A zsinat áhítattal kezdődött. Lackner Pál püspök, a Püspöki Tanács titkára a prédikációban hangsúlyozta, hogy a mulandó értékekkel szemben – egyházi, társadalmi és egyéni szinten egyaránt – az állandót, a krisztusi utat kell keresni.

A zsinat elfogadta a Diakóniai Bizottság – a 2005. évi VIII. törvény módosítására irányuló – beadványát, valamint megvitatta a 2005. évi VIII. törvény módosítását, melynek értelmében az Evangélikus Élet magazin formában, kétheti megjelenéssel fog pünkösdtől megjelenni. A törvényi módosítást a zsinat novemberi ülésén vitatják meg.

Abaffy Zoltán, a zsinat nem lelkészi elnöke a zsinati elnökség beszámolóját ismertette. Szemerei János püspök az olasz zsinat munkájáról, Lackner Pál püspök a Bajor zsinat munkájáról számolt be.

A bizottsági elnökök beszámolójában Orosz Gábor Viktor a Teológiai Bizottság munkáját ismertette. A bizottság egybek mellett a gyermek úrvacsora kérdésével és a lelkészi életpálya modellel foglalkozott. Ittzés András a Törvényelőkészítési Bizottság részéről az intézményi törvény módosításának kérdéséről számolt be.

Az Országos Számvevőszék Bizottságába Dobrovolni Mátét választotta meg a zsinat.

Prőhle Gergely országos felügyelő és Csorba Gábor osztályvezető előterjesztésében a Magyarországi Evangélikus Egyház 2016. évi beszámolóját, zárszámadását és a 2017. évi költségvetési törvény módosítását ismerte meg, vitatta meg és fogadta el a zsinat. Az országos felügyelő ismertette, hogy a bevételek közel húsz százalékkal, míg a kiadások 4,8%-kal nőttek, az alapok – oktatási, diakóniai, nyugdíj és befektetési – tovább erősödtek. Prőhle Gergely szorgalmazta az egyházi vagyongazdálkodás újragondolását, mind az alapok, mind az ingatlanvagyon tekintetében. Az országos felügyelő elmondta, hogy az Országos Presbitérium 10 millió forintos keretet biztosít gyűjteményfejlesztésre, hogy a múzeum a gyűjteményi vagyont növelni tudja.

A zsinat elfogadta Tölli Balázs, a Nevelési-Oktatási Bizottság elnökének beszámolóját.

Sólyom Tibor előterjesztésében a jogi személyiség törvényi szabályozása kérdésében folyt elvi, előkészítő vita. Az előterjesztés célja a jogi személyiség átláthatósága, tisztázása, a világi jogi követelményeknek való megfelelés volt. Ebben az előterjesztésben vitatták meg a leányegyházak és társegyházak jogi státuszának kérdését is, mely heves vitát váltott ki. A zsinat megszavazta az előterjesztés általános vitára bocsátását.

Laborczi Géza országos presbiter, a zsinat által kiküldött munkacsoport vezetője előterjesztésében került sor a 2005. évi VII. törvény – A választásokról és szavazásról – általános és részletes vitájára. Itt az általános tisztújításhoz kapcsolódó egyes kérdéseket, valamint a tisztségekhez kötött átvilágítás feltételeit és szabályozását vitatta meg és módosította a zsinat.

Ittzés András, a Törvényelőkészítő Bizottság elnöke előterjesztésében Az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény, valamint a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvény módosítása – az országos felügyelő választása kérdésében – általános vitájára került sor. Az előterjesztés kérdése, hogy az országos felügyelőt a zsinat, vagy az egyházközségek válasszák meg. Az előterjesztés vitája az általános vitánál abbamaradt, mert bár a többség támogatta, a végleges elfogadáshoz szükséges 44 szavazatot nem kapta meg.

Krámer György, az Országos Iroda igazgatója előterjesztésében tájékoztató hangzott el a 2005. évi IV. törvény 104.§ (5) bekezdés a) pontja alapján az Üllői úti székház felújítási projektjéről. Az iroda igazgatója elmondta, hogy augusztus elsejével megkezdődik a visszaköltözés. A folyamatban lévő felújítási munkák mellett további források segítik az orgona felújítását, valamint a pinceszinten egy közösségi tér kialakítását. A korábbi irodákon és gyülekezeti termeken túl öt lakást alakítottak ki, valamint a hatékonyabb és költségkímélőbb működés érdekében a Déli és az Északi Püspöki Hivatalok is a székházban fognak működni. Az épület hivatalos átadása a novemberi zsinati ülésen lesz.

Szemerei János püspök előterjesztésében a zsinat a közoktatási intézmények vezetőinek vallási hovatartozásáról – a Püspöki Tanács 8/2017. (03.17.) és az Országos Presbitérium 59/2017. (V.11) számú határozata alapján – előkészítő és elvi vitára került sor. Az előterjesztés célja, hogy azokban a közoktatási intézményekben, ahol két nyílt és egy meghívásos pályázatot követően sem találnak evangélikus igazgatót, ott más felekezetű vezetőt is megválaszthassanak. A vélemények ebben a kérdésben erősen ütköztek, többen a pedagógus-szaklista és a tudatos pedagógus utánpótlás mellett érveltek. A zsinat a törvénymódosítás előkészítését nem szavazta meg.

Orosz Gábor Viktor zsinati tag, az Evangélikus Hittudományi Egyetem küldötte a 2005. évi VIII. törvény módosítása – Az egyház intézményeiről – XI. fejezet – Felsőoktatási intézmények – Evangélikus Hittudományi Egyetem – általános és részletes vitáját terjesztette elő. Az előterjesztés célja, hogy a törvény az állami jogszabályokkal összhangba kerüljön, valamint a törvény szövege kiegészüljön a Melanchton Szakkollégiummal is. A zsinat a törvénymódosítást elfogadta.

Kodácsy-Simon Eszter, a Hittan Stratégiai Munkacsoport vezetője előterjesztésében elvi és előkészítő vita volt a hitoktatói életpálya modellről. Az előterjesztés célja a főállású hitoktatói státuszok átgondolása és hosszú távú fenntarthatóságának előkészítése volt, melynek része az elvárások és a juttatások tisztázása is. A tervezet a főállású hitoktatók bérezésének versenyképessége mellett érvel, a hitoktatóknak továbbképzéseket biztosítana. A zsinat általános vitára megszavazta az előterjesztést.

Lackner Pál, a Püspöki Tanács titkára, zsinati tag előterjesztésben a gyermekúrvacsora bevezetésének kérdéseiről folytatott a zsinat előkészítő, elvi vitát. Az előterjesztés célja, hogy a külföldi evangélikus egyházi modellhez hasonlóan Magyarországon is legyen egységesen elfogadott a gyermekúrvacsora. Az előterjesztés az óegyházi kánonból kiindulva ehhez a hétéves életkort javasolta. A zsinati tagok hozzászólói megerősítették ennek szükségszerűségét, de hangsúlyozták: bevezetéséhez szükséges, hogy a gyülekezetek előzetesen tájékoztatva legyenek. A zsinat a beadványt elfogadta.

Szemerei János püspök előterjesztésében új egyházközségek elindításáról – a Zsinat 16/2016. (XI.18) határozata alapján (gyülekezetplántálás) – folytatott a zsinat előkészítő, elvi vitát. A püspök ismertette, hogy a demográfiai mozgásokat figyelembe véve a budapesti agglomerációban, valamint Győrött és a nyugati határszélen tervezik új gyülekezetek indítását. Szemerei János ismertette, hogy a Püspöki Tanács az alábbi helyszíneken gondolkodik ilyen gyülekezetek indításán: a Déli Evangélikus Egyházkerület Pestszentimrén, Káposztásmegyeren és Soroksáron, az Északi Evangélikus Egyházkerület Dunaharasztiban, Gazdagréten és Kerepesen és a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület Győrújfalu központtal szigetközi missziót, valamint Kemenesalján és Pápa környékén indítana kezdetben hároméves próbaidővel új, gyülekezetplántálási programot. A cél a gondozatlan evangélikusok és sehova sem tartozó emberek megszólítása. A konkrét terveket a Püspöki Tanács a novemberi zsinati ülésre dolgozza ki. A zsinat határozatképtelenség miatt nem tudott szavazni.

Hafenscher Károly, a Magyarországi Evangélikus Egyház zsinati üléséről elmondta: örömteli, hogy a reformáció ötszázadik évében az előterjesztések többségében a misszió kérdése került elő. A zsinat lelkészi elnöke ismertette, hogy október 13-án rendezik meg a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Magyarországi Református Egyház közös ünnepi zsinati ülését. A Magyarországi Evangélikus Egyház következő zsinati ülése november 24-25-én lesz, ahol többek között a 2018. évi költségvetési törvényének elfogadása, az egyházvezetői beszámolók elfogadása, a lelkészválasztás és a gyülekezetplántálás lesz a téma. A zsinat foglalkozni fog továbbá a jogi személyiség kérdésével, a lelkészi és hitoktatói életpályával, a hitvallási szöveg előkészítésével, valamint várhatóan elnök-püspök választásra is sor fog kerülni.