A ceglédi hangszer a legnagyobb sípjától a legkisebb szögig hiteles kópia. Hosszasan lehetne sorolni a példákat, de most csak párat ragadunk ki. A hangolás nem a ma használatos, teljesen egyenletes lebegésű temperatúra, hanem az, amit Bach használt. Szemben a maival, ebben a hangolásban van fizikai alapja hangnem-karakterisztikáról beszélni. A játékos billentését egy mechanikus rendszer juttatja el a sípig, és ez billentésérzékeny: ha gyors mozdulattal nyomom le a billentyűt, a levegő is hirtelen jut a sípba, ha finoman teszem ezt, úgy a hang indulása is más lesz, a levegő fokozatosan zengeti meg sípot. Ugyanez érvényes a hang végére is, attól függően, hogyan engedem fel a billentyűt. A szélellátást egy egyráncú ékfúvó biztosítja, ún. „élő” szél áll a játékos rendelkezésére. Ezzel is tudni kell bánni, mint ahogy az énekesnek a saját levegőjével. Mindezen tények rendkívül fontosak, hogy az előadás megfelelően hajlékony, differenciált, emberi legyen – amit a ceglédi közönség az orgona átadásától eddig eltelt szűk év alatt is az orgonista társadalom nemzetközi élmezőnyét képviselő több rendkívüli művész játékában is megcsodálhatott.

Az idelátogató művészek közül elsőként említem Fassang László és Szabó Balázs nevét, akik különösen szívükön viselik a ceglédi orgona sorsának alakulását, hiszen pontosan ismerik e hangszer jelentőségét. Igazi mesterei annak, hogyan kell kiaknázni az autentikus barokk előadásmód érdekében azokat a lehetőségeket, melyeket ez a hangszer gazdagon kínál. Zeneakadémista növendékeiknek játékát is hallhattuk és büszkeséggel töltheti el a ceglédieket, hogy a hazai felnövekvő orgonisták immár országhatárokon belül is találkozhatnak hiteles barokk hangszerrel.

A nyár folyamán Karosi Bálint is ellátogatott hozzánk, aki igen fiatalon nyerte el az Első Bostoni Evangélikus Egyház zeneigazgatói székét. Koncertje után úgy fogalmazott, hogy hazánkban ezen az orgonán lehet leghitelesebben megszólaltatni Bach műveit.

De nem csak a magyar orgonisták játékát hallhattuk az eddig eltelt időben, hiszen három nagy nemzetközi név is megfordult már ennél az orgonánál. Legutóbb, Bach születésnapja után egy nappal, március 22-én Lorenzo Ghielmi, vezető olasz orgonaművész, a milánói Civica Scuola di Musica, valamint a bázeli Schola Cantorum billentyűs tanára, a milánói San Simpliciano bazilika orgonistája adott nagyszerű koncertet, aki kijelentette, hogy máris otthon érzi magát ennél a hangszernél.

Karácsony előtt Hans-Ola Ericson svéd orgonaművészt, a legnevesebb kanadai akadémia tanárát is idevonzotta ez a hangszer. Koncertje után azon véleményének adott hangot, hogy nálunk a világ alighanem legjobb új építésű barokk orgonájával találkozott. Úgy véli, hogy a stílusorgonák építésében az Aeris Orgonaépítő Kft. történelmet ír.

Ősszel pedig egy három napos koncertsorozat fő előadójaként Christoph Bossertet, a würzburgi zeneművészeti főiskola egyházzenei és orgona tanszékének professzorát hallhattuk. (E sorok írójának eddigi életében ez volt a legdöbbenetesebb koncertélménye.) A professzor úr a koncert utáni interjúban csak szuperlatívuszokban tudott nyilatkozni a hangszerről. Véleménye szerint ez az orgona a türingiai barokk hangszerek kompromisszum nélküli, hiteles, de nem szolgai kópiája, és jelentősége messze túlhaladja Európa határait!

Még az idén januárban a Művészetek Palotájában orgonapárbajon vett részt Dirk Elsemann és Ronny Krippner, akik a fiatal orgonisták nemzetközi élmezőnyének kiválóságai, az improvizáció nagymesterei. A ceglédi orgona ide csalta őket egy próbára, és bár koncertet még nem adtak nálunk, reméljük, ez múló állapot.

Hát, ilyen kincset kapott Cegléd! Városunk büszkesége, egyben felelőssége is, hogyan élünk ezzel a lehetőséggel. A Párizsi Conservatoire (e név fogalom a világ zeneművészei között) folyosóján az orgonisták a ceglédi orgonáról beszélnek… És mi?

Kétféle jövője lehet ennek a hangszernek: az egyik, amit nem javasolnék, hogy nem ismerjük fel, milyen lehetőségeket jelent ez nekünk, és szép lassan oda jutunk, hogy időnként leporoljuk a billentyűket, megzengetjük az összes regisztert, hogy a pókok kimenjenek a sípokból. A másik lehetőség, hogy a város gondos gazdája, menedzsere lesz ennek a hangszernek és a ceglédi evangélikus templom a nemzetközi orgonista élmezőny sűrűn látogatott zarándokhelye lesz.