- Johann Sebastian Bach „Erfreut euch, ihr Herzen” BWV 66-os húsvéti kantátája szólalt meg az evangélikus templomban. Közreműködött a Vox Savariae Énekegyüttes és az egyházközség alkalmi zenekara. Mennyire volt nehéz a próbákat egyeztetni? Nem nehezítette meg a munkát, hogy nem összeszokott csoport adta elő a művet?

- A Vox Savariae Énekegyüttes 2010-ben alakult a Szombathelyi Evangélikus Egyházközség kebelén elsősorban oratórikus, egyházzenei művek előadása céljából. Ez idő alatt folyamatosan változott a kórus összetétele, taglétszáma, de az utóbbi egy évben stabil 40-45 fővel számolhatunk. A heti rendszerességgel tartott próbák nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a kórushangzás homogenizálódjon, a karnagy pedig saját ízléséhez alakítsa, formálja azt. Az énekkar januárban kezdte tanulni a kantáta kórustételeit, így elegendő idő volt ahhoz, hogy mostanra stílusosan, szinte kívülről ismerjék a tagok a művet. 

A zenekarral ebben a formában valóban most találkozott először a kórus, hisz az „alkalmi zenekar" ebben az esetben azt jelenti, hogy a gyülekezetünkhöz kötődő zenekari művészekből, valamint saját ismeretségi körömbe tartozó muzsikusokból áll. Nem titok, hogy ezek a zenészek a Capella Savaria és a Savaria Szimfonikus Zenekarból érkeztek. Éppen ettől volt érdekes feladat, hogy a két együttest egy produkcióra, nagyon rövid idő alatt hogyan lehet plasztikusan egy egésszé formálni. Nyilván amikor az ember magasan kvalifikált kollégákkal dolgozik, akkor a munka ezen része nagyon könnyedén történik, szinte magától értetődő. Karnagyként fontosnak tartom, hogy a koncertmester az ember „jobb keze" legyen, aki az én instrukcióimat segít átültetni a zenekari hangzásvilágba. Teljes (tutti) próbára csak két alkalommal kerülhetett sor, az énekes szólisták közül ketten Budapestről érkeztek, így velük már korábban, külön-külön zongorás próbákat is tartottunk.

- Templomban szólalt meg a húsvéti kantáta. A próbák során fontos ilyenkor, hogy a helyszínen is sokszor próbáljatok? Hiszen egy templom hangzását nem lehet összehasonlítani egy próbateremével. 

- A templommal kapcsolatban is nagyon szerencsésnek mondhatom magam, hisz 2003 óta kántori szolgálatot töltök be az evangélikus templomban. Egy évtized alatt számtalan produkciókban vehettem részt, így volt lehetőségem megtapasztalni a templom akusztikai lehetőségeit. Méreteiből fakadóan nagyon kellemes hangzástérrel találkozhat az ember, tehát számomra teljesen optimális a közeg. Mi a kórussal „itthon" vagyunk, így bármikor lehetőségünk van, hogy adott esetben egy-egy próbát a templomban tartsunk meg.

A Bach-kantáta különleges ebben a tekintetben is, hisz nem „koncertdarabként" funkcionál a mű, hanem egy evangélikus istentiszteleti rendbe illeszkedve adjuk elő. A kantáta szövege minden esetben az adott ünnep prédikációjának alapigéjéhez igazodik, ami azt jelenti, hogy a kantáta körülöleli a lelkész igehirdetését, előkészíti, megerősíti, magyarázza azt a gyülekezet számára. Ez az oka annak, hogy ezen az alkalmon a teljes együttes - kórus, szólisták, zenekar - a templomkarzaton helyezkedett el, hisz az oltár előtti tér a liturgikus cselekmények helyszínéül szolgál.

- A Vox Savariae Énekegyüttest hol hallhattuk eddig, és hol hallhatjuk őket legközelebb? Melyek az együttes további tervei?

- A Vox Savariae Énekegyüttes 2010-től a Güssingi (Németújvári) Városi Kórus partnerkórusa. A két énekkar évenként 2-3 alkalommal lép fel közös koncerten Ausztriában és itt, Szombathelyen egyaránt. A program eddig minden esetben oratorikus produkció volt, a közreműködő együttes pedig a Savaria Szimfonikus Zenekar. A güssingi (németújvári) kapcsolat ebben a formában már 27 éve működik, hisz a güssingi zenei napok megalapítója és karmestere, prof. Walter Franz évtizedek óta dolgozik a szombathelyi muzsikusokkal együtt. Partnerkórusként mi is így kapcsolódtunk be ebbe a sorozatba 2010-ben, éppen G. F. Händel Messiás című oratóriuma kapcsán. Azóta számos Beethoven-, Schubert- és Liszt-műben dolgoztunk már együtt, számomra pedig ez a közös munka egy betanító karnagyi feladatot is jelent. Legutóbb 2012 novemberében W. A. Mozart Requiemjét adtuk elő Szombathelyen, majd másnap a németújvári ferences kolostortemplomban, neves budapesti szólistákkal, mindkét alkalommal teltház előtt.

Az elkövetkezendő produkció ismét a güssingi zenei napok keretében lesz a németújvári Kultúrcentrumban 2013. május 5-én, egy ünnepi koncert Giuseppe Verdi születésének 200. évfordulója alkalmából, ahol mi a szerző Te Deumját fogjuk énekelni. Szép kihívás, mivel ez egy két kórusra komponált, romantikus mű, mondhatni, a Bach-kantáta szöges ellentéte.

Júniusban a güssingi zenei napok záróakkordjaként hagyományosan Gerersdorfban (Abendmusik bei Kerzenschein) lépünk fel, ahova többek közt Mozart Regina Coeli című kompozíciójával készülünk.

Reményeim szerint Szombathelyen legközelebb augusztus végén hallhat minket a kedves közönség, ahol szeretném a kantátazenés istentisztelet második koncertjét megrendezni.

- A kórusban énekel Tamus Beáta, aki a kórusvezetőd volt általános iskolában, így joggal mondhatjuk, hogy az úton, amelyet eddig bejártál, ő is az egyik volt azok közül, akik elindítottak. Egy tanító - szándékosan nem a tanár szót használom - életében talán a legnagyobb siker, ha a tanítványa vezényli őt, egy tanítványnak pedig hatalmas megtiszteltetés. Hogy élted meg ezt a próbákon és a koncerten?

- Bea néni valóban egyike volt azoknak az embereknek az életemben, akiktől gyermekként az első zenei élményeket kaptam. Nekem ő volt az első karvezetőm, és azt gondolom, hogy nem véletlen, hogy a „próbamódszerünk" ennyi hasonlóságot mutat: rövid időn belül hatékony, minőségi munka, szigorú és egyben jó hangulat mellett. Valahogy ő is így csinálta... Most, hogy szerepcsere történt, és ő jár hozzám énekelni, sokféle érzés van bennem. Nemcsak megfelelni akarás, hanem nekem ő mindig fantasztikus és korrekt visszacsatolást is ad, egyszóval nagyon fontos a véleménye! Bea néni valóban nagy támasz nekem: ha kell, plakátol, ha kell, koncertlátogató közönséget szervez, szólampróbát tart, nyugtat engem, hogy minden rendben lesz... Azt hiszem, nem lehetek neki elég hálás!

Ezenfelül is nagyon szerencsés embernek érzem magam, ugyanis ebbe a kórusba nem csak énekesek járnak. Itt vannak a barátaim, barátnőim, társaim, kollégáim, családom, férjem. Minden produkció mögött ők állnak, az odaadásuk, a kitartásuk és a szeretetük, nem csak a zene iránt... 

- Van e olyan álmod, amit mindenképp szeretnél megvalósítani a zenei életben? 

- Nagyon boldog volnék, ha ez a kantátazenés sorozat hagyománnyá válhatna, és nemcsak egy nagy budapesti gyülekezetben volna erre mód, hanem itt is a szombathelyi evangélikus gyülekezeti élet szerves részévé válhatna ez az egyházzenei periódus. Azt gondolom, hogy evangélikus kántorként nekem is hivatásom az, hogy a gyülekezetet megismertethessem annak az egyházzenei kincsnek legalább egy kis szeletével, amelyet J. S. Bach, „az ötödik evangélista" képviselt.