A vendéglátó Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium nevében Hajdó Ákos köszöntötte a megjelent zsinati küldötteket, örömét kifejezve, hogy ismét ez a patináns intézmény adhat otthont a következő ülésszak üléseinek is.

Az első ülésen Tölli Balázs elnökletével sor került a X/1. ülésszak jegyzőkönyvének elfogadására. Muntag András jegyzőkönyvvel kapcsolatos két módosító javaslatának megszavazása után a beadványok ismertetése következett. A lelkésznők GYED ellátására tett, Radosné Lengyel Anna által benyújtott módosítás több törvényt is érint, így ahhoz, hogy visszamenőleges hatállyal is érvényesíthető legyen, szükséges a májusi időszakra a törvénymódosítás előkészítése. Zászkaliczky Pál módosító indítványának megtárgyalása is májusra marad, viszont a hitoktatási kerettanterv elfogadását szeretnék minél hamarabb elérni, ezért ebben az Országos Presbitérium fog határozatot hozni.
Zsugyel Jánosnak az Országos Számvevőszék létszámának felülvizsgálatára tett javaslatot az Országos Jelölőbizottságnak továbbították és még egy javaslat érkezett a Gazdasági Bizottság elnöke, Kondor Péter részéről a létszám megváltoztatására.

Ezután a zsinat lelkészi elnökének, Hafenscher Károlynak a beszámolója következett. „Nagytiszteletű zsinat" – kezdte beszámolóját az elnök, hangsúlyozva a zsinat fontosságát. Ám Hafenscher hozzátette ehhez, hogy az egyház a gyülekezetekben él, nincsen más, ami azt felülbírálhatná. Hangsúlyozta, hogy „azért rang zsinati tagnak lenni, hogy felnőve a mandátumhoz az egyház egyház voltát szolgáljuk."

Ezek után a két ülés között történtekről hallhattak a zsinati tagok információkat. Mivel a zsinati vezetők jelenleg az ország különböző pontjain élnek, így logisztikailag nehezen megoldhatóak a közös megbeszélések, így aztán skype-on alakítanak ki egymással személyes kapcsolatot. Részt vettek az egyházi elnökségek, így a kéttagú és a héttagú elnökség megbeszélésein is, valamint az Országos Presbitérium ülésén is. Átgondolták a közös tennivalókat, prioritásokat. Az egységes előkészítés, összehangolás, végrehajtás miatt szükségesnek látták egy testületi iroda felállítását, amely az Országos Presbitérium határozata után, 2013. január 31-én létre is jött, Lackner Pál vezetésével.

Az elnökség tagjai fontosnak tartják, hogy a zsinat érdemben reagáljon az egyházat érintő kihívásokra, szeretnék csökkenteni a törvényhozás gyakoriságát, elkerülve a jogbizonytalanságot a gyülekezetekben. Hafenscher hangsúlyozta, hogy teológiai munkán alapuló döntések kellenek, ezért fontosnak tartja a teológiai bizottság létrehozását. 2013-ban 4 helyett 3 zsinati ülés lesz, ebből kettő egy-egy napos lesz. A gördülékeny munkavégzés miatt nem javasolják párhuzamos bizottságok felállítását. Az intézményi törvényt december 29-én közzétették, a január elsején életbe lépő változások miatt. Az egységes szerkezetbe foglalt törvénykönyvet, a Luther Kiadó kiadásában eljuttatták minden zsinati taghoz. A kommunikációs munkát Tölli Balázs fogja felügyelni, míg a sajtómunkát László Virgilre bízták. „Beszélgető egyházban szükséges a beszélgető zsinat, elő egyházban az élő zsinat" – zárta szavait a zsinat lelkészi elnöke. Ezután a napirend elfogadása következett.

A szünet után az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény módosításáról folyt általános vita, rengeteg hozzászólás, érvek és ellenérvek pörögtek. A zsinati testületi iroda megalapításának kérdése váltotta ki ezt a párbeszédet. Végül a zsinati tagok megszavazták a módosításokat.

A harmadik ülésen, dr. Hafenscher Károly elnökletével az általános tisztújítás befejezésére a különböző zsinati bizottsági elnökök megválasztása zajlott. Első körben a zsinat ügyrendi bizottsága elnöki posztjáról szavaztak. A zsinati tagok által több jelölés is érkezett, ám a jelöltek közül csak Száraz Csenge Gitta és Ördög Endre fogadták el a jelölést. A két jelölt első körben 25-25 szavazatot kapott, így a választás meg kellett ismételni. Mivel a második körben sem lett meg a többségi szavazat, a szavazást meg kellett ismételni. Közben a jelöltek pár mondatban bemutatkoztak illetve elmondták elképzeléseiket. A végső szavazásnál 23 szavazatot kapott Száraz Csenge, míg Ördög Endre 28-at, így Ördög Endre lett a bizottság elnöke.

A következő lépés a törvényelőkészítő bizottság tagjainak megválasztása volt. Jelöltséget itt is többen kaptak, akik közül Ittzés András, Száraz Csenge vállalták is a jelöltséget. A bizottság elnökévé a zsinati tagok végül Ittzés Andrást választották.

Ezután a  teológiai bizottság vezetőjét választották meg. Számos jelölt közül végül Wagner Szilárd és Korányi András vállalták a jelöltséget. A zsinat Korányi Andrásnak szavazott bizalmat az elnöki posztra. A zsinati választási bizottság tagjainak a zsinat elfogadta az elnökség által javasolt három főt: Sólyom Tibor, Rück András és Zsugyel Kornél személyében.

Ezután a lelkészi és nem lelkészi jegyzőkről szavaztak. Először Wagner Szilárd, Isó Dorottya, Balázs Viktória, László Virgil, Isó Zoltán, Nagy Zoltán, Solymár Péter, Zsugyel Kornél kaptak jelölést, akik közül csak Wagner Szilárd vállalta a jelöltséget. A továbbiakban még Stermeczki András, Győri Gábor, Réz-Nagy Zoltán, Ördög Endre, Vancsai József kaptak jelöltséget, de nem vállalták. Ezután Lackner Pál felvetette, hogy a lelkészek közül ki az, aki vállalja a tisztséget. Isó Dorottya és Deák Ágota vállalták a lelkészi jegyző jelöltséget. A zsinati tagok Wagner Szilárdot, Isó Dorottyát és Deák Ágotát megválasztották lelkészi jegyzőkké.

Nagybocskai Tamás, Dobrovolny Máté, Andorka Gábor, Száraz Csenge Gitta, Bozorádi Kriszta kaptak jelölést, akik közül Nagybocskai Tamás, Bozorádi Kriszta és Száraz Csenge Gitta vállalták a jelöltséget és a zsinat meg is választotta őket. A délelőtti ülések zárásaként Gáncs Péter elnök-püspök szolgálatával sor került a megválasztott tisztságviselők eskütételére.

A negyedik ülésen Abaffy Zoltán elnökletével a Magyarországi Evangélikus Egyház 2013. évi költségvetésének általános és részletes viájára került sor. Prőhle Gergely országos felügyelő előterjesztésében elmondta, hogy a tavalyi évben bár az adományozók száma nőtt, de az egyszázalékos bevételek 22 százalékkal csökkentek. Ám a törvényi háttérszabályozásnak köszönhetően végül csak 5 százalékkal csökkentek, így elmondható, hogy ez a bevétele az egyháznak nem csökkent olyan drasztikus mértékben, mint ahogyan attól tartottunk. Számos olyan tétele van a beterjesztendő költségvetésnek, amelyek nem várathatnak magukra, így a pályázatok támogatása, az Országos Iroda- és az aszódi kastély kérdésének rendezése. Prőhle Gergely végül a Csorba Gábor által beterjesztendő költségvetés támogatását kérte a zsinattól.

Csorba Gábor vetített képes előadásban mutatta be a költségvetés egyes tételeit. Amit feltétlenül biztosítani kell, az a pályázati önrész támogatások, az Országos Iroda székházának felújítása, az aszódi kastély cseréjére, a megszorításban érintett tételek között viszont a vis major keret, a gépkocsi program, kerületi különkeretek, egyházközségi felújítási keret, belső egyházi kártalanítás, oktatási és diakóniai intézményi beruházási keret meg lett kurtítva, sőt a működési költségek és támogatások egyes tételeit is csökkenteni kellett.

A Gazdasági Osztály vezetője ezután részletesen beszámolt a bevételek forrásairól, és a támogatási területekről, majd a fontos kiadási területek kerültek sorra. 12 milliárd 300 millió forinttal kell gazdálkodni, amelynek bizonyos részét meghatározott területen kell felhasználni. A pályázati támogatások mellett három plusz státusz (média, pályázati referens, belső ellenőr) megteremtését szeretnék. Ebben bővülés lenne tapasztalható. Viszont fizetés emelés a MEE dolgozók esetében nem lesz, és az egyházközségek, intézmények (kivéve oktatás és diakónia) esetében sem javasolnak emelést. Csorba Gábor ezután a keretgazdák és az ellenjegyzés változásait ismertette.

Csorba Gábor Ittzés András módosító javaslatait is elmondta, majd Zsugyel János az Országos Számvevőszék vezetője szólt a költségvetéssel kapcsolatban. Felvetette, hogy bár mindenkitől megvonásokat eszközölnek, de az amúgy is gyenge lábakon álló egyesületektől ne vegyenek el akkora összeget, mint amennyit terveztek, ehelyett inkább az egyszázalékos kampány támogatását csökkentsék. A hozzászólók, így például Gáncs Péter és Fábri György is azt hangsúlyozták, hogy az egyházat fenntarthatóan szolgáló dolgokat továbbra is támogatni kell. Kákay István országos irodaigazgató az iroda korszerűsítésének támogatását kérte.

Közben az ügyrendet megzavarva Horváth-Bolla Zsuzsanna, a kampány vezetője, jelen sorok írója az egyszázalékos szórólapok kiosztásába kezdett, amelyet a zsinati tagok számára hozott, abból a célból, hogy egyházunk törvényhozó testületének tagjai is szívügyüknek tekintsék a kampányt és szorgalmazzák az adományozást önkéntes munkájukkal, jelesül a rendelkező nyilatkozatként is használható szórólapok szétosztásával. A zsinati törvényben a magáncélú hirdetmények kiosztása van tiltva, az egyházi célú szórólap osztogatása minden bizonnyal nem magáncéllal, hanem közérdekből történt.

A zsinat ezután határozatot hozott, amelyet a zsinati tagok elfogadtak. 45 igen szavazattal pedig a költségvetés is elfogadásra került.

Az ötödik ülésen Smidéliusz  Zoltán elnökletével Fábri György északi egyházkerületi felügyelő a stratégiai munkabizottság munkájáról szólt. A már jól ismert öt prioritás (önkéntesség, lelkészi munka, hálózatosság, fenntarthatóság, hivatásszerűség) három részterület (spirituális-teológiai tartalom, egyházszervezeti hatás, társadalmi üzenet) mentén került kibontásra.
Megújult az evangélikus stratégiai honlap: strategia.lutheran.hu, amelyen szeretnék, ha az egyes területekhez és témákhoz minél több hozzászólás és javaslat érkezne. A prioritások megvalósítására számos javaslatot terjesztettek be:

Önkéntesség: kommunikációs program, szervezési útmutató, képzések folytatása.

Lelkészek: törvényhozás (GYES, központi fizetési rendszer előkészítése, munkajog, sabbat év, képzés...stb.) segítő-támogató munka.

Hálózatosság: első információáramláshoz szükséges szabályozás és hatékony médiaszervezet kialakítása.

Fenntarthatóság: ökológiai szempontok erősítése az ingatlanfejlesztésben, kommunikáció, turisztikai, zarándokúti pályázat tartalmi áttekintése, templom-hálózatunk áttekintése, stratégiai tervezés az ingatlanok ügyében.

Hivatásszerűség: presbiterek és lelkészek feladatainak tisztázása, döntéshozatali rendszer egyszerűsítése, testületek közötti feladatmegosztás tisztázása, döntési és végrehajtási kompetenciák ésszerű megosztása, munkatársak folyamatos képzése.

Az előterjesztés után hozzászólások következtek. Támogatólag szólt és az iskolák stratégiájának illeszkedéséről beszélt Roncz Béla, Szabó Szilárd, Ördög Endre, Wagner Szilárd, Hafenscher Károly, Laborczi Géza, Gáncs Péter és Rück András. Győri Gábor és Száraz Csenge a stratégia alapjaira, a misszió és a hit jelentőségére hívták fel a figyelmet. Ezután Fabiny Tamás és Fábri György szóltak hozzá, összegezve a konzekvenciákat és kiemelve a stratégia továbbvitelének fontosságát.

A zsinat Abaffy Zoltán zárszavával ért véget. A következő zsinati ülésekre 2013. május 31-én illetve november 29-30-án kerül sor.

Szerkesztőségünk nevében ezúton is köszönetet mondunk a kölcsön kapott laptopért és a technikai háttér biztosításáért a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumnak, különösen is Abaffy Zoltánnak.