– Milyen kérdésekre kerestek választ az idei alkalmon?

– Napjainkban sokan az ítéletalkotás értéksemlegességére törekednek, mégis szüntelen kötöttek maradnak saját kultúrájuk normatív sarokigazságaihoz. Erről töprengtünk Orosz Gábor Viktor kollégámmal és azt éreztük, érdemes lenne az idei Dies Academicust ennek szentelni. Az erkölcsi és kulturális beágyazottság az elmúlt két és fél évtizedben hazánkban sokak számára reményvesztettséggel párosult, amelynek okai egyebek mellett a folyamatos átmenetiség érzete, a gyakran érték- és közösséghiányos, perspektívát nem kínáló rendszer. Mindezen folyamatokat Hankiss Elemér szavaira emlékezve „negatív modernizációnak” is nevezhetnénk. Arra keressük a választ, hogy az említett negatív jelenségek sodrában miként szólaltathatjuk meg szívderítő módon az evangélikus és keresztény tradíciónkban rejlő derűs világszemléletet, békét teremtő és közösségépítő örömhírt. Hol állunk most és merre tartunk értékhordozó közösségként?

- Kik lesznek az előadók, és milyen témákat dolgoznak fel?

– Az előadások sorát dr. Szűcs Ferenc professzor kezdi. Előadás az érték fogalma filozófiai, etikai és pragmatikus értelmezésének áttekintéséből indul ki, majd a Sola Scriptura elv alapján azt vizsgálja, hogy mi a teremtett világ és benne az ember egyedülálló értéke Isten szemében. Mindez abban a kérdésben csúcsosodik ki, hogy ez hogyan kommunikálható és adható át a kortárs kultúrában, ill. milyen esélyei lehetnek nálunk egy úgynevezett public theology-nak. Dr. Lukács László ökumenikus kontextusban szól majd arról, hogy a pluralista társadalmunkban az értékek folytonosan változnak, gyakran elszakadnak az igazságtól vagy éppen azt is relativizálják. Így jöhet létre „a relativizmus diktatúrája” (Ratzinger). Pedig az értékek, az étosz és a szabadság alapja csak az Igazság lehet, amely a hit és az értelem szintézisével közelíthető meg. Krisztus kegyelméből ez alapozza meg a keresztény ember szabadságát (Luther) és a felelős, Istenhez igazodó lelkiismeretet (Ratzinger). – A keresztény nevelésben ma az értékek átadásának egyik legfőbb eszköze a tanulók helyes lelkiismeretének kialakítása és az evangéliumi szabadságra törekvés. Az első blokkban kerül sor dr. Kőszeghy Miklós professzor úr docensi kinevezésére, aki április 1-től az Ószövetségi Tanszék főállású oktatója.

Ezt követi dr. Nógrádi György professzor előadása a Béketeremtés mint egyetemes érték címmel. Azt gondolom, Nógrádi professzort senkinek sem kell bemutatnunk, hiszen biztonságpolitikai kérdések kapcsán rengeteget szerepel a médiában. Az ő gondolatai különös aktualitással bírnak napjainkban a béketeremtés és az egyházi szerepvállalás kapcsán.

Külön öröm számomra a reformáció évfordulójának tematikus éveihez kapcsolódóan elkészült a Reformáció és oktatás című kötet, amelyben az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatói adják közre friss kutatási eredményeiket. A kötet sajátos bemutatója, amit meglepetésnek szánunk, a szünet után következik.

Vendégünk lesz Varga Márta, a MEE Országos Iroda Oktatási és Nevelés Osztályának vezetője. Előadásában arról értekezik majd, hogy az evangélikus köznevelési rendszer területileg tagolt, az intézmények sokfélesége, egyedisége, autonóm működése jellemzi. Az előadás bemutatja különbözőségük néhány jellemző okát a modern szakmaiság és az evangélikus tradíció vonatkozásában. Beszámol olyan kezdeményezésekről, amelyek az értékátadás módjának megújítását szolgálják.

Előadóink sorában köszönthetjük dr. Gonda László professzor urat, aki Albert Schweitzer évforduló kapcsán beszél a teológus, orvos és orgonaművész munkásságáról. Az előadás méltatja az evangélikus teológus, orgonaművész, zenetudós, filozófus és orvos-misszionárius életművét. Hogyan befolyásolta Schweitzer munkásságának magyarországi recepciója a magyar protestáns gondolkodást az egyház missziójáról? Schweitzer életének és gondolatainak magyarországi ismertsége előkészítette azt a paradigmaváltást a magyar protestáns misszió-felfogásban, mely során az ébredési-pietisztikus misszió-értelmezést egy holisztikus missziói szemlélet váltotta fel. Schweitzer hatása erősítette a magyar protestáns missziói gondolkodás ökumenikus kompatibilitását is. Az Egyházak Világtanácsa új missziói állásfoglalása és Schweitzer az élet tiszteletét középpontba állító etikája között teológiai kontinuitás áll fenn, mely megkönnyíti a kortárs ökumenikus misszió-teológiai szempontok magyar protestáns kontextualizálását.

Erre a nagyon gazdag és tartalmas napra szeretettel várunk mindenkit, lelkészeket, gyülekezeti tagokat és a teológiát szerető érdeklődőket! Szeretnénk azt, ha az egyetem ünnepi napja sokak számára lenne a tartalmas találkozás és töltekezés alkalma. Mi örömmel tárjuk szélesre a kapukat ezen a napon különösen is.