2014. október 4-én szombaton délután szépen gyülekeztek az ecsenyi templom előtt az ünnepi istentiszteletre mindazok, akik közelből és távolból érkezve részt vettek az ünnepi istentiszteleten. Már a kapuban megálltak, és belemerültek a beszélgetésbe a régen látott gyermekkori barátokkal, társakkal. Van, aki több mint 40 éve messze szakadt szülőfalujától, de néhányan még ma is itt élnek, és erősítik a gyülekezetet.  

Az ünnepi alkalommal Kőszeghyné Raczkó Zsuzsanna, a gyülekezet lelkésze Jel 2,10 alapján három fontos dolgot helyezett az egybegyűltek szívére.
Elsősorban a hálaadást, mindazért, amit az Úr eddig cselekedett velünk, hogy megtart és összegyűjti megszólítja gyermekeit, közel és távol egyaránt.
Másodsorban az emlékezést, amely – mint utalt rá – már a megérkezéskor elkezdődött, amikor felismerték egymást és felelevenítették a gyermekkori emlékeket.
Harmadrészt pedig a megerősítést, amelyre újra és újra szükségünk van, hogy hitben megállhassunk Krisztusban, erőt meríthessünk belőle, és hűségesek maradjunk Istenhez egész életünkben.

A prédikáció után a lelkész megáldotta a jubiláló konfirmandusokat, majd ismét együtt vettek úrvacsorát, úgy mint ötven évvel ezelőtt. Az emlékezés kapcsán gyertyát gyújtottak, azokra gondolva, akiket az Úr magához szólított és már nem lehetnek közöttünk.

Az ünnepi istentisztelet után megterített asztal várta a vendégeket a gyülekezeti teremben, ahol még hosszasan folytatódott az együttlét jóízű beszélgetésekkel és közös étkezéssel.