A Sant'Egidio közösség szervezésében ökumenikus imaórán emlékeztek a porrajmos – roma holokauszt és a kislétai gyilkosság áldozataira. Szőke Péter köszöntőjében hangsúlyozta, hogy „2009. augusztus 2-ról 3-ra virradóra saját, kislétai házában, álmában agyonlőtték Balogh Máriát, és súlyosan megsebesítették tizenhárom éves lányát. A bűncselekmény egy hat életet kioltó és tucatnyi sérültet követelő gyilkosságsorozat utolsó epizódja volt. Az áldozatok valamennyien cigányok voltak. Hatvanöt évvel korábban, 1944-ben ugyanezen az egyetlen éjszakán gyilkolták meg az auschwitz-birkenaui haláltáborban addig életben maradt több mint háromezer romát és szintit.” A Sant'Egidio közösség magyarországi vezetője hangsúlyozta, hogy az irgalmas samaritánus történetén keresztül láthatjuk, hogy szükség van arra, hogy megálljunk és az áldozatokért imádkozzunk, és együtt érezzünk. Szőke Péter hangsúlyozta, hogy „mai korunkban más sebek, így a menekültek sokszor kilátástalan helyzete, a keresztények és más felekezetűek üldöztetése is körülvesz minket. A megsebzett életek sóhajai váljanak reménnyé, hogy erőszak helyett megbékélés és elfogadás legyen.”

Fabiny Tamás imádságában hangsúlyozta, hogy az Úr velünk van, Ő az, aki letöröl szemünkről minden könnyet. Az evangélikus püspök kiemelte, hogy eljön az az idő, amikor „halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem sírás. Ez ad nekünk reménységet.”

„Az áldozatokra nem szánakozva, hanem tisztelettel és alázattal emlékezünk” – fogalmazott Székely János a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia cigánypasztorációs referense. A katolikus püspök kiemelte, hogy „bár a roma holokauszt áldozatai a világ számára veszteseknek tűnnek, olyan embereknek, akiket eltaposott a történelem, sőt, sokak közülük névtelenül tűntek el az emberiség emlékezetéből, mégis, nevük Isten szívébe van beleírva.” Székely János többek között kiemelte, hogy a közel ötszázezer áldozat mellett a hősiesség és emberség példáiról is meg kell emlékezni. „Példaértékű, ahogy a porrajmos idején cigány testvéreink megmutatták, hogy a család olyan érték számukra, amiért a gyűlölet bugyraiban is képesek voltak kiállni.” A cigánypasztorációs referens hangsúlyozta, hogy ma is élő a megkülönböztetés, mely ellen küzdeni és imádkozni kell.

Balog Zoltán kiemelte, hogy „az imádság az a nyelv, amiben nem kell politikailag mérlegelni, hanem mondhatjuk azt, ami a lelkünkön van.” A református lelkipásztor hangsúlyozta, hogy „fájdalom és gyász van a szívünkben, mert ember támad emberre, magyar támad magyarra, magyar támad cigányra. Megszületik a másik elutasítása, és az elutasításból megsemmisítés lesz.”

Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy „Az Úr egy földből teremtett bennünket. Látnunk kell, hogy mégis, újra és újra vannak gyilkosok és áldozatok. Erőt kérünk ahhoz, hogy meg tudjuk azokat szólítani, akik ma még nem értik, hogy nem lehet népcsoportokat kollektívan felelősöknek tekinteni, mert ha ezt gondoljuk, akkor zsákutcába tévedünk.”

Az imaóra keretében a felekezetek képviselői és a gyülekezet az emlékezés és a remény gyertyáit gyújtotta meg.

A szertartáson részt vett a brazil és a német nagykövetség ügyvivőin túl Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője, nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár és Hegedüs István, az Országos Roma Önkormányzat elnöke is.
A Cigány Világszövetség kongresszusának határozata alapján 1972 óta emlékeznek meg a világ több országában arról, hogy 1944. augusztus 3-ára virradóra több mint háromezer cigány embert gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban SS-katonák. A nácik által meggyilkolt mintegy félmillió cigány közül 23 ezren haltak meg Auschwitzban, sokan orvosi kísérletek áldozataként.