A szombati egész napos program nyitó áhítatát dr. Kovács László Attila igazgatólelkész tartotta az Útmutató kiírt újszövetségi igéi (Zsid 1,14–2,1) alapján. A gyülekezetben különféle tisztséget vállalók is küldöttek; Krisztushoz hívnak másokat példamutató életvitellel, és szolgálatuk végzésével kovászai a közösségnek - mondta a lelkész.

Ezután párokba sorsolva, négyszemközt önvizsgálatot tartottak a résztvevők, hogy nyitott szemmel meglássak a testvér életében az örömöket és a gondokat, hogy tudjanak egymásért imádkozni. Majd ötfős csoportokban arról beszélgettek, miért is vagyok presbiter? Négy kérdésre fogalmazták meg saját őszinte válaszaikat: Miért fogadtam el a felkérést? Milyen küldetést érzek a magaménak ebben a szolgálatban? Melyek a Biblia elvárásai a „vénekkel” szemben? A Szentírás tükrében jó szolgálónak tartom-e magam? A plenáris megbeszélésen arra a kérdésre keresték a közös választ: Hogyan ébresszünk másokat; miként végezzük a missziót a családban, a városban, s a gyülekezetben?

A gyülekezet fenntartásában lévő Túróczy Zoltán Evangélikus Általános Iskola vendégszeretetét élvezhették a tisztségviselők, mert e hétvégén a rendelkezésükre bocsátották a dísztermet, az éttermet, s megtapasztalhatták, hogy milyen finom gulyáslevest ehetnek az idejáró diákok…

Délután arról folyt a közös beszélgetés, hogy ebben az évben milyen gyakorlati témákról szeretnének előadásokat, tanításokat hallani a gyülekezet tagjai, s az őket képviselő tisztségviselők igen sok jó ötlettel, konkrét javaslattal álltak elő. Elkezdődött a gyülekezetben a felkészülés a reformáció félévezredes évfordulójának méltó megünneplésére, s úgy látták jónak, ha egy reformációi emlékbizottság létrehozását kezdeményezik a döntéshozó presbitérium legközelebbi ülésén. Többek között egy Luther szobor felállításának a gondolata is felmerült, természetesen a városi önkormányzat hathatós támogatásával.

Az első nap befejező áhítatában az igazgatólelkész (1Pt 1,17-21 alapján) arra emlékeztette a tisztségviselőket, hogy jövevények, idegenek, hontalanok, átutazók, vándorok, úton lévők vagyunk e világon. S az Úr Jézus hív, hogy őt kövessük!

A vasárnap délelőtti ünnepi istentisztelet liturgiáját a nagytemplomban dr. Kovács László Attila igazgatólelkész végezte, és Isten igéjét a kijelölt alapige; (1Kir 19,1–8) alapján Gáncs Péter elnök-püspök hirdette.

Csupán néhány gondolat ebből, címszavakban: mi a 40 napos böjti utunkat járjuk, s úti célunk a Golgota! Illés elég, kiég, mert leveszi a tekintetét Istenről, de bevallja tévedését. A pusztában lehet Istennel találkozni, ő nyitja meg a szemünket, ő ébreszt minket: kelj fel és egyél! S az erőnk feletti úthoz ő ad erőt. Ez a különb út a szeretet útja, sőt maga Jézus az út! A kereszt útja győzelemre visz.

A teljes istentisztelet hanganyaga elérhető a tudósító honlapjának Hangzó örömhírtárában.

A délutáni szeretetvendégségen a püspök abban az általános iskolában tartotta vetítettképes előadását, ahová nyolc éven keresztül járt. Igei alapgondolata ez a Zsoltárvers volt, amit szavanként magyarázott: „Amiket hallottunk és tudunk, mert őseink elbeszélték nekünk, nem titkoljuk el fiaink elől, elbeszéljük a jövő nemzedéknek: az ÚR dicső tetteit és erejét, csodáit, amelyeket véghezvitt.” (Zsolt 78,3–4) Majd az emmausi út mai jelentőségéről szólt. A passió és a misszió ma is szorosan összekapcsolódik. Jézus iskolájában nincs mesterképzés, mindnyájan tanítványok maradunk életünk végéig, s ez a reformáció és oktatás évében különösen is aktuális figyelmeztetés. A misszió pedig térdelőrajttal indul, amikor leborulunk Urunk előtt, miként a tanítványok, (lásd Mt 28,17) mikor a missziói parancsot megkapták. Az egyház a gyülekezeteiben él, ahol lelki akadálymentesítésre is szükség van.

Az egész előadás meghallgatható itt.

A gondolatébresztő képes előadás után kötetlen fórumbeszélgetés volt, több kérdés hangzott el a négy kulcsszó kapcsán, amire az evangélikusok főpásztora igyekezett lényegre törően, az országos összefüggéseket is felvázolva válaszolni. A gyülekezeti énekkar szolgálata sem maradt el és a finom házi sütemények sem maradtak meg a nap végére.

A gyülekezeti honlap képgalériájában 39 kép tanúskodik a csendes hétvége ünnepi pillanatairól, ám az nem látható, hogy a tisztségviselők és a sok érdeklődő gyülekezeti tag szívében megerősödött a tettvágy a lelki ébredés, a belső megújulás, a gyülekezetépítés és a misszió szent ügye iránt. „Ébredj, bizonyságtévő lélek!”