A reformatus.hu beszámolója:

„Amikor hívő keresztények és hívő zsidók találkoznak, akkor ugyanazokat a válaszokat adják a kor nagy kérdéseire" – mondta Harrach Péter KDNP frakcióvezető a Közösen-Együtt Emlékezés a Holokauszt 70. évfordulójára rendezett konferencia köszöntőjében. „Van közöttünk különbség, de feszültség nincsen" – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy ha a hívők összefognak, akkor a 20. század tragédiája többet nem történhet meg. A Károli Egyetem és a Barankovics Izraelita Műhely által szervezett konferencia április 29-én zajlott a zsinati székházban, mottója: „Csak az hal meg, akit elfelednek".

„A zsidó-keresztény párbeszéd nem a 20. század találmánya, már az 1200-as években rendeztek úgymond hitvitákat" – vezette be a hallgatókat Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke a vallási párbeszéd történetébe. „Az áldozatokra kell emlékeznünk, minden más csak másodlagos. Azokra gondolunk, akiket elhurcoltak, megaláztak. Őértük szóljon imánk" – kérte Osztie Zoltán, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) elnöke, kifejezve, hogy rossz szónak tartja a tolerancia kifejezést, mert abban a lenézés, a közömbösség rejlik.

„A holokauszt valójában lázadás Isten ellen, hiszen Isten adta a lelkiismeretet az embernek" – mondta megnyitó beszédében Weisz Péter, a Barankovics Izraelita Műhely elnöke, hozzátéve, hogy ne értsük félre a Biblia üzenetét: a szeretetet. „A holokauszt maga az értelmetlenség, és most azért emlékezünk, hogy soha többé ne fordulhasson elő Európa és Magyarország legnagyobb szégyene" – mondta Antalóczy Péter, a KRE ÁJK dékánja megnyitó beszédében. „Akkor tudjuk lezárni ezt a korszakot, ha elvégeztük a gyászmunkát és felelősségre vontuk a tetteseket" – jelentette ki.

Bölcskei Gusztáv, a Zsinat lelkészi elnöke Baltazár Dezső, az 1911-ben megválasztott tiszántúli püspök életútját mutatta be. Baltazár volt az egyetlen a főrendi egyházi méltóságok között, aki nemet mondott a zsidó megkülönböztetésre. Bölcskei Gusztáv beszédében rövid kitérőt tett Timur Vermes német író Nézd ki van itt című kortárs regénye felé, mely eljátszik a gondolattal, mi történne, ha Adolf Hitler ma is köztünk élne – és valószínűleg sikere lenne.

Lőw Immánuel, az 1944-ben elhunyt szegedi főrabbi, parlamenti képviselő egy mondatát idézte fel Markovics Zsolt szegedi főrabbi. Amikor Lőw Immánuel – a Zsinat lelkészi elnöke által említett Baltazár Dezsővel együtt – nem szavazta meg a numerus clausust, így szólt: „A gyűlölet nem lakik jól soha". E mondata jelezte a későbbiek során elkövetkezendőket. Óriási felelősséget jelent, hogy mi maradtunk életben és nem mi pusztultunk el – jelentette ki Markovics Zsolt, megosztva álmát, hogy „nem egymást respektálva, hanem szerelemben élünk egymás mellett".

„A holokausztot nem lehet felfogni" – mondta Szeverényi János, a Magyarországi Evangélikus Egyház misszióvezető lelkésze. Meddig kell emlékezni egy tragédiára? Legalább addig, amíg van diagnózis. De még nincs diagnózis – hangzott el. Szeverényi János felidézett egy vidéki gyülekezetet, melynek lelkésze panaszolta, hogy nincs áldás és gyarapodás a gyülekezeten, hiszen „hogyan is lehetne, ha egy zsidóktól elvett vagyonban, az elvett épületben élünk?" – mesélte. Még mindig nagy a hallgatás – hangsúlyozta Szeverényi János.

Mészáros Kálmán, a Magyar Baptista Egyház lelkésze megosztotta a hallgatósággal, hogy nemrégen gyermekei a Duna-parton Pauer Gyula emlékművének cipőit próbálgatták, és először életében érezte azt, hogy mennyire nehéz volt megmagyarázni a gyerekeknek a történteket. „Nemcsak az emberi ítélőszék előtt kell szembenéznünk a tényekkel, hanem az isteni előtt" – mondta Mészáros Kálmán.

„Nekem fáj, ami körülöttünk történik. Minden szebb lenne, ha szembe tudnánk nézni a múltunkkal és jövőnkkel is" – mondta Jókai Anna Kossuth-díjas írónő, felidézve 1944-ből származó emlékeit, melyet 12 éves leányként élt át. „Az Isten azt fogja kérdezni tőlünk, keresztényektől: mit tettél a többi emberért?" – tette fel a kérdést az írónő.

Az eseményen közreműködött Pitti Katalin énekesnő, Hegedűs Valér zongoraművész, Mohai Gábor előadóművész és a Keresztes család református zenekar. A konferencián konferált Nagy Imre, az MTV műsorvezetője.

Az MTI beszámolója:

Harrach: a hiteles kereszténység adja a legbiztosabb védelmet az antiszemitizmus ellen

Budapest - A hiteles kereszténység adja a legbiztosabb védelmet a rasszizmus és az antiszemitizmus ellen, és biztosítja azt, hogy soha többet ne forduljon elő a holokauszt - mondta Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakcióvezetője a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara (KRE-ÁJK) és a Barankovics Izraelita Műhely rendezvényén kedden Budapesten.

A Közösen-Együtt című, a magyarországi holokauszt 70. évfordulójára emlékező konferencián a KDNP frakcióvezetője arról beszélt: hívő keresztények és zsidók ugyanazt válaszolják a kor nagy kérdéseire, és „képesek egymás felé fordulni". Nincs olyan tisztességes ember, aki ne tisztelegne a holokauszt áldozatai előtt, „ezt követeli tőlünk a keresztény hit is" - fogalmazott.

Harrach Péter kiemelte: a mostani színes világban „éppen a hitünk kapcsol össze bennünket", mert „van különbség közöttünk, de feszültség nincsen". Utalt arra, hogy a keresztény és a zsidó emberek között sem mindenki hiteles, de "nekünk az a dolgunk, hogy erősítsük a hiteles emberek közösségét".

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke beszámolt arról, hogy az Élet menete nemzetközi szervezetének rendezvényéről kedd hajnalban ért haza Auschwitzból, ahol 18 ezer zsidó és nem zsidó ember emlékezett "a szörnyű történelem tragikus valóságára". Német vendéglátók fogadták őket, ami üzenet volt a résztvevőknek - tette hozzá.

Szólt arról, hogy már az 1200-as években rendeztek zsidó-keresztény hitvitákat, amelyek azonban a zsidóság számára sokszor megalázó körülmények között zajlottak. 

A párbeszédben részt vevők a közös értékeket keresik, ez pedig az emberiség népeinek és vallásainak békés egymás mellett élését segíti - tette hozzá.

Rámutatott: a kereszténységgel nem egyeztethető össze az antiszemitizmus, a holokausztot pedig mindig kellő érzékenységgel kell kezelni, s „a szenvedés negligálása soha nem elfogadható".

Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke hangsúlyozta: egyházuk mindig is egyértelművé tette, hogy mi az álláspontjuk az antiszemitizmus kérdésében. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a holokauszt 70. évfordulója alkalmából tartandó emlékév sikere nem azon múlik, hogy „milyen lesz az emlékmű", hanem azon, hogy a közösségek miként tudják segíteni a ma élőket abban, hogy felfogják, mi történt hetven éve a holokauszt idején. 

Megjegyezte: nem szabad csak arra a néhány 1944-es hónapra gondolni, amikor a szörnyűségek megtörténtek, hanem tudni kell, hogy milyen események vezettek oda.

Baltazár Dezső korábbi tiszántúli püspökről szólva kiemelte, felsőházi tagként nemet mondott a zsidótörvényekre, s amikor jelenlétében antiszemita dalt kezdtek énekelni, elment onnan, azt mondva, „menjünk innen, mert itt minket bántanak".

Osztie Zoltán, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke kiemelte: az áldozatok között nem lehet különbséget tenni, a holokausztban meggyilkoltakon kívül meg kell emlékezni a másfél millió örmény áldozatról, vagy a Délvidéken a második világháborúban zajlott magyarirtásról.

Mint mondta, el kell kerülni a vádaskodást, „le kell mondanunk arról, hogy a sérelmeket egymás fejének vágjuk", mert az Ó- és Újszövetség népe mindig ugyanaz. Úgy fogalmazott: fáj neki a minden oldalról megmutatkozó hisztériakeltés, holott az árkokat áthidalni kellene, és nem újra és újra mélyíteni.

Kitért arra: a keresztények küldetésének egyik legfontosabb része a kiengesztelődés szolgálata. „Én szívből szeretem zsidó honfitársaimat, testvéreimet, akikkel Istenben egyek vagyunk (…) a szeretet pedig azt jelenti, hogy jó, hogy vagy'" - fűzte hozzá.

Weisz Péter, a Barankovics Izraelita Műhely elnöke arról szólt, hogy az európai zsidóság nagy részének kiirtására nincs magyarázat, s ez „lázadás volt Isten ellen". Össze kell fogni, hogy vallása, származása miatt egyetlen embernek se csorbuljon a méltósága - hívta fel a figyelmet.

Kijelentette: a Biblia - amely a világ legolvasottabb műve - legfontosabb üzenete a szeretetről szól, „a gyűlöletet pedig soha nem fékezhetjük meg gyűlölettel", erre csak egyetlen ellenszer van, a szeretet.

Antalóczy Péternek, a KRE-ÁJK dékánjának szavai szerint azért kell emlékezni a holokausztra, hogy soha ne forduljon elő többet ez a tragédia. A magyar államigazgatás a csendőrség és a rendőrség egy részének közreműködésével gettókba zárta és deportálta szinte az egész vidéki zsidóságot, és mintegy félmillió ember vesztette életét - emlékeztetett.

Véleménye szerint a holokauszt tragédiája felett akkor lehet napirendre térni, ha „elvégeztük a gyászmunkát, és köszönetet mondunk az embermentőknek". Utóbbiak soha nem feledkeztek meg arról, hogy az ember felelős embertársaiért - állapította meg.

A konferencián előadást tartott még Jókai Anna Kossuth-nagydíjas író, Mészáros Kálmán baptista lelkész és Szeverényi János evangélikus misszióvezető lelkész.