Ilyen sokan talán még sosem dolgoztak egyszerre az Árvay Teöreök Sándor Evangélikus Könyvtárban, mint most: minden asztalnál hárman fotózzák, szkennelik a régi könyveket, és azonmód fel is viszik egy számítógépes rendszerbe a digitális anyagot és a szükséges kiegészítő információkat. Hasonló munka Miskolcon még öt helyen folyik – és szerte az országban, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) Országos Digitális Közfoglalkoztatási Programjának keretében.
„Az országos program célja a különböző gyűjteményekben őrzött értékek megőrzése és hozzáférhetővé tétele digitális formában, illetve, hogy segítsék a közfoglalkoztatást. Az önkormányzatra nagyon komoly szervezési, adminisztrátori feladatok hárulnak, de örömmel vállaltuk, mert számunkra is fontosak ezek a célok” – mondta a programról Papp Ferenc, a kulturális osztály vezetője. – Szempont az is, hogy a digitalizált anyag az intézményeknél is megmarad, illetve, hogy újabb szűrés után ezen könyvek, dokumentumok, tárgyak néhány darabja valószínűleg gazdagíthatja majd a Miskolci Értéktárat is, különösen, hogy kérték, elsősorban a régióra jellemző értékeket vigyük fel a rendszerbe. Röviden: ez a program segítség az intézményeknek és segítség a benne dolgozó embereknek.
A sokszereplős rendszerben a MaNDA állja a közfoglalkoztatottak bérét és az egyéb járulékos költségeket, illetve átadja a digitalizáláshoz szükséges eszközöket. A gyűjtemények biztosítják a munkához szükséges intézményi infrastruktúrát és a szakmai felügyeletet. Az önkormányzat pedig megteremti mindehhez a hátteret.
„A MaNDA megkeresése után két megbeszélést is tartottunk az intézményekkel, az eredetileg meghívott 13-ból végül 6 tudott élni ezzel a lehetőséggel. Akkor november végét írtuk. Az év végi ünnepek miatt alig egy hónapunk volt arra, hogy a munkaügyi központ segítségével megtaláljuk azokat a minimum érettségivel rendelkező embereket, akik alkalmasak egy ilyen felelősségteljes munkára, és elintézzünk minden adminisztrációt, adatszolgáltatást. Ezt csak esti, hétvégi munkával tudtuk megoldani Simonné Hajdú Borbála foglalkoztatáspolitikai referenssel. Január 6-án ugyanis már indult a program” – beszélt a részletekről Sándor Ágnes, a program városi koordinátora, a kulturális osztály munkatársa.
Azt, hogy hány embert kérnek, illetve elsősorban mit kell a gyűjteményükből digitalizálni, maguk az intézmények dönthették el. Így végül a Miskolci Nemzeti Színházban, a Herman Ottó Múzeumban és a Miskolci Bölcsész Egyesületnél hárman, a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban hatan, a Miskolci Egyetemen tízen, az evangélikus könyvtárban pedig harminchárman dolgoznak április 30-áig.
Ez utóbbi jól példázza a munka lényegét. A 12 ezer kötet között vannak ugyanis XVI-XVII. századi kiadványok, különleges Bibliák, és néhány olyan kötet, amit csak itt lehet megtalálni az országban – egyedüli példány. Leginkább kutatók látogatják a jórészt csak helyben olvasható, régi könyvekből álló gyűjteményt. Ezért is lenne fontos, hogy teljes körű digitalizálás végezzenek, erre azonban egyelőre nincs lehetőség.
„A síkszkennerrel a borítót tudjuk bevinni, hiszen nem lehet kitörni, síkba széthajtani ezeket az értékes, régi könyveket. A fényképezőgép pedig sajnos csak a belső elő- és hátlap rögzítésére alkalmas. Így digitális katalógust készítünk, ami szintén nagyon fontos a számunkra, és az is, hogy az országos rendszerbe kerülve megtalálják könyveinket ”– mondja Sándor Frigyes lelkész, hozzátéve, bíznak benne, hogy még ennek a programnak a keretében kaphatnak megfelelő eszközt, és akkor a tartalommal folytatják a digitalizálást.
A Herman Ottó Múzeumnál hárman dolgoznak – ketten a Görgey utcai épületben fotózzák a néprajzi, illetve a régészeti kerámiákat, harmadik társuk a Miskolci Galériában szkennel a kortárs művészeti élettel kapcsolatos sajtóanyagokat, dokumentumokat, leveleket. A múzeum speciális helyszínnek tekinthető, hiszen náluk található az a háromdimenziós szett, amivel tárgyakat is tökéletesen digitalizálhatnak.
„Az első napoktól a néprajzi kerámiaanyagot fotózzák, január végére pedig megérkezett a háromdimenziós szetthez a szoftver is, így szó szerint tökéletes, a virtuális világban körbeforgatható képet tudunk alkotni a tárgyakról. A program végéig fel is tudjuk dolgozni a 2500-3000 darabos kerámiagyűjteményt” – mondta a munkáról Tóth Arnold etnográfus, a múzeum igazgatóhelyettese. Ez többek között azért fontos, mert az elsősorban a kutatók számára érdekes adatkatalógus eddig is elérhető volt a honlapjukról, most azonban szépen, fokozatosan vízjelezett fotókat is tudnak társítani a leírásokhoz, ami így már a laikus érdeklődőknek is érdekes lehet.