Evangélikusság, Mende és Summerfest? – Beszélgetés Polczer Csabáné Évával

Evangélikusság, Mende és Summerfest? – Beszélgetés Polczer Csabáné Évával

Share this content.

Szöveg: Galambos Ádám, fotó: evangelikus.hu archívum / Földi Imre
Mende – Százhalombatta – Idén huszonegyedik alkalommal kerül megrendezésre Európa legnagyobb folklórfesztiválja, a Summerfest. Erre a programsorozatra hívták meg a mendei evangélikus gyülekezetet a pünkösdi templomdíszítési hagyományával, amely 2011 óta a Szellemi Kulturális Világörökség része. Erről a különleges szokásról kérdeztük a 2003-ban Dél-Pest Megyei Egyházmegyéért-díjjel is elismert Polczer Csabáné Évát.

– Augusztus 18-20-ig látható a Makovecz Imre által tervezett százhalombattai katolikus templomban a mendei evangélikus pünkösdi díszítés. Hogyan alakult ki, hogy egy folrólfesztiválon mutatkozhat be a mendei evangélikusság?

– Egy mendei pedagógus, néprajzkutató volt az, aki korábban felfigyelt erre az 1800-as évektől szakadatlanul meglévő szokásunkra. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy 2011-től a Szellemi Kulturális Világörökség részét képezi mendei evangélikus hagyományunk. Azóta számos megkeresés ért minket, hogy mutassuk be különböző városokban ezt a páratlan értéket. A Summerfest egy elismert folklórfesztivál, ahol számos kulturális érték lesz megtekinthető, azonban egyházi hagyományok közül idén csak a mendei szokásunk lesz látható.

– Mennyire élő ez a hagyomány?

– Minden év pünkösdjén Mendén megéljuk, míg mostanra már a Szentendrei Skanzenben is ünnepeljük szokásunkat. Mendeiként nagyon büszkék vagyunk rá, hogy immáron több mint két évszázada megmaradt ez az ünnepünk. Három generáció is dolgozik rajta, hogy ez a szellemi kincs a jövőben is látható legyen.

– Hogyan épül fel ez az ünnep?

– Pünkösd előtti napon a gyülekezet férfi emberei kimennek az erdőbe és nyárfaágakat vágnak, majd azokat a templomba viszik és ott felállítják. A nyárfákat régen a menyecskék a kendőikkel díszítették, de mióta a népviselet megszűnt, a gyülekezet idősebb asszonyai legszebb hímzéseiket és kézimunkáikat aggatják a fákra. A más tájegységen is megmaradt szokáshoz képest különleges, hogy nálunk az egész templomot ilyenkor nyárfák díszítik. Elődeink, akik a természettel nagyon szoros kapcsolatot ápoltak nem ékes szólással, hanem ilyen módon adtak hálát az Úrnak és fejezték ki dicséretüket neki. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy ezt megőrizhetjük. Ma az idősebbek a hímzéssel és azok lepkeszerű meghajtásával vesznek részt a díszítésben, a középgeneráció mindezt próbálja segíteni és megtanulni, míg a fiatalok kézműveskedéssel részesei a hagyomány ápolásának.

– Hogyan maradhatott fenn ez a hagyomány?

– Nagy szerepe van ebben a helyi lelkészeknek. Visszamenőleg tudjuk, hogy minden lelkészünk megértette, hogy a paraszti, dolgos embereknek milyen fontos, hogy hálát adjanak a termésért és hogy ezt valamilyen módon kifejezzék.

– Hogyan készülnek a százhalombattai bemutatkozásra?

– A hétvégén már elkezdtük az előkészületeket. Nagy feladat egy, a mi kis templomunkhoz képest nagyon nagy templomban ezt a szokásunkat bemutatni, de igyekszünk méltón képviselni őseink hagyományát. Fiatalokkal együtt megyünk, akikkel három napon keresztül kézművesedni is fogunk. Büszkék vagyunk rá, hogy szokásunkkal evangélikusságunkat képviselhetjük. Ezt a hagyományunkat a Kulturális Örökség Napok keretében idén szeptemberben Budapesten is be fogjuk mutatni.

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!