Az áhítat és a bibliatanulmány után a CEC új kormányzó testületének tagjai körül parázs viták bontakoztak ki. A 20 vezető nevét tartalmazó javaslati listát itt olvashatják. A nagygyűlés végül megszavazta ezt a listát.

Ezután az üzenet megvitatása zajlott. Az üzenet szerint a nagygyűlés résztvevői testvérekként találkoztak egymással, hogy a Mondd, mire vársz? mottó szerint tárgyaljanak egymással. Az üzenetben köszönetet mondtak a magyar egyházaknak és társadalmi szervezeteknek a támogatásért és a vendéglátásért. A legfontosabb program a CEC megújítása volt, hogy a szervezet továbbra is a keresztények képviseletében tudjon fellépni Európában (új bort új tömlőbe).

Már 2009-ben, Lyonban reménykedtek a CEC megújításában, de ez csak a budapesti nagygyűlésen teljesedhetett be, az új alapok lerakásával. A szervezet továbbra is fontosnak tartja az ökumenikus nyitottságot, és szeretne együttműködni a kontinens egyházaival és partnerszervezeteivel.

A Charta Oecumenica már megfogalmazta az evangélium örömüzenetének hirdetését és az emberek felé nyújtott diakóniát, amelyet a szervezet továbbra is folytatni kíván az új CEC alkotmány alapján. De ehhez még szolidaritás is járul azokkal, akik szegények, idegenek, szükséget szenvedők a szekularizálódó Európában.

A küldöttek nem várnak tovább, „felkelnek és mennek”, hogy tegyék tovább a dolgukat, teremjék a Lélek gyümölcseit.

A kávészünet után a szervezet állásfoglalásait, valamint az iránymutató tájékoztató jelentés részleteit tárgyalták tovább.

Az ülés délben zárult, nagy tapssal köszönték meg a közreműködő csoportok, bizottságok, szervezők munkáját.