Előzmények

Az Iszlám Állam líbiai ága, a Vilájat Tarábulusz (Tripoli Tartomány) csütörtökön olyan felvételeket jelentetett meg, amelyeken huszonegy egyiptomi kopt keresztény kivégzésével fenyegetőztek. Narancssárga színű ruhákban, hátrakötött kézzel térdelő túszok nyakához fekete ruhás álarcosok kést tartottak. Nem ez lett volna az első ilyen eset: Mint ismeretes tavaly februárban hét koptot végeztek ki líbiai dzsihadisták, a lelőtt áldozatok holttestét egy kelet-líbiai tengerparton találták meg.

Szombaton aztán az egyiptomi sajtóban olyan hírek kaptak szárnyra, amelyek szerint a líbiai parlament időközben bejelentette, hogy a keresztények meghaltak. Az egyiptomi kormány azonban ezt nem erősítette meg, így a túszok sorsa sokáig bizonytalan volt.

A halászként dolgozó vendégmunkásokat az információk szerint líbiai szélsőségesek hurcolták el. Ahmed Nasszár, az észak-egyiptomi Kafr-es-Sejk tartományban dolgozó halászok szakszervezetének elnöke szerint az érintetteket Szirt városában rabolták el a Fadzsr Líbia (Líbia Hajnala) nevű iszlamista milícia fegyveresei. A Szada el-Balad című egyiptomi tévécsatorna egyik műsorába betelefonálva azt mondta, a túszok hozzátartozói csoportosan Kairóba utaznak annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljanak a külügyminisztériumra. A külügyi tárca illetékeseit arra akarják így rábírni, hogy tegyenek meg mindent családtagjaik hollétének felderítéséért és biztonságos hazatéréséért - mondta. 

A szakszervezeti vezető azt követelte az egyiptomi hatóságoktól, hogy ne adjanak ki Líbiába szóló munkavállalási engedélyeket, és az az ott uralkodó katasztrofális közbiztonsági helyzetre emlékeztetett. Januárban több mint háromszáz egyiptomi halász menekült haza Líbiából. A líbiai forradalom előtt becslések szerint egymillió egyiptomi vendégmunkás dolgozott a szomszéd országban, így biztosítva hátrahagyott családjuk megélhetését. Sajtóértesülések szerint ma is több ezer egyiptomi tartózkodik a polgárháborús vidéken a rájuk leselkedő veszélyek ellenére.

A felső-egyiptomi Minja tartományból származó koptok több tucat családtagja tartott tiltakozó akciót a fővárosban pénteken. A kairói illetékeseket azzal vádolták, hogy nem tesznek meg eleget hozzátartozóik kiszabadításáért. 

A lefejezés

Vasárnap az Iszlám Államhoz tartozó líbiai terroristák videofelvételt tettek közzé a 21 kopt keresztény túsz kivégzéséről. Az ötperces felvételen látható, ahogy a tenger partjára vezetik, térdre kényszerítik és lefejezik őket mint „a kereszt népét, az ellenséges egyiptomi egyház követőit". A videofelvételen beszélő terrorista észak-amerikai akcentussal beszélt, és többek között azt mondta: „Allah segedelmével leigázzuk Rómát".

A MENA egyiptomi hírügynökség idézte a kopt keresztény egyház szóvivőjét, aki megerősítette a 21 ember lefejezéséről szóló híreket. Az egyház közölte, bízik abban, hogy az egyiptomi kormány igazságot szolgáltat. A szunnita világ szellemi központjának számító kairói al-Azhar Egyetem azt hangsúlyozta, egyetlen vallás sem fogad el a lefejezéshez hasonló barbár tetteket.

Abdel-Fattáh esz-Szíszi vasárnap éjjel a televízióban közvetített beszédében aztán azt mondta, megfelelő választ fognak adni a megfelelő időben. Az egyiptomi elnök hétnapos gyászt rendelt el, az államfő részvétét fejezte ki az áldozatok családjának - derült ki a hivatal által ismertetett közleményből. 

Szemet szemért?

Hétfőn aztán megindult a támadás: Az egyiptomi hadsereg főparancsnokságának szóvivője az állami rádió- és tévécsatornákon jelentette be az IÁ líbiai osztagaira mért légicsapásokat. A harci gépek kiképzőtáborokat és fegyverraktárakat támadtak, majd sértetlenül visszatértek Egyiptomba - mondta a szóvivő. Hivatalosan meg nem erősített hírek szerint az egyiptomi harci gépek a dzsihadisták Derna kikötőváros körüli állásait vették célba Líbia keleti részén. 

A reggeli közlemény szerint a légitámadások célja „a vérontás megtorlása és a gyilkosok elleni bosszú” volt. „Had tudják távol s közel, hogy az egyiptomiak előtt védelmező pajzs áll” - állt a szövegben.

Hivatalosan az 1991-es öbölháború óta ez volt az első alkalom, hogy Egyiptom az ország határain túl hajtott végre hadműveletet. Mindazonáltal sokak szerint az észak-afrikai ország az Egyesült Arab Emírségekkel közösen már tavaly augusztusban is intézett légitámadásokat Líbiában tevékenykedő iszlamista milíciák ellen. Az említett akcióban a Tripoli elfoglalására törekvő iszlamista fegyveres koalíció, a Fadzsr Líbia (Líbia Hajnala) állásaira mértek csapásokat. A Fadzsr Líbia néhány nappal később ennek ellenére ellenőrzése alá vonta a fővárost, amelyet azóta is kezében tart. Egyiptom és az emírségek akkor cáfolták a részvételükről szóló híreket, annak ellenére, hogy azokat egyebek mellett Kairó legfontosabb katonai támogatója, az Egyesült Államok magas rangú tisztségviselői is megerősítették. A legelterjedtebb forgatókönyv szerint a támadásokat emírségi harci gépek hajtották végre egyiptomi légi támaszpontok igénybevételével.

A jelenlegi egyiptomi vezetést aggodalommal töltik el a közvetlen szomszédságában egyre nagyobb teret nyerő iszlamisták. A Líbiában aktív számtalan szélsőséges csoport között megvetette a lábát az Irakban és Szíriában hatalmas területeket uraló Iszlám Állam is, miközben a terrorszervezet egy másik ága Egyiptom északkeleti részén, a gázai határ mentén hajt végre pusztító merényletsorozatokat. Biztonsági források szerint az iszlamisták uralta egyiptomi kormány 2013-as megdöntése óta számos egyiptomi is a líbiai félkatonai szervezetekhez csatlakozott.

Az éjjeli légitámadások Kairó készségét jelzik a Líbiában uralkodó közbiztonsági káosz jelentette veszély elleni határozottabb fellépésre. Hétfőn Egyiptom és Franciaország 5,2 milliárd eurós fegyverüzletről írt alá szerződést, amelynek értelmében Kairó huszonnégy darab Rafale típusú vadászgépet, egy FREMM fregattot és hozzá fegyverzetet vásárolt Párizstól.

Az egyiptomi hadműveletek után néhány órával líbiai harci gépek bombázták a Tripolit uraló iszlamisták állásait Szirt városában és a szomszédos Ben-Dzsavád településen - jelentette Szakar el-Dzsurúsi, a líbiai légierő parancsnoka.

Nemzetközi reakciók a történtekkel kapcsolatban

Az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet nem szállta meg Líbiát, a nemzetközi közösségnek minden eszköze megvan a líbiai helyzet rendezésére - hangoztatta Matteo Renzi olasz miniszterelnök egy hétfői interjúban, hangsúlyozva, hogy szerinte ez nem a katonai beavatkozás ideje.

Matteo Renzi úgy fogalmazott, Líbiában három éve „ellenőrzésen kívüli" a helyzet. Jelenleg sem az IÁ dzsihadistái szállták meg az észak-afrikai országot, hanem a Líbiában már eddig is jelen levő különböző fegyveres csapatok ismétlik az IÁ jelszavait - mondta az olasz kormányfő, aki szerint a nemzetközi közösségnek minden eszköz a rendelkezésére áll a helyzet rendezésére. „Ez nem a katonai beavatkozás ideje, meg kell várni az ENSZ Biztonsági Tanácsának a döntését" - hangoztatta Matteo Renzi. 

Matteo Renzi hétfőn telefonon egyeztetett Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnökkel, miután egyiptomi harci gépek támadást indítottak Líbiában az Iszlám Állam ellen megtorlásul azért, mert a szervezet meggyilkolta 21 egyiptomi túszát. 

Korábban Roberta Pinotti olasz védelmi miniszter még azt hangoztatta, hogy Olaszország kész egy nemzetközi koalíció vezetésére Líbiában. Róma vasárnap ideiglenesen felfüggesztette a líbiai Tripoliban levő nagykövetsége tevékenységét, és mintegy száz Líbiában dolgozó olaszt hajóval menekített ki az országból.

Ferenc pápa hétfőn elítélte, hogy az IÁ líbiai szárnya lefejezett 21 egyiptomi koptot. Giovanni Martinelli püspök, Tripoli apostoli helynöke a Vatikáni Rádiónak úgy nyilatkozott, nem hagyja el Líbiát, máskülönben a keresztények teljesen egyedül maradnak. Martinelli püspök hozzátette, hogy a nemzetközi közösségnek mindenekelőtt az ország belső egységét kell megteremtenie. Hozzátette, hogy a dzsihadisták a líbiai olajkutakra akarják rátenni kezüket.

Az ENSZ főtitkára és a Biztonsági Tanács is határozottan elítélte, hogy az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezet líbiai szárnya lefejezett 21 egyiptomi kopt keresztényt.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár - a szóvivője által kiadott hétfői közlemény szerint - „a leghatározottabban elítéli, hogy vallási hovatartozásuk alapján vegyenek célba" embereket.

A Biztonsági Tanács „förtelmes és gyáva" tettnek nevezte egyhangúlag megszavazott állásfoglalásában a 21 egyiptomi meggyilkolását, és követelte az IÁ vagy bármely más, az al-Kaidával kapcsolatban álló szervezet fogságában lévő összes túsz azonnali szabadon engedését.

A BT állásfoglalása sürgette az IÁ legyőzését, valamint az intolerancia, az erőszak és a gyűlölet felszámolását. Az ENSZ legfontosabb biztonságpolitikai testületének 15 állama leszögezte, hogy az IÁ „által elkövetett barbár cselekmények nem félemlítik meg őket, hanem megerősítik eltökéltségüket" a dzsihadisták elleni harcban.

Az állásfoglalás emlékeztetett az IÁ ellen már elfogadott BT-határozatokra, valamint arra, hogy Francois Hollande francia és Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök új intézkedéseket sürgetett a terrorszervezet ellen.

Szijjártó Péter a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyészéhez fordul az egyiptomi keresztények kivégzése miatt

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter levélben fordul Fatou Bensoudához, a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság főügyészéhez, hogy haladéktalanul kezdje meg az egyiptomi keresztények kivégzésének kivizsgálását és tegyen meg mindent az elkövetők lehető legszigorúbb felelősségre vonásáért - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium hétfőn az MTI-vel.

Mint írták, a tárcánál mély megdöbbenéssel értesültek a Líbiában elrabolt 21 egyiptomi keresztény brutális meggyilkolásáról. Legmélyebb részvétüket fejezték ki az áldozatok hozzátartozóinak, a közel-keleti keresztény közösségnek és az egész egyiptomi népnek. 

„A semmivel nem igazolható, barbár cselekedet nemcsak ellentmond minden vallás tanításainak, hanem összeegyeztethetetlen az emberi civilizáció legalapvetőbb értékeivel is" - fogalmaztak. Hozzátették: a közel-keleti keresztény közösség elleni barbár támadásokat a világ nem nézheti tétlenül. Szijjártó Péter ezért hétfőn a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság főügyészéhez fordul, ugyanis a testület egy korábbi döntése alapján folyamatosan vizsgálja a 2011 februárjától Líbiában elkövetett emberiség elleni bűncselekményeket.

A KKM anyagi segítséget nyújt a kivégzett egyiptomi keresztények családjainak

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) anyagi segítséget nyújt a brutálisan kivégzett egyiptomi keresztények családjainak, a tárcavezető döntése nyomán 500-500 euró támogatást nyújtanak nekik. A KKM közleményében kiemelték: „Magyarország nem nézheti tétlenül, hogy a Közel-Keleten élő keresztény közösségeket folyamatosan támadások érik". 

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter utasítására Magyarország kairói nagykövete kapcsolatba lépett II. Tawadrosz kopt pápával - közölték. Mint írták, a kopt egyház vezetősége meglátogatta a Líbiában barbár módon meggyilkolt keresztények családjait, akik azt mondták, hogy mivel elveszítették az egyedüli családfenntartót, számukra a legnagyobb segítség az lenne, ha részesülnének olyan támogatásban, amelynek segítségével önálló vállalkozást tudnak indítani, így biztosíthatják a megélhetésüket. 

Szijjártó Péter úgy döntött, hogy a KKM 500-500 euró támogatást nyújt ezeknek a családoknak. Az összeget kedden elküldik a kairói nagykövetségre, így azt még a héten átadhatják.

Orbán Viktor miniszterelnök levélben nyilvánított részvétet 

Orbán Viktor miniszterelnök levélben nyilvánított részvétet Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnöknek amiatt, hogy vasárnap az Iszlám Állam dzsihadista szervezet egyiptomi kopt keresztényeket gyilkolt meg.

A levélben - amelynek tartalmát Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke ismertette az MTI-vel kedden - a kormányfő úgy fogalmazott: mélyen megrázta, hogy 21 egyiptomi kopt keresztényt mészároltak le brutálisan Líbiában.

Orbán Viktor a kormány és a magyar emberek nevében részvétét és együttérzését fejezte ki az egyiptomi elnöknek és népnek, valamint az áldozatok családjainak.

Mint írta, ez a semmivel sem igazolható tett nemcsak ellentmond minden vallás tanításának, hanem az emberiség alapvető értékeivel sem egyeztethető össze. A magyar kormány elkötelezetten támogat minden erőfeszítést a szélsőséges csoportok ellen, és támogatja az egyiptomi kormányt a terrorizmus ellen folytatott küzdelemben - hangsúlyozta.

Európa együtt érez az Iszlám Állam üldözötteivel

„Az Iszlám Állam egyiptomi keresztények ellen elkövetett újabb gyilkosságai nem csak Líbia és Egyiptom térségének békéjét veszélyeztetik, de súlyos figyelmeztetést jelentenek Európa számára is” - hívta fel a figyelmet Hölvényi György, az Európai Néppárt Vallásközi Párbeszéd Munkacsoportjának vezetője. 

Az Európai Néppárt frakciója és magyar delegációja határozottan elítélik a dzsihádista terror újabb megnyilvánulását, és részvétüket fejezik ki a kopt keresztény áldozatok családjainak, valamint az egész egyiptomi népnek is.

A kereszténység legősibb közösségét képviselő 21 kopt vendégmunkás megrázó halála újabb megdöbbentő jele az Iszlám Állam jelentette fenyegetésnek. A gyilkosságok ismét azt bizonyítják, hogy a szélsőséges iszlám jelentette agresszió a Közel-Keletről átterjedt immár a mediterrán térségre is, és létében veszélyezteti a kétezer éves keresztény közösségeket. A kereszténydemokrata EP-képviselő szerint az Iszlám Állam közvetlen veszélyt jelent Európa társadalmi békéjére és biztonságára, amelynek súlyosságát a közelmúlt párizsi és koppenhágai terrorcselekményei is világosan mutatják.

Hölvényi György emlékeztetett: az Európai Parlament az elmúlt héten határozatban ítélte el az Iszlám Államot. A néppárti képviselő szerint a nemzetközi közösségnek mind katonai, mind humanitárius téren valós és látható szerepet kell felvállalnia az üldözöttek megsegítése érdekében. Európának mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy az ősi keresztény közösségek megmaradjanak hazájukban, és megszűnjön egzisztenciális fenyegetettségük saját szülőföldjükön.

Ferenc pápa: elég volt a háborúban levő országok fegyverzéséből

A fegyverkereskedelem ellen emelte fel ismét a szavát Ferenc pápa kedden a Líbiában az Iszlám Állam (IÁ) fegyveresei által legyilkolt kopt túszoknak szentelt misén. Ferenc pápa a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott szentmisén megemlékezett a lemészárolt 21 egyiptomi kopt keresztényről, s mártíroknak nevezte őket. 

Homíliájában Ferenc pápa így fogalmazott: elég volt azokból az országokból, amelyek fegyvert adnak el a háborúban álló országoknak. Az egyházfő a „halállal üzletelőknek" nevezte a fegyverrel kereskedő államokat. Hozzátette: akármilyen újságot olvasunk, bal- vagy jobboldalit, a hírek több mint kilencven százaléka pusztításról szól. Az ember teremteni is képes, de megvan benne annak a képessége is, hogy mindent elpusztítson - hangoztatta Ferenc pápa. 

Az egyházfő 2013-as megválasztása óta többször elítélte már a fegyverkereskedelmet, s hangsúlyozta, hogy a háborúk mögött nagyon gyakran a fegyverkereskedelem üzleti érdekei húzódnak meg.   

Ellentmondásos hírek a Líbiában fogva tartott egyiptomiak számáról

Legalább hét, de nincs kizárva, hogy hatvannál is több egyiptomi vendégmunkást tartanak fogva továbbra is líbiai iszlamisták - derül ki az egyiptomi sajtóban kedden megjelent különböző hírekből.

Egy egyiptomi emberi jogi szervezet nyílt levélben hívta fel Abdel-Fattáh esz-Szíszi elnök figyelmét, hogy legalább hét, tavaly augusztusban és szeptemberben elrabolt kopt keresztény sorsáról még mindig semmi hír, s felszólította az államfőt, hogy tegyen meg mindent az érintettek felkutatásáért.

Az Egyiptomi Bizottság a Jogokért és a Szabadságért leírása szerint négy vendégmunkás tavaly augusztusi elrablásáról egy ötödik társuk számolt be családjaiknak. A szemtanút a szélsőségesek csupán azért engedték szabadon, mert muzulmán vallású - derül ki az al-Ahrám hírportálon leközölt levélből.

A neveik alapján vélhetően egy családból származó vendégmunkások Tripoliból menekültek éppen Egyiptom felé, amikor nyomuk veszett. Akkor hagyták el a fővárost, amikor a régió milíciáiból alakult iszlamista koalíció, a Fadzsr Líbia (Líbia Hajnala) megszállta azt. Megmenekült társuk szerint Szirt kikötőváros határából hurcolták el őket. Az emberi jogi szervezet még három kopt elrablásának körülményeit ecsetelte: egyiküket ugyancsak Szirtben fogták el, a másik kettő pedig Miszráta városában tűnt el, munkahelyéről hazafelé tartva.

Az egyiptomi állami tévé kedden közölte, hogy kiszabadult a Fadzsr Líbia milícia fogságából az a 21 egyiptomi halász, akiket néhány napja fogtak el Miszráta városában. A hírt cáfolta az észak-egyiptomi Kafr-es-Sejk tartományban dolgozó halászok szakszervezetének elnöke, aki szerint elrabolt kollégáiról továbbra sincs semmi hír. A Líbia nyugati részén fekvő és a Fadzsr Líbia által ellenőrzött Miszráta egyik önkormányzati tisztségviselője hétfőn közölte a helyi sajtóval, hogy összesen 114 „törvénysértő" egyiptomit engedtek szabadon.

Mindeközben Marokkó bejelentette, hogy felfüggesztette a Líbiába irányuló légiközlekedést arra hivatkozva, hogy a célország repülőterein a biztonsági körülmények nem felelnek meg a nemzetközi normáknak. A rendelet értelmében továbbá líbiai repülőgépek sem léphetnek be a királyság légterébe. A közlés szerint a Líbiában tartózkodó marokkóiak valamely szomszéd országon keresztül tudnak csak hazatérni.