A templom fél órára az ige, a meditáció, a zene és a csönd helyévé válik mindazok számára, akik betérnek oda. Az alkalom mindenkié, aki nem csak az ünnep külsőségeinek mind tökéletesebbé tételén fáradozik – néha már-már az ünnep rovására váló kapkodásban, idegeskedésben, fölösleges költekezésben –, hanem lelkében is szeretne olyan impulzusokat kapni, amelyek közelebb viszik az igazi, maradandó értékekhez.

Az alkalom „háttere” Bach, Pachelbel, Böhm, Walther, Clérambault, és más barokk mesterek advent, karácsony, és alapvetően a korálok ihlette orgonazenéje. A rövidebb-hosszabb művek, tételek között zsoltár, imádság, igeolvasás, rövid, meditációra, elcsendesedésre is indító igehirdetés, és elbocsátó áldás adja azt a lelki egységet, amellyel szombatról szombatra igyekszünk az ünnep felé segíteni mindazokat, akik egy-egy este erejéig elfogadják gyülekezetünk meghívását, hogy együtt készüljünk karácsony ünnepére.