A börtönmisszió, mint szolgálat

„Szolgálat az a munka, amit a missziósok, a börtönlelkészek végeznek” – fogalmazott Roszík Gábor. A Magyar Testvéri Börtöntársaság és a Börtönlelkészek Magyarországi Szervezetének elnöke köszöntésében felidézte, hogy 2012-ben ünnepelte a Magyar Testvéri Börtöntársaság a húszéves évfordulóját. Az evangélikus lelkész kiemelte, hogy a mostani alkalom immáron az ötödik, hogy a börtönlelkészek és börtöntársaság missziósai együtt tartják közgyűlésüket. Az elnök kiemelte, hogy vannak programjaik, amiket már évtizedek óta végeznek. Ilyen többek között a huszonöt éves Angyalfa program, amely börtönviselt szülők gyermekeinek megsegítését jelenti. „Ez az egyik legfontosabb pontja a reintegrációnak, hiszen általa segíthetjük azokat a gyermekeket és családokat, akik, illetve amelyek különösen is veszélyeztetettek” – mondta. Az Angyalfa program keretében a szervezet ajándékokat juttat el börtönviselt szülők gyermekeinek. A karácsonyi programmal kapcsolatban Roszík Gábor elmondta, hogy: „Magyarországon van egyedül lehetőség arra, hogy a fogvatartottak maguk adják át gyermekeiknek a karácsonyi ajándékot” – fogalmazott a Magyar Testvéri Börtöntársaság elnöke. Az evangélikus lelkész kiemelte, hogy emellett igyekeznek a családoknak folyamatos lelki támogatást is nyújtani. „A börtönben lévőknek az a legnagyobb visszatartó erő, ha a családhoz tudnak visszamenni a szabadulók.” A szervezetek elnöke beszámolójában kiért arra, hogy 1997-től nyári táborokat is tartanak.

A börtönlelkészek, missziósok és önkéntesek által végzett szolgálatáról Roszík Gábor elmondta, hogy „a börtönmisszió célja az evangélium hirdetése, azaz tanúságtétel Jézus Krisztusról. Szolgálat, hogy kifejezzük, hogy vissza lehet térni a társadalomba, lehet krisztusi úton élni”. A börtönmissziós szervezetek tevékenységével kapcsolatban az evangélikus lelkész kitért arra még, hogy 2008 óta szervezik meg országosan valamennyi magyarországi börtönben a bibliavetélkedőt. Idén 1200 fogvatartott készül arra, hogy advent első vasárnapján részt vegyen a bibliaversenyen. Roszík Gábor kiemelte még a Zákeus programot, valamint az uniós pályázat által elítélt és áldozat között végzett segítő tevékenységet. „Az Apac program három büntetés-végrehajtatási intézetben működik – Tiszalök, Mélykút és Vác. Itt keresztény programban vesznek részt az elítéltek” – mondta.

„Ugyan, ki vagy te ember, hogy szembeszállsz az Istennel” – idézte áhítatában Pál apostolt Magyari Márton. Az Angyalfa Alapítvány kuratóriumi elnöke kiemelte, hogy úgy, ahogy Jeremiás és Ézsaiás rámutatott, ugyanúgy Pál apostol is hangsúlyozza, hogy „a kegyelem dolgozik. A régi prófétai szó újra megelevenedik. Ézsaiás és Jeremiás alapján Pál arról beszél, aki bár megfenyíti az embert, de meg is mutatja az Ő kegyelmét”. Magyari Márton elmondta, hogy Isten műhelyében a kegyelem ma is munkálkodik. „Bármilyen is az életünk, mindnyájan a fazekas kezében vagyunk. Egy dolgunk van: ebbe a megújító, formáló kézbe belesimulni. Hagyni, hogy rajtunk is dolgozzon” – mondta.

Az irgalom és a remény fontosságát emelte ki ünnepi beszédében Soltész Miklós. „Isten selejtet nem teremt. Mi magunk mégis próbáljuk ezt felülírni. Az a kérdés, hogy az irgalmat mennyire fogadja el az ember” – fogalmazott az EMMI Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságának államtitkára. Soltész Miklós emlékeztetett, hogy még Péter apostol is – aki több éven keresztül élt Jézus mellett – megtagadta Jézust. „Azt a nyomort, ami az emberi természet bűnéből fakad, akik a börtönben vannak, megszenvedik. Ez nem felmentés. A büntetés a bűn érdeme. A lelkészeknek, az önkénteseknek viszont az a munkájuk, hogy a lelki bűnt Krisztus által feloldják” – mondta. Az államtitkár kitért arra is, hogy „az irgalom az, hogy sikerül a bűnös embert a helyes, krisztusi útra irányítani. A missziósok munkájával, az irgalom és remény gyakorlásával a társadalom erősebb lesz” – fogalmazott Soltész Miklós.

Díjátadás és az új elnökök bejelentése

Az ünnepi közgyűlés keretében adták át a Bonhoeffer- és a Colson-díjakat. Idén a börtönlelkészek szavazata alapján Koroknai András református lelkipásztor és Lippai Csaba görög katolikus pap részesült a börtönlelkészeknek járó elismerésben. A Nemzetközi Testvéri Börtöntársaság alapítójáról, Charles Colsonról elnevezett díjban Magyari Márton, Katona Csilla és Szabó József részesült. Az ünnepi közgyűlésen Roszík Gábor, a szervezetek elnöke bejelentette, hogy mind a börtöntársaság, mind a börtönlelkészek elnöki posztjáról lemond. A Magyar Testvéri Börtöntársaság megalapítója huszonöt éven keresztül végezte kitartó munkáját azért, hogy a fogvatartottakhoz eljusson az evangélium. A jövőben, mint elnökségi tag fogja továbbra is ezt a szolgálatot ellátni. Roszík Gábor bejelentette, hogy a börtönlelkészek szervezetének elnöki tisztségére az elnökség Erdélyi Csaba evangélikus lelkészt választotta meg, míg a börtöntársaság elnöki tisztségét a jövőben Katona Csilla látja el.

A reintegráció fontossága

A konferencia keretében Komplexitás a börtönmisszióban a reintegráció sikere érdekében címmel tartottak pódiumbeszélgetést. „Az Apac egy komplex program, aminek a hatása már ma is érezhető” – emelte ki Katona Csilla a keresztény körlettel kapcsolatban. A beszélgetés moderátora kiemelte az együttműködés fontosságát. Katona Csilla elmondta, hogy az eddigi Apac körletek mutatják, hogy érdemes további hasonló körletet kialakítani.

Erdélyi Csaba börtönlelkész a börtönlelkészek és missziósok együttműködésének lehetőségéről beszélt. Az evangélikus lelkész ismertette a most induló EFOP programot. Ebben a leendő százhúsz munkatársnak a reintegráció elősegítése lesz a kiemelt feladata. Munkájuk egyik felében a szabadultak a társadalomba való visszailleszkedését segítik, másik felében pedig az intézeten belül a pszichológussal és börtönlelkésszel fognak együttműködni. „Nem vendégek vagyunk a börtönben, hanem alakítói és formálói lehetünk a büntetés-végrehajtási intézetek életének. Abban a szolgálatban, amit végzünk, nemcsak az egyes embereken, hanem az egész intézményrendszeren tudunk alakítani” – mondta Erdélyi Csaba

„Egy vallási alapokon álló, saját rendszabályokat alkalmazó körlet az Apac” – fogalmazott Papp János őrnagy. A tiszalöki börtön osztályvezetője kiemelte, hogy a fogvatartottak egy külön regulát hoztak létre, amit a program résztvevői be is tartanak. „Azokat az embereket sikerült összehoznunk, akik valóban részt is akarnak venni a keresztény elveken nyugvó körletben” – mondta. Papp János hozzátette, hogy jelenleg tizenöten vesznek részt az Apac körletben. A 2014-ben indított kezdeményezésnek már ma is látják a pozitív hatását. „Az a feladatunk, hogy segítsünk, irányt mutassunk és megtegyünk mindent annak érdekében, hogy a fogvatartott a társadalomba visszailleszkedjen. Ehhez kiváló eszköz az Apac körlet, melyhez minden együttműködőnek köszönjük a segítséget” – jegyezte meg az őrnagy.

Az utógondozó ház kiemelt fontosságáról Szabó József beszélt. Az Élő Reménység Alapítvány és a Magyar Evangéliumi Börtönmisszió elnöke elmondta, hogy a rendszerváltás idejében kezdték el azt a munkát, ami az intézetben felnőtteknek, szenvedélybetegeknek, börtönből szabadultaknak nyújt segítséget, hogy új életet kezdhessenek. Az Élő Reménység Alapítvány szenvedélybetegek rehabilitációs otthonát működtet. A félutas ház a szabadultaknak nyújt segítséget. „Kezdetben minden szabadultnak minden új. A társadalom máshogy áll hozzá, a világ is megváltozott. Arra törekszünk, hogy aktív segítséggel elősegítsük azt, hogy a börtönből kijőve átalakuljon a gondolkodásmódja a korábbi fogvatartottnak. A ház célja, hogy legyen lehetősége a kinti életre szocializálódni” – vélte.

Angyalfa tábor

A konferencia részeként Magyari Márton az idén Szeretni és szeretve lenni mottóval megtartott Angyalfa táborról számolt be. (A táborral kapcsolatos korábbi cikkünket itt olvashatja.) Az Angyalfa Alapítvány elnöke a táborral kapcsolatban kiemelte Bősze Veronika teológushallgató munkáját, akivel közösen valósították meg a nyolcnapos tábort és tartják azóta is napi szinten a gyermekekkel a kapcsolatot. „Tudjuk, hogy a gyermekek a legnagyobb áldozatai a szülők bűneinek, ezért nagy szükség van a velük való foglalkozásra. A táborban és azóta is kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy a gyermekeknek intenzíven tudjunk lelkigondozást nyújtani” – mondta Magyari Márton.

Képgaléria: