9.30

A zsinat egyik fontos része a reggeli érkezés és egymás köszöntése némi életmentő kávé és pogácsa elfogyasztása közben. 

9.35

Szemerei János püspök áhítatával kezdődött a zsinat X/4. ülésszaka. A püspök a Példabeszédek könyve alapján arról beszélt, hogy a zsinat Isten népének összejövetele. Külsőleg ugyan hasonlít a világi parlamentekhez, de belsőleg valami egészen más. A közösség által kialakított szabályok szerint világi szinten mindig valamilyen hatalomérvényesítés folyik a közösségi fórumokon.
Isten népének útkeresése azonban egészen más, mert nem alacsonyodhat hatalmi eszközzé. Zsinati tagként nem a magam eszközeire kell támaszkodnom, hanem Istenre odafigyelve kell döntést hozni - hangsúlyozta a püspök.
„A fejünket használva, de szívvel nyitottan kell az utakat keresni. Isten létével, építő mnkájával kell számolni és Isten színe előtt kell felelősséget vállalni döntéseinkért.”

9.45

Elkezdődött az első ülés, amelyen Abaffy Zoltán a zsinat nem lelkészi elnöke fog elnökölni. Kiss Miklós és Gabnai Sándor esperesek, új zsinati tagként esküt tettek Hafenscher Károly zsinati lelkészi elnök előtt. A zsinati gazda jelentése szerint szavazatképes a zsinat. A X/3. ülésszak jegyzőkönyvének elfogadása következett. Apróbb módosításokkal a zsinat elfogadta a jegyzőkönyvet.

9.55

Az ülésen először részt vevő zsinati tagok bemutatkoztak a zsinaton.

10.05

Hafenscher Károly a zsinat lelkészi elnöke beszámolóját hallgathatták meg a zsinati tagok. A friss anyagokkal feltöltött zsinati honlap, a Leuenberg 40. évfordulója, társegyházakkal folytatott tárgyalásai, külföldi látogatások, és a szolidaritási törvény előkészítése voltak főbb témái. Az egyéb témákat az éves elnöki beszámolóban fogja megtenni. A beszámoló végén a jogértelmező testület határozatainak ismertetése történt. Hozzászólások következtek.

10.18

Létszámellenőrzés. 7 ember kimentését kérte. 

10.19

Bizottságok jelentése következett. Ittzés András a törvényelőkészítő bizottság tevékenységéről számolt be. Felvetette a hozzájuk eljutott fontos témákat, így többek között a hosszabb szülési szabadság illetve a lelkésznők korkedvezményes nyugdíjazásának kérdését, valamint a Luther Kiadó tevékenységének kibővítését.

A teológiai bizottság részéről Korányi András számolt be, az ügyrendi bizottság részéről Solt-Száraz Csenge szólt. Az Országos Presbitérium jelentése nem érkezett el a zsinati tagokhoz.

10.30

A tervezett napirendet némi módosításokkal elfogadta a zsinat.

10.34

Az elmúlt időszakban két lelkészi jegyző is távozott, ezért Sólyom Tibor, a zsinat választási bizottságának elnöke arra kérte a zsinati tagokat, javasoljanak erre a tisztségre valakit. Némi győzködésre van szükség, hogy valaki elvállalja ezt a tisztséget. Északról és délről kellene jelölt a feladat elvállalására és most kellene meg is választani őket.

10.40

Az Ügyrend módosításának általános és részletes vitája holnap lesz.

10.41

Kezdődik a második ülése, amelyen Végh Szabolcs megbízott országos irodaigazgató előterjesztésében a 47/2008. (XI. 28.) zsinati határozat - amely az Üllői úti épület lebontására vonatkozik - hatályon kívül helyezését kezdeményezte. A tervek szerint ugyanis az Üllői úti épületet egy megnyert energetikai pályázatnak hála korszerűsíteni fogják, és áprilistól szeptemberig az irodának ki kell költöznie az épületből. A határozatot hatályon kívül helyezték.

10.47

Szünet.:)

11.01

Kezdődik a harmadik ülés, amelyen Tölli Balázs zsinati nemlelkészi alelnök elnökletével a szolidaritási törvény általános vitájára kerül sor, Muntag András, a 150-es munkabizottság vezetőjének előterjesztésében.

11.08

Az egyházközségek működésének homályos pontjai miatt sok esetben nem lehet megmondani, melyek azok, amelyek hosszú távon képesek lesznek az önálló működésre. Viszont már most látszik, hogy sok gyülekezetünk van, amely rászorul a központi támogatásra.
Gondot jelent az aktív lelkészek és nyugalmazott lelkészek arányának drasztikus megváltozása. A lelkésznők helyzetének tisztázása sem megoldott, így a gyermekgondozással otthon tölthető idő. A törvény és az alap elnevezése sem tisztázott és szükséges, hogy legyen ennek vezetője, aki már 2014. januárjától irányítaná ennek a szervezetnek a működését. A szolidaritási alap kifejezés helyett többek között felvetődött a Zelenka Pál Alap vagy a Zelenka Pál Szolidaritási Alap név is, utalva egy neves evangélikus lelkészre. Úgy tűnik, hogy szükség van egy átmeneti időszakra, amelyet a munkabizottság három évben jelölne ki. Véleményük szerint ennek elégnek kell lenni a munka eredményességére. Muntag András végezetül köszönetet mondott a munkabizottság tagjainak munkájukért.
Módosító javaslatok érkeztek a helyesírásra. Egy lényeges tartalmi jellegű javaslat érkezett, az alap vezetőjének és munkatársának munkakörét illetően.

11.19

Kezdődik negyedik ülés, a részletes vita az alap szervezetéről. Az alap vezetője és munkatársának helyettesítéséről az Országos Iroda bevonásával az alap vezetője határoz. 
Az alap bevételeiről szól a második fejezet, ezzel kapcsolatban folyik most a vita.
A lényeg, hogy tizenöt százaléknyi egységet kellene befizetni az alapba a gyülekezeteknek. 
Kérdés: az intézményeket fenntartó gyülekezetek hozzájárulása, a különböző státuszban lévő intézményi lelkészeknek (pl. iskolalelkészek) az alaphoz való viszonya.
A harmadik fejezet az alap nyugdíjkiegészítő részének kiadásait taglalja.

11.35

A negyedik fejezet az alap segélyszervezeti részének kiadásait tartalmazza.

11.46

Teljes névre javaslat: Zelenka Pál Evangélikus Szolidaritási Alap. 

11.48

A törvényről névszerinti szavazás fog folyni, 51 szavazatra jogosult tag van jelen, tehát a zsinat határozatképes. A zsinat nagy többséggel elfogadta a szolidaritási alapról szóló törvényt.

11.50

Pár életképet is közreadunk:

12.00 

Hafenscher Károly vezetésével déli imádságot tartottak a zsinati tagok.

12.02

Radosné Lengyel Anna felügyelőasszony abbéli örömét fejezte ki, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyházban sokéves folyamat zárult le a szolidaritási törvény elfogadásával. Ezzel együtt az ő korábbi javaslatát is elfogadták a zsinati küldöttek, amely szerint az evangélikus lelkésznők gyermekgondozási szabadsága kettő évre terjed majd ki. „Ezt az evangélikus médiumoknak szalagcímen kell hozniuk” - javasolta a felügyelőasszony.

12.05

Stermeczki András és Detre János személyében két lelkészi jegyzői jelöltre szavaztak. Megválasztásuk után lelkészi jegyzőkesküt tettek, melyet a zsinati tagok állva hallgattak meg.

12.10

Az ötödik ülésen, Smidéliusz Zoltán zsinati lelkészi alelnök vezetésével a missziói munkaág átszervezésérő tárgyalmak. Az általános vitához szolgáló anyag előterjesztője Lupták György, az evangélizációs és missziói bizottság elnöke. „Kerestük-keressük az átalakulás-átlépés lehetőségét a jelenlegi népegyházi létformából egyfajta missziói egyházba. A feladat elvégzését nehezíti, hogy erre gyakorlatilag nem létezik egy minta, vagy követhető modell. Sokan beszélnek a fentebb nevezett átalakulás fontosságáról, de a legfontosabb lépések megtételéhez egyelőre nincs elegendő elszánás és bátorság” - mondta Lupták György.
A felvezető hangsúlyozta, hogy csupán csak a struktúra átalakítása még önmagában nem elegendő. 
„A missziói egyházba való átmenethez szükséges egy gyökeres szemléletváltás. Ezért át kell tekinteni jelenlegi statisztikáinkat, és ténylegesen csak azokkal kellene számolnunk, akik egyházfenntartó egyháztagjaink. A többiekről sem mondanánk le, de erre a tükörbe nézésre szükség lenne. Jelenlegi adatszolgáltatásunk már feltételezi ezt.”
A javaslat szerint legyen gyakorlattal egybekötött missziológia oktatás az Evangélikus Hittudományi Egyetemen, valamint a hallgatók számára hatékony lelkigondozás és a missziói típusú lelkészi szolgálatra való felkészítés. Meg kellene erősíteni a Missziói Központot,az országos missziói lelkész mellett legyenek független kerületi missziói lelkészek is, akiknek javadalmazását a kerület oldja meg. Minden egyházmegyében alakuljon egy missziói munkacsoport, amelyek munkáját a kerületi missziói lelkész koordinálja. Legyen egy lelkigondozó ház elsősorban a lelkészeknek de más missziói munkatársaknak is. Iskoláink missziói munkáját erősíteni kell az iskolalelkészeken és a kerületi missziói lelkészeken keresztül. Szükség lenne egy színvonalas, vonzó evangélikus ifjúsági újságra is. Legyenek hitébresztő táborok iskolásaink részére. A Szélrózsán legyen hangsúlyosabb az ige hirdetése. Elerőtlenedett gyülekezetek esetében ne a bezáráson gondolkodjunk, hanem adjunk még esélyt (pénz és megfelelő ember). A misszió ügye egyházunk költségvetésében is élvezzen elsőbbséget – jusson több pénz erre a területre.

12.20

Prőhle Gergely országos felügyelő szerint ez a felvetés nem vitaképes, hiszen általánosságokról és nem konkrét javaslatokról szól, ezért javasolta a kérdés napirendről való levételét.

Hafenscher Károly is a téma komolyan vételét kérte. A további hozzászólásokban az új evangéliumi gyülekezetek módszereit, gondolkodási módszereit helyezték középpontba.

Laborczi Géza szerint is egy sokkal tagoltabb és dinamikusabb anyagra lenne szükség az előrejutáshoz. Jó lenne tisztázni, hogy mit értünk saját gyülekezeti tagjaink evangelizálása alatt és mit a szekularizált emberek megszólítása alatt. Ezek az irányok a lelkész szerint hiányoznak, és egy belmissziói irányt vetnek fel, amely nem feltétlenül jó. Tele van az egyházunk pozitív példákkal, szülessen meg ezek tára. A misszióért felelős bizottság és püspök megerősítése kell.

Abaffy Zoltán zsinati nemlelkészi elnök a missziói munkát és a stratégiát tartja a legfontosabb zsinati munkának. Hangsúlyozta, hogy másképp kell megszólalni, másképp kell megszólítani az internetes világban a fiatalokat.

Prőhle Gergely szerint az egyház missziói munkájához több kell, ezért javaslatát a téma levételére fenntartja. Erről szavazás lesz.

Szemerei János misszióért felelős püspök szerint az egyház alapfeladata a misszió, ezért ezt nem lehet ellentmondás mentesen egy munkaág keretei közé szorítani. A fogalmak összehangolása, az egyházon belüli kuszaságok kibogozása kellene, hogy hatékonyabbak lehessünk.

Gáncs Péter elnök-püspök szerint csak akkor lehet levenni a témát, ha látjuk a következő lépést. 

Korányi András támogatta Prőhle Gergely indítványát.

Lupták György előterjesztő elmondta, hogy az idő rövidsége miatt sajnálatos módon nem tudtak tárgyalható anyagot prezentálni, csak a zsinati listára kiküldöttet. Haladékot kért a februári időszakig a pontosításra. Konkrét anyagok vannak, de ezeket át kell fésülni még.

Smidéliusz Zoltán ülést vezető elnök szerint, ha leveszik napirendről, akkor a bizottságnak nagyobb segítséget kellene kapnia, és ütőképes anyagot kell hoznia a februári ülésre.

Szavaztak: leveszik a napirendről.

12.47

Tíz perc szünet lesz, egykor folytatódik az ülés.

13.05

Gyors országos presbitériumi ülés volt a szünetben, amelyen a presbitériumi tagok egyhangúan fogadták el a szolidaritási törvényhez kapcsolódó szabályrendeletet - jelentette be Prőhle Gergely felügyelő.

13.06 

A hatodik ülésen dr. Hafenscher Károly elnököl. A Magyarországi Evangélikus Egyház stratégiájának általános és részletes vitájára kerül sor, dr. Fábri György egyházkerületi felügyelő előterjesztésében. 

Mint ahogyan arról honlapunkon is többször már beszámoltunk, ötéves folyamat során formálódott az evangélikus egyház működési megújítását szolgáló koncepció. Külső szakértők és az egyház döntéshozói fórumai időről-időre értékelték a munkát, valamint egyértelműen megfogalmazták elvárásukat, miszerint olyan anyag készítését tartják szükségesnek, amely megjelöli a legnagyobb kihatással járó cselekvési területeket. Most a stratégiai prioritások (2013-2017) megfogalmazása kerül terítékre. 

Megfogalmazódott a stratégiai prioritások célja, amely szerint egyházunk elsődleges küldetésének teológiai alapú meghatározását kell érvényre juttatni. Szükség van teológiai szembenézésre, diskurzusra, amelyre megvannak a megfelelő intézmények: teológia, bizottság, lelkészek. A mai evangélikus egyház teológiájából indultak ki, nem nyilvánítottak véleményt a teológiai látások kibontásában. Ezek a prioritások nem csupán szervezetiek, hanem az egyház egész működésére vonatkoznak.

13.20

TÁBLÁZAT

Önkéntesség

Spirituális-teológiai tartalom keresztényi szeretet, elesettek iránti szolidaritás

Egyház-szervezeti hatás Erőforrás-bővülés, identitás-alkotás

Társadalmi üzenet A kapitalizmus és demokrácia emberi/morális visszavétele, társadalmi szolidaritás

Lelkészi munka/személyesség

Spirituális-teológiai tartalom a személy, a lélek megszólítása, egyetemes papság

Egyház-szervezeti hatás Lelkészi munkafeltételek javítása

Társadalmi üzenet Az elmagányosodott, gyötrődő embert megszólítani képes közösség és tanítás

Hálózatosság

Spirituális-teológiai tartalom testvéri-felebaráti közösség, egymáshoz-fordulás

Egyház-szervezeti hatás Hatékonyság, erőforrás, építkezés, megtartás

Társadalmi üzenet Az együttműködés kultúrája

Fenntarthatóság

Spirituális-teológiai tartalom a teremtett világhoz való alázatos  és felelős viszonyunk

Egyház-szervezeti hatás Távlatos működési gondolkodás, hagyományok őrzése, kulturális identitás

Társadalmi üzenet Környezeti és társadalmi felelősség, 

Hivatásszerűség

Spirituális-teológiai tartalom keresztényi szeretet, az önérvényesítést visszafogó alázat, szolgálatkészség, egymás hibázásainak megbocsátása

Egyház-szervezeti hatás Hatékonyság; a centralizáltság és dezintegráció végleteinek meghaladása

Társadalmi üzenet Egy funkcionálisan működő társadalmi intézmény felmutatása

13.21

Korányi András szerint izgalmas lépés, hogy ha ezt a dokumentumot elfogadjuk, de ha jönnek a területekről, rétegektől a javaslatok, akkor ezeket is be kell építeni a folyamatba. A teológiai bizottságban előkerült, hogy a stratégiai prioritások cím elég tág, mint cím és fogalom, hiszen van más érvényesíthető és érvényesítendő szempont is a konkretizálható erőforrásokra. 

Fábri György örülne annak, hogy ha lennének kezdeményezések, ha ösztönzően hatna ez az anyag. Az anyag nem kizárólagos, ebbe bele lehet építeni részeket. Erre szeretnének is buzdítani.

Isó Dorottya a biblikus és hitvallásos alapok lerögzítését tartotta fontosnak, amelyre jó lenne kijelölni egy kört, akik ezt kidolgoznák.

Ittzés András a stratégia alap és függelékre tagolható dokumentumainak átfedéseit kifogásolta és azok külön tárgyalására hívta fel a figyelmet.

Laborczi Géza a hitében sokszínű evangélikus egyházat tartja fontosnak, szeretné, ha rögzítenék, hogy ebben az egyházban meg kell, hogy férjenek a különböző kegyességi irányzatok.

Detre János szeretné a teológiai bizottság hangját felerősíteni, hogy sokszínűek, többfélék vagyunk, de ki kell mondani, hogy mit jelent 2014 és 2017 között evangélikusnak lenni. 

Fábri György előterjesztő elismerte, hogy a függelékben szerepeltek olyan anyagok, amelyeket ma már megszavazott, vagy meg fog szavazni a zsinat, tehát ezekről nem kell tárgyalni.
A teológiai problémafelvetéssel kapcsolatban Fábri elfogadta, hogy fontos az üzenet és a teológiai alap tisztázása, de ezeket minden egyes törvénynél hangsúlyozni kell. Az egyház teológiailag „alátalpalt” fórumainak: a teológiai bizottságnak, az EHE teológusainak, a lelkészeknek, espereseknek, püspököknek ki kell dolgozniuk a mai evangélikus elveket. Legyen az anyagnak kifejezetten olyan része, amely egy mai hitvallást foglal össze. Addig viszont nem kell a stratégiát lefagyasztani, hanem tovább kell lépni és megkell valósítani.
„Vajon tartunk-e ott most, hogy ezt a jelenlegi stratégiát elfogadjuk és a stratégiamegvalósítás elinduljon?” - vetette fel Fábri.
Megszavazták, hogy ezt az anyagot alkalmasnak tartják arra, hogy részletes vitára bocsássák. Az ebéd után következik a részletes vita.

13.57

Ebédszünet kezdődik. 

14.49

A tudósítás-írás stafétáját átadom Galambos Ádám kollégámnak. :)