Az istentisztelet liturgiájában Gregersen-Labossa György lelkész vett részt, valamint dr. Fabiny Tamás diakóniáért felelős püspök, aki az igehirdetés szolgálatát is végezte. A püspök prédikációjában – amelyet Ézsaiás 42,1 alapján mondott – kifejtette, hogy Észaiás az Ószövetség evangélistájaként Isten alázatos szolgájáról beszél ebben az igében. Az ószövetségi korban a szolga ura akaratát teljesítette, nem hallatta hangját. A püspök irodalmi példák sorával fejtette ki, mit jelent Isten csendje, amikor az embernek csendben kell maradnia, mert a halk szolgában gyönyörködik az Isten és csak akkor tudja megérteni a feltámadás csodáját is.

„Az egyház akkor hiteles csupán, ha szolgáló egyház tud maradni” – fejtette ki gondolatait dr. Fabiny Tamás. – Nem a hatalomhoz dörgölődő, hanem az embereknek szolgáló egyház az, amely igazi feladatát képes betölteni.”

Jézus tanítványainak megmosta a lábát, még Júdásét is, aki már azon törte a fejét, hogyan fogja elárulni őt. Aztán pedig Krisztusként rabszolgahalált szenvedett mindenkiért. Isten azonban feltámasztotta őt a halálból. Isten nem dob el senkit, neki mindenki fontos. Értékessé tesz szeretetével, emberi méltóságot ad az embernek. Megszenteli azt, aki Jézus-arcú. 

„Aki magát kereszténynek vallja nem tehet olyan kijelentést, hogy a mozgássérültek nem nyújtanak szép látványt, hogy nem kívánatos velük egy városban élni – reagált a nemrégiben Szilvásváradon történt és a médiában nagy port kavart önkormányzati határozatora a püspök. – Szemléletváltásra van szükség. Jézus magához ölel mindenkit s nem nézi, ki honnan jött, ki milyen fogyatékosságú.”

A püspök egy kínai vízhordó példájával zárta prédikációját, aki egy ép és egy repedt kannával hordta a vizet éveken át egy kútról. Bár látszólag a repedt kannának semmi haszna nem volt, hiszen mire hazaért a vízhordó, már csak az alján volt egy kis víz, mégis évek múlva kiderült, hogy azzal az útszéli virágoknak juttatott vizet, amelyek csodaszépen virítottak és díszül szolgáltak házában. Mindennek van tehát értelme, még akkor is, ha az első pillanatban nem is látszik.

Az alkalmon a lajoskomáromi rézfúvósok és a diakóniai munkatársakból májusban alakult Diako Band zenélt. Az istentisztelet közös úrvacsorával zárult, majd Buda Annamária, a Diakóniai Osztály vezetője köszöntötte az egybegyűlteket.

Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár üdvözlő beszédében kifejtette, hogy az egyházaknak fontos társadalmi szerepük van, amelyre a kormányzat a jövőben is számít. A hittel végzett munka példaértékű az egész társadalom számára.

Ezután dr. Fabiny Tamás püspök, Gregersen-Labossa György lelkész, a Diakóniai Bizottság vezetője és Soltész Miklós átadták a diakóniai díjakat.

Az év diakóniai munkatársai lettek:

- Kling Erika- élelmezésvezető (Evangélikus Diakóniai Otthon - idősek bentlakásos ellátása, alapszolgáltatások - Kaposszekcső)
- Konczér Lászlóné- takarító (Szombathelyi Evangélikus Diakóniai Központ - fogyatékosok és idősek bentlakásos otthona, Szombathely)
- Nagy Istvánné - konyhai kisegítő (Élim Evangélikus Szeretetotthon - fogyatékosok bentlakásos otthona, Nyíregyháza)

Az év diakóniai önkéntesei lettek:

- Sándor József (Emmaus Evangélikus Szeretetotthon - idősek bentlakásos ellátása, alapszolgáltatások, Nyíregyháza)
- Hegedűs László ( Szombathelyi Evangélikus Diakóniai Központ - fogyatékosok és idősek bentlakásos otthona, Szombathely)
- Lázár Pálné (Győry Vilmos Evangélikus Szeretetszolgálat - alapszolgáltatások, Orosháza)

Az év diakóniai szponzora:

- Bajákiné Juhász Zsuzsanna - Glaudiolis Fit Kft. (Élim Evangélikus Szeretetotthon - fogyatékosok bentlakásos otthona, Nyíregyháza)

A Himnuszt az egybegyűltek már a Sztehlo-szobor előtt énekelték el, ahol egyházunk vezetősége és diakóniai- és okatási intézményeinek képviselői, valamint civil szervezetek rótták le tiszteletüket a gyermekmentő Sztehlo Gábor evangélikus lelkész előtt.

Képek:

Videók: