Jogállásukat, státusukat tekintve a Magyarországi Evangélikus Egyház önkormányzatai igencsak vegyes képet mutatnak. Az egyházközségek és részeik jogi személyiségét szabályozó új törvény meghozatalában kétségkívül indokolt a minél szélesebb körű egyeztetés. A törvénytervezet jelentőségét és problematikus voltát mutatja, hogy a zsinat elnöksége első alkalommal hívott össze fórumot, amelyen a gyülekezetek képviselői fejthették ki álláspontjukat.

A fórumot Abaffy Zoltán, a zsinat nem lelkészi elnöke vezette. Átlátható és kezelhető rendszert kell létrehozni, megtalálva az optimális megoldásokat – nyitotta meg a nyilvános vitát Bárdossy Tamás. A gyülekezeti és hittanreferens figyelmeztetett: érvényesülnie kell a megélhetőség szempontjának is, érzelmileg és a működtethetőség szempontjából is.

A javaslat előterjesztője, Dobrovolni Máté Dél-Pest megyei másodfelügyelő, a zsinat törvény-előkészítő bizottságának tagja ismertette a jelenlegi szabályozást és a tervezet két modelljét. Az egyik modell szerint csak az egyházközség tarthatná meg a jogi személyiség státusát, a másikban az egyházközségen kívül a társegyház (a társult egyházközség része) is jogi személy maradna. Az ingatlantulajdonok jogi személyre való átírását, valamint az egyházközségrészek belső ön- állóságát meghatározó megállapodások szabályozásának szükségességét mindkét tervezet tartalmazza. Társult egyházközség (Dombóvár–Kaposszekcső–Csikóstöttös) lelkészeként Szabó Szilárd elmondta, hogy a korábban anyaegyház státusú három gyülekezete csak a lelkészi állás finanszírozására fogott össze. Felhívta a figyelmet az ingatlanok tulajdonjogára és a járadékok kérdésére, mert az erős érzelmi kötődés, illetve a korábbi pályázatoknál fennálló jogi kötelezettségek – például a Széchenyi terv esetében – nagy sérelmekhez vezethetnek.

A Győr-Mosoni Egyházmegye felügyelője, Rácz András az érzelmi szempontokat helyezte előtérbe. Szerinte el kell kerülni, hogy az újszabályokat „kolhozosításnak” éljék meg a gyülekezetek.

A Nógrádi Egyházmegye esperese, Szabó András is kifejtette, hogy a tulajdonviszonyok megváltoztatása biztosan feszültséget gerjeszt a gyülekezetek között, vannak helyzetek, amelyekben egyik modell sem hozna megoldást. A zsinattörvény-előkészítő bizottságának elnöke, Ittzés András örömét fejezte ki, hogy a lelkészek is megszólalnak a kérdésben. A felelősség kiemelésével hangsúlyozta, hogy a jó rend érdekében mindenképp meg kell alkotni az új szabályozást.

A Kelet-békési Egyházmegye esperese, Kondor Péter is a jogi személyiséggel együtt járó felelős gondolkodást húzta alá, az állami ellenőrzésekre, számvevőszéki vizsgálatokra is hivatkozva. A tulajdonjogok kérdését normatív módon kell szabályozni.

Az Észak-Pest Megyei Egyházmegye esperese, Mekis Ádám elmondta, hogy közgyűlésük egyhangú határozatban utasította el a leánygyülekezetek jogi személyiségének megszűnését az ingatlanok tulajdonjogi kérdésének rendezése okán.

A tulajdonjogok átírása nyomán támadó békétlenségek miatt aggodalmának adott hangot Cserhátiné Szabó Izabella és Szakos Csaba lelkész is, míg Szabó Szilárd az állami kényszer hiányára hivatkozott.

Válaszában Kondor Péter a számviteli törvényt és a polgári törvénykönyvet hozta fel példának mint állami előírást, Dobrovolni Máté pedig az előre gondolkodást, a jogi problémák megelőzését hangsúlyozta.

Az országos iroda részéről Cservenák Anna főkönyvelő reagált a felvetésekre, saját szügyi gyülekezetének példájával. Ahol belső rend uralkodik, a döntésekben kölcsönösen támogatják egymást, a társulás nem jelenthet gondot. A kiválasztandó megoldás egyszerre kell, hogy szolgálja a helyi közösségeknek és az egyház egészének az érdekeit.

A fórum nyilatkozat- és ajánlástétel nélkül zárult. A zsinat által le nem zárt elvi vita alapjául szolgáló tervezetet a következő lépésben a teológiai bizottság tárgyalja majd.