A vértanú canterbury-i püspökre, Becket Szent Tamásra emlékeztek Esztergomban a Szent Tamás hegyi kápolnánál. A Rudnay Sándor Alapítvány által szervezett hagyományos megemlékezés a vértanú püspökről elnevezett Szent Tamás hegyen lévő kápolnánál ökumenikus megemlékezéssel kezdődött, majd a Vármúzeum lovagtermében rendezett előadásokkal folytatódott.

A felszólalók – Kiss-Rigó László, a Rudnay Sándor Alapítvány kuratóriumi elnöke, Trócsányi  László, igazságügyi miniszter, Soltész Miklós, egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, Theresa Bubbear brit nagykövethelyettes, Paskai László bíboros, valamint Romanek Etelka, Esztergom város polgármestere – a „Keresztény gyökerek, európai identitás” témakört járták körbe beszédükbe.

Trócsányi László szerint „az új magyar alaptörvény megtette azt, amire az Európai Uniót alapító szerződő felek nem mertek vagy nem akartak vállalkozni: kodifikálta a kereszténység szerepét”. Hozzátette, hogy a kereszténység szerepének és más értékeknek, mint a nemzetnek és a családnak az említésével az alaptörvény már lezártnak hitt kérdésekhez mert hozzányúlni. „Ezért gondolom azt, hogy az új magyar alkotmány körül némileg szokatlan és váratlan módon kibontakozott nemzetközi vita ennek is szól” – mondta Trócsányi László.

A miniszter kiegyensúlyozottnak nevezte a magyar alkotmányos megoldást, amelyben az állam és az egyház elválasztása mellett együttműködésük bizonyos közfeladatok ellátásában lehetséges és részletesen szabályozott. „A magyar modell tehát az együttműködésen alapszik. Az együttműködés számomra nemcsak formai kérdés, hanem sokkal inkább tartalmi is, azaz a jogszabályok megalkotása kapcsán is érvényre kell jutnia” – jelentette ki Trócsányi László.

Romanek Etelka, Esztergom polgármestere Szent Istvánt hozván példaképül, elmondta: noha több mint 1000 év telt el István királlyá koronázása óta, ma a helyzet tulajdonképpen ugyanazokat az utakat kínálja: Magyarország teljes erkölcsi, társadalmi-, gazdasági-, megújítását. „Mutassunk példát, az erkölcsi megújulást kezdjük magunkon, tudatosan, a közösségért a városért, a hazáért, a nemzetért. Saját jó példánk azután már magával hozza a szűkebb és a tágabb társadalom megújulását, felvirágzását is, és ekkor mondhatjuk majd, hogy a fundamentum, az alap, amelyre építkezünk, sziklaszilárd, mint Szent Istváné (…).

Ma Esztergomban ismét a valódi értékek, a Krisztusba, és az emberekbe vetett hit és bizalom időszakát éljük. S bár csak az út legelején járunk, biztos vagyok benne, hogy ezen értékrend mentén képesek leszünk minden nehézséggel megküzdeni, és az idő majd igazolja, hogy Esztergom ismét a Szent Istváni utat járja. Esztergom polgármestereként készen állok arra, hogy mindent tőlem telhetőt megtegyek azért, hogy közös erővel lélekben ismét felemeljük városunkat.

A bennünk élő jót követve tegyük olyanná, amilyennek szívünk mélyén szeretjük Esztergomot. Kérem ehhez mindeninek a segítségét, akinek fontos közös boldogulásunk. Kívánom, hogy ahhoz, hogy legyen erőnk végigmenni a számunkra kijelölt ösvényen, adjon az Úr erőt és hitet mindannyiunknak! Adja Isten, hogy így legyen!” – zárta a beszédét Romanek Etelka.

Esztergom és Canterbury a 12. század óta áll kulturális és vallástörténeti kapcsolatban. Mindkét település érseki központ, főpapjaik, Becket Tamás és Bánfy Lukács esztergomi érsek párizsi tanulmányaik alatt kötöttek barátságot. Becket Szent Tamásnak feledésbe ment kultuszát dr. Lékai László bíboros felújította. Lékai László bíboros - aki 1976-tól haláláig, 1986-ig volt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke - az 1538-ban Esztergomba került ereklyék egy részét Canterbury érsekségének adományozta, mivel Angliában VIII. Henrik rendeletére a szent összes emléktárgyát megsemmisítették. Miután a Szent Tamás kápolnában elhelyezte Becket Szent Tamás ereklyéjét, 1977-ben felavatta ott a magyar és angol nyelvű emléktáblát is.