„Itt az idő, hogy Kós Károlyt a maga súlyával és jelentőségével tegyük mindennapi életünk részévé. Kós Károly az az erdélyi fő- emberünk, akinek sikerült a mély, szerves ragaszkodást a magyar identitáshoz, a hagyományhoz összeegyeztetni egy olyan erdélyi szellemiséggel, amely a másik megbecsülését, mások értékeinek átvételét is jelenti nagyon sokszor” – jelentette ki ünnepi beszédében Markó Béla. A költő-politikus szerint Kós Károly munkásságának legfontosabb üzenete, hogy vállalunk kell Erdélyt, vállalnunk kell erdélyiségünket, és ezt az üzenetet legtisztábban Kós Károly a Kiáltó Szóban fogalmazza meg.

„A Kiáltó Szó egy olyan időszakban született, amikor az erdélyi magyarság teljes tanácstalanságban volt, sokan elmentek, mások letargiába estek, voltak, akik meg is hirdették a passzivitást. És akkor akadt egy férfiú, aki kimondta: elég! Elég a tétlenségből, elég a csalódottságból, kiábrándultságból, a tétlen álmodozásból! Talpra kell állni, szembe kell nézni a valósággal, dolgozni és küzdeni kell. 

Vállalni kell a helyzetünket és meg kell próbálni úgy változtatni rajta: úgy küzdeni, hogy ez a javunkra legyen. Egy fontos történelmi pillanatban egy olyan fontos üzenetet fogalmazott meg ezáltal, amely ma is érvényes minden Romániában, Erdélyben élő magyar számára – mondta Markó Béla. A szónok arra is felhívta a figyelmet, Kós Károly nemcsak megírta a Kiáltó Szót, de ennek értelmében cselekedett is: választott.

„Egy másik fontos üzenete, hogy mindig lehet választani. Neki is volt választása: bár teremthetett volna biztos egzisztenciát Budapesten, ő Erdélyt, Sztánát választotta, ott élt le több mint két évtizedet, ott alkotott nagyot, és ott bizonyította be, hogy ha van bennünk akarat és képesség arra, hogy szembenézzünk a helyzetünkkel, sorsunkkal, akkor tudunk nagyot alkotni” – zárta beszédét a Kós Károly Akadémia Alapítvány elnöke. 

A domborművet ünnepi keretek között Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke és Molnár Zsolt képviselő leplezte le.