A testület ezt az alaptörvény negyedik módosításához benyújtott bizottsági módosító indítványában kezdeményezte.
Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden megsemmisítette az egyházi törvény több rendelkezését, köztük azokat, amelyek az egyházak parlament általi elismerésének eljárására vonatkoznak. Az Ab közölte: nem vitatja az Országgyűlés jogát arra, hogy - ha a korábbi törvényben szabályozott eljárás nem bizonyult elég hatékonynak a nem vallási tevékenységet végző szervezetek kiszűrésére, illetve a törvénysértően működő szervezetek elleni fellépésre, akkor - tovább részletezze az egyházként történő elismerés tartalmi feltételeit, további garanciákat építsen be az elismerési eljárásba, illetve hatékonyabb jogi eszközöket biztosítson a törvénysértésekkel szemben. Ugyanakkor leszögezte: az egyházi jogállás felülvizsgálatára irányuló eljárással kapcsolatban is alkotmányos követelmény a tisztességes eljárás és a jogorvoslati lehetőség biztosítása.
Rubovszky György, a bizottság KDNP-s tagja az MTI-nek azt mondta: az Ab-nek az volt a problémája, hogy nincs jogorvoslati lehetőség, ez a javaslat viszont helyet ad az alkotmányügyi panasznak, tehát enyhíti az alkotmánybírósági álláspontot. Megjegyezte ugyanakkor: a kisebbségi jogok elismerése 20 éve országgyűlési hatáskör, jogorvoslat nélkül, és senki nem kifogásolta.
Az alkotmányügyi bizottság a módosító javaslatában azt is kezdeményezi, hogy a vallási tevékenységet végző szervezetek egyházként való elismerésének feltételeként a sarkalatos törvény a huzamosabb idejű működés és a társadalmi támogatottság mellett „a közösségi célok érdekében történő együttműködésre való alkalmasságotˮ is előírhassa.

Egy másik, szintén csütörtökön kezdeményezett módosításban pedig annak rögzítését javasolják az alkotmányban, hogy Magyarország az esélyegyenlőség mellett a társadalmi felzárkózás megvalósulását is külön intézkedésekkel segíti.