinten összedolgozzon és megakadályozza azt, hogy megszűnjenek azok az okok, amelyek ennyi ember menekülését idézték elő (a közben immáron négy éve tartó szíriai konfliktus minden bizonnyal a legdrámaibb példák egyike), és alkalmatlan arra is, hogy a kudarcok előre látható következményeit kezelje.

Eltekintve az értékes, elveszített emberi életektől, az aktuális helyzet azt mutatja számunkra, hogy az emberiség azok előtt az értékek előtt áll, amelyek a világban az egymás közötti kapcsolataikat megalapozzák és amelyeket elhívásunknak megfelelően másokkal is meg kell osztanunk – de a szolidaritás, a kölcsönösség és az emberi méltóság vajon a továbbiakban is fontos lesz-e még? Tartós lesz -e az az elképzelés, mely szerint az emberek – beleértve a menekültek is – követelhetik saját jogaikat? Fontos, hogy helyes válaszokat adjunk!

Levelemet az áprilisban és a májusban Trondheimban az LVSZ európai egyházvezetői konferenciája után kiadott írásokhoz csatlakozva írom. Az Európai egyházi közösségek a következőket ismerték el és kötelezték rá magukat:

Teológiánk és egyházértelmezésünk szerint, egyházakként magától értetődik és döntő jelentőségű számunkra az, hogy a migránsokra és a menekültekre testvéreinkként tekintsünk és hogy számukra minden elgondolható módon segítsünk...

Lutheránus egyházakként kötelezzük magunkat arra, hogy belsőnkben ezeket a menekülteket örömmel üdvözöljük és minden hatalmunkban álló dolgot megtegyünk értük.

Tényleg inspiráló volt látni, hogy lutheránus és keresztény emberek és más jóakaratú emberek milyen sokféle módon segítettek azokon, akiknek menekülniük kellett, számukra kezet nyújtottak és vendégszeretetükkel és üdvözlési kultúrájukkal fordultak hozzájuk. A Lutheránus Világszövetség nevében szeretném legmagasabb elismerésemet kifejezni ezért a prófétai jelenlétért és szeretném a további kezdeményezéseket is erősíteni és bátorítani.

Nyilvánvalóan a segítségre való igény egyre nagyobb lesz. Az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Legfelsőbb Bizottsága az alábbi jelentést tette közzé:

Ezév eleje óta 322.500 menekült és migráns érkezett Európába (115.500 Olaszországba, 204.954 Görögországba, 94 Máltára és 1953 Spanyolországba). A származási országok tekintetében Szíria áll a csúcson, 49 százalékkal, ezt követi Afganisztán 12 százalékkal, Eritrea 9 százalékkal, Nigéria 4 százalékkal és Szomália 3 százalékkal. Az aktuális ENSZ becslések szerint naponta négyezer menekült és migráns érkezik a görögországi szigetekre, amely miatt a görögországi, a macedóniai, és a szerbiai felvevőkapacitás és menekültrendszer elérte határait – több ezer ember él a szabad ég alatt, védelem nélkül, megfelelő higiéniás berendezések, élelem és víz nélkül. Az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Legfelsőbb Bizottsága ezért ez utóbbi három országot 2015. június 30-án a 2-es szükségállapoti szintre helyezte és a következő három évben konkrét cselekvéseket követelt: a mentés után a felvevőkapacitást meg kell növelni ezekben az országokban, a kormány, az államok, a civil társadalom részéről, fel kell építeni a segítői jelenlétet, intenzívvé kell tenni a stratégiai kommunikációt és a támogatást az emberi jogokra tekintettel.

Az LVSZ tisztségviselőivel folytatott ENSZ Menekültügyi Legfelsőbb Bizottság szakértők világossá tették, mennyire fontos ebben az egyházak és az egyházvezetők szerepe. Ez érvényes a diakóniai segítség menekültek számára való rendelkezésre bocsátására, de ami majdnem ennél is fontosabb, hogy meg kell valósítani egy, a menekültek emberi méltóságát elismerő, nagyvonalú üdvözlési kultúrát, amely ellene hatna a félelem vagy kirekesztés populista üzeneteinek. Mint nemzetközi szerződések és a Genfi Menekültügyi Konvenció aláírói az európai államok arra kötelezték magukat, hogy megvédik a menekülteket. Ennek alapján a menekülteknek joguk van védelemre. Hiszem, hogy az egyházvezetők ebben fontos szerepet fognak játszani, hogy ezeket a jogokat megvédjék. Az a kérdés, hogy ezt a védelmi jogot „hogyan” lehet effektívebb módon az európai és a globális szinteken eltervezett közös stratégia által megvalósítani, ne legyen senki számára se ok arra, hogy megkérdőjelezze a menekülteknek ezen védelemre vonatkozó alapjogát.

Ezért nyomatékosan kérem a következő intézkedéseket:

– Továbbra is aktívan vegyenek részt a menekültek nagyvonalú felvételében.

– Továbbra is gondoskodjanak a menekültek közötti diakóniai jelenlétről és emeljék fel profetikus hangjukat az ő nevükben.

– A pártfogói, támogatói munka keretein belül ragaszkodjanak ahhoz, hogy az államok a veszélyben lévő embereket védő kötelezettségeinek tegyenek eleget és a humanitárius segítséget minden szinten adják meg, különösen azoknak a nemzetközi szerződéseknek értelmében, amelyeket az érintett államok aláírtak.

– Kormányaiknál támogassák a legális és biztonságos menekültútvonalakat, amelyeken az eberek Európában védelmet keresnek és követeljék, hogy Európában megvalósuljon a szolidaritás kultúrája és létrejöjjenek azok a rendszerek, amelyek méltóságteljes bánásmódot garantálnak a menekültek számára.

– Osszák szét egyházaikban az LVSZ, a UNHCR és már hitükből cselekvő szervezetek által kidolgozott magatartási kódexeket.

A menekültekkel való találkozás gyakran mélyreható változást idéz elő nem csak a menekültek, hanem a helyi egyházak életében is. Ez ne lepjen meg bennünket, hiszen Máté evangéliumának 25. fejezetéből tudjuk, hogy ez egy lehetőség arra, hogy találkozzunk a mi Urunkkal. Jézus mondta: „...jövevény voltam, és befogadtatok...”