A reformáció arra is rámutatott, hogy merhetünk kritikusai, egyúttal önkritikusai lenni az egyháznak. Kamarás István szociológusnak, az MTA doktorának a Luther Kiadó gondozásában megjelent kötete, a Ferenc pápa-legendárium a katolikus egyház lehetőségeit mutatja be, míg Bartha István evangélikus lelkész Pogány katekizmus című könyve az evangélikus egyház múltját, jelenét és tanítását közelíti meg sajátosan. Mindkét könyv provokatív, hiszen a szerzőknek az a vágyuk, hogy az egyház a jelenben legyen 21. századi, azaz a hagyománnyal élve váljon maivá.

Ez a megközelítés érződött a Szélrózsa találkozó disputáján is, amelyen a szerzők a kötetek bemutatása után többek között arról szóltak, hogy a menekültválság kezelésében, a közelmúlt feldolgozásában és az egyház mai küldetését tekintve milyen meghatározó irányokat látnak.

Bartha István kiemelte: „A keresztényeknek valóban ki kellene vonulniuk a templomfalak mögül az emberek közé, hogy végre észrevegyék a világban Isten jelenlétét. Az itt felvetett kérdésekre a válasz az evangéliumban keresendő. Sokszor a járulékos butaság jobban látszik az egyházakból, mint az evangéliumi üzenet, miközben Jézus továbbra is jelen van, él és virul az emberek között, és továbbra is övé minden hatalom mennyen és földön. A vele való közösség az egyetlen járható út az egyház számára is.”

Kamarás István a reformáció kezdetének közelgő ötszázadik évfordulójában lehetőséget lát: arra biztatta a jelenlévőket, hogy éljenek a reformáció frissességével. A szociológus kiemelte: „Egy rossz Luther-kultusz eltakarhatja Luther lényegét, Luther azonban közös ügy, hiszen a katolikusok számára is ügy, nekik is dolguk van vele.”

A beszélgetés teljes terjedelmében itt hallgatható meg: