Az egyházak még mindig állami előnyöket élveznek, jóllehet azóta vallások tömkelege terjedt el az országban. „Nincs többé keresztyén Németország, sőt egyre nő a valláspolitikai konfliktusok száma” - állítja Großbölting. Kiváltképpen az iszlám erősödése gerjeszt konfliktusokat, de egyáltalán nem mindig és egyoldalúan a muszlimok miatt keletkeznek ezek. A politika és az egyház már csak akkor keresi a megoldásokat, amikor a konfliktusok kirobbannak. „Sajátos kettős szerep és megítélés jellemzi az egyházakat. Hiszen ezek nagymértékben integrálódtak a társadalomba, jól szervezettek, és politikai befolyásuk szintén jelentős – ugyanakkor egyre kevésbé vonzóak az »utca embere« számára” – fogalmaz a fiatal münsteri professzor. 1950-ben a német lakosság 95%-a tartozott valamelyik keresztyén felekezethez, ma csupán 1/3-a. Az egyházak az élet céljának megfogalmazásában és a vasárnap méltó megünneplésének a szervezésében járnak elöl. A kortörténész professzor könyvében felrajzolja azokat a változásokat, amelyek az NSZK és az NDK életében korábban a vallások szerepét jellemezték. Aztán az egyházak szerepét mutatja be a '70-es évek konfliktuskérdéseinek a megoldásában (szexualitás, család, tekintély, hatalom), elemzi a modern társadalmi pluralitás és az egyházak viszonyát. Kitér az iszlám és a zsidóság növekvő jelenlétére Németországban. Mi a szerepe a hitnek a politikában, a politikának a hit világában? Spirituális forradalmat jelentenek-e az újabb vallási formációk? Ilyen és hasonló kérdéseket fogalmaz meg, s keresi ezekre a választ Thomas Großbölting több tekintetben is meghökkentő könyve 320 oldalán át 1945-től napjainkig.